Kína új mélytengeri kábelgyilkossal lepte meg a világot

A fejlesztést, amit először 2025 februárjában mutattak be a kínai nyelvű Mechanical Engineering folyóiratban, polgári mentési és tengerfenéki bányászati eszközként neveztek meg. De a tengerfelszín alatt 4000 méter mélyen található kommunikációs kábelekhez való hozzáférése messze túlmutat a legtöbb jelenleg létező infrastruktúra működési hatótávolságán.

Ez azt jelenti, hogy az eszköz más célokra is használható, aminek meglehetősen távolra mutató hatása lehet a globális kommunikáció és energiaellátás biztonságára.

Ennek az az oka, hogy a tenger alatti kábelek tartják fenn a világ nemzetközi internetes forgalmát, pénzügyi tranzakcióit, sőt a diplomáciai kapcsolatokat is. A közelmúltban a Tajvan közelében, valamint az Észak-Európában bekövetkezett kábelsérülések már így is nagy aggodalmat keltettek e rendszerek sebezhetőségével kapcsolatban.

A víz alatti technológia egyre növekvő kifinomultsága, amelyet a legfrissebb kínai hírek is alátámasztanak, arra utalnak, hogy a tenger alatti infrastruktúra jóval nagyobb szerepet játszhat a jövőbeni stratégiai versenyben. Ez a fejlesztés új kihívás a kritikus infrastruktúra biztosítása miatt az úgynevezett „szürke zónás” taktikák térnyerése közepette, ami köztudottan a közvetlen háború és béke közötti állapotot erősíti – magyarázza a The Conversation cikke, miért aggódnak az országok az új kínai eszköz megjelenése miatt.

A globális kommunikáció gerince

Szerény megjelenésük ellenére a tenger alatti kábelek több mint 1,4 millió kilométeren át húzódnak az óceánokban, és a globális internetes kommunikáció csaknem 100 százalékát ezek biztosítják. Ezek az információs szupersztrádák a modern gazdaság egyik fő motorja, és nélkülözhetetlenek olyan dolgokhoz, mint például az azonnali pénzügyi tranzakciók, valamint a valós idejű diplomáciai és katonai kommunikáció.

Ha ezek a kábelek hirtelen elszakadnának, az egyes országok kommunikációs forgalmának csak töredékét lehetne pótolni a műholdak használatával.

Az Egyesült Államok teljes rendszerének 98 százalékát magáncégek építették ki és birtokolják, üzemeltetik és tartják karban. 2021-ben az amerikai SubCom, a francia Alcatel Submarine Networks és a japán Nippon Electric Company együttesen 87 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett felettük, míg a kínai HMN Tech további 11 százalékot birtokol.

A technológiai óriások pedig – köztük az Amazon, a Google, a Meta és a Microsoft –, jelenleg a tenger alatti sávszélesség nagyjából felét birtokolják vagy bérlik.

Természeti sebezhetőség és emberi szabotázs

A tenger alatti kábelek rendkívül sebezhetőek a természeti veszélyek, például a víz alatti vulkánkitörések, tájfunok és áradások miatt is. De a kábelkárosodások elsődleges oka továbbra is az emberi tevékenység, legyen az a horgonyok véletlen elmozdítása vagy a vonóhálókba való véletlen beleakadás, illetve a szándékos károkozás. Ezért a biztonsági szakértők egyre jobban aggódnak, hogy a jövőben még több szándékosan okozott zavar lesz, mivel a nemzetek összehangolt támadásokat alkalmaznak a tenger alatti kábelek ellen a hibrid háborús stratégia részeként.

A következmények még a nukleáris elrettentésre is kiterjedhetnek: megbízható kommunikáció nélkül egy nukleáris fegyveres állam elveszítheti stratégiai fegyvereinek ellenőrzési vagy megfigyelési képességét. Ilyenkor akár néhány perces kommunikációs blokk is katasztrofális lehet.

A tenger alatti csatatér

Ezért az Európai Bizottság az EU létfontosságú stratégiai érdekeinek védelme érdekében közös közleményt tett közzé a tenger alatti kábelek biztonságának fokozása érdekében 2025 februárjában – talán nem véletlenül akkor, hiszen a kínai új eszközt is ebben a hónapban mutatták be.

Mint írják: „A tenger alatti kommunikációs kábelek az interkontinentális internetforgalom 99 százalékát teszik ki. Eközben a tenger alatti elektromos kábelek kulcsfontosságúak az energiabiztonság szempontjából, összekapcsolják a villamosenergia-piacokat és a szárazföldre hozzák a tengeri megújuló energiát. A kritikus infrastruktúrákat célzó hibrid kampány megzavarhatja az alapvető funkciókat és szolgáltatásokat az EU-ban, ami közvetlen hatással lehet életünkre”. 

Az EU szerint különös gondot kell fordítani a tenger alatti kábelek elleni szabotázs elleni küzdelemre, nehogy rosszindulatú szereplő veszélyeztesse az Unió biztonságát.

Ezért az Európai Bizottság csaknem egymilliárd eurót csoportosít át a költségvetésén belül arra, hogy szigorítsák a tenger alatti kábelekre vonatkozó biztonsági követelményeket és a tenger- és óceánfenéki ellenőrzéseket. Ezen kívül vészhelyzeti kábeljavító flotta létrehozásáról döntöttek, az ellenséges szereplőkkel és az „árnyékflottával” szemben szankciókat és diplomáciai intézkedéseket fognak végrehajtani, és úgy egyáltalán: felkészülnek a hibrid hadjáratok kezelésére, illetve a globális partnerekkel folytatott „kábeldiplomácia” előmozdítására. Igen, már „kábeldiplomácia” is létezik.

Oroszország az akciók mögött?

Az egyre szaporodó szabotázsakciókra reagálva Peter Jamieson, az Európai Tenger Alatti Kábelek Szövetségének alelnöke a Politico-nak azt mondta, hogy jelenleg mintegy 80 javítóhajó áll rendelkezésre világszerte.Az adatkábelek esetében két hetet, míg az energiát szállító kábelek javítása akár több hónapot is igénybe vehet.A javítási költségek pedig 5 és 150 millió euró (2-61 milliárd forint) közé tehetőek.

A lap szerint csak a Finn-öbölben az elmúlt 18 hónapban kétszer is történt szabotázsakció. 2022 óta a Balti-tengeren legalább hat szabotázsgyanús esetet regisztráltak, 2023 óta pedig 11 ismert tenger alatti kábelt rongáltak meg – ami mögött Oroszországot sejtik a szakértők. A lap szerint a károk nem keltettek pánikot, vagy nagy zavart, de felmerülnek a kérdések: 

Mi van, ha a következő akciók súlyosabbak lesznek? Mi van, ha Oroszország támadást indít Európa ellen? Mi van, ha ez már háborút jelent?

Nick Childs, az International Institute for Strategic Studies agytröszt tengeri védelmi szakértőjét is megkérdezte a brüsszeli portál, az ő véleménye az, hogy a szabotázsokkal Moszkva elrettenteni és figyelmeztetni akarja a nyugati országokat, hogy ne nyújtsanak több támogatást Ukrajnának.

Visszakanyarodva azonban a kínai új mélytengeri eszközhöz: a The Conversation szerint a mélytengeri kábelvágási technológia fejlesztésével Kína minden bizonnyal szándékosan üzenhetett az új Amerika-adminisztrációnak. Ugyanis Donald Trump „Amerika az első” megközelítése olyan elmozdulást jelez Kínának, amely szerintük megnehezítheti az általános globális érdeket szolgáló partnerségek előmozdítására irányuló erőfeszítéseket.