A közelmúltig a NATO a hadviselést öt különböző műveleti területre osztotta: légi, szárazföldi, tengeri, űrbeli és kibernetikai területre. A kognitív hadviselési stratégiák kidolgozásával azonban a katonai szövetség egy új, hatodik szintről tárgyal: az "emberi területről".

Az elme militarizálása

A NATO által támogatott 2020-as tanulmány a hadviselés ezen új formájáról világosan kifejti: "Míg az öt területen végrehajtott akciókat azért hajtják végre, hogy hatást gyakoroljanak az emberi területre, a kognitív hadviselés célja, hogy mindenkit fegyverré tegyen".

"Az agy lesz a 21. század harctere" - hangsúlyozza a jelentés. "Az ember a vitatott terület", és "a jövőbeni konfliktusok valószínűleg először digitálisan, majd fizikailag, a politikai és gazdasági hatalom központjainak közelében zajlanak majd az emberek között".

A kognitív hadviselés a bizalom elpusztítására törekszik, legyen az a választási folyamatba, az intézményekbe, a szövetségesekbe vagy a politikusokba vetett bizalom. Ezzel nem azt befolyásolják közvetlenül, amit gondolnak, hanem inkább a gondolkodásmódot.

A tajvani választások kisiklatása

Denny Roy, a Kelet-Nyugat Intézet munkatársa szerint egy teljes körű kínai-tajvani háború rövid távon valószínűtlen. Roy arra a következtetésre jut, hogy Kína inkább a szürke zónás tevékenységekre támaszkodik a Tajvannal kapcsolatos stratégiai céljainak eléréséhez, beleértve a dezinformációt, a gazdasági kényszert és a kibertámadásokat, a katonai eszközök pedig egyelőre másodlagos szerepet játszanak.

Tajvanon a kínai állami média - és más médiumok - a hagyományosabb módszerek mellett egyre inkább dezinformációt alkalmaznak a riválisok aláásására, a nézeteltérések szításával, valamint a politika és a közvélemény kognitív befolyásolásával.

A választók befolyásolása érdekében az idei tajvani elnökválasztás előtt például Kína bonyolult dezinformációs kampányokat indított a szigetország demokráciájának aláásására, az egyesülést támogató narratívák népszerűsítésére, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) jelöltjeinek bemocskolására és az USA és Tajvan közötti kapcsolatok megosztottságának szítására.

A DPP jelöltjéről, Lai Ching-te-ről azt állították, hogy törvénytelen gyermeket nemzett, és Hsiao Bi-khim, Lai jelölttársa, amerikai állampolgársága miatt nyilvánvalóan nem jogosult a jelöltségre.

Ez a 2020-as szavazás idején folytatott hasonló kampány folytatása volt, amikor Kína azt terjesztette, hogy az akkori elnök, Caj Ing-ven meghamisította doktori diplomáját, amit később a London School of Economics cáfolt. Caj győzelmének lejáratása érdekében a Kínai Kommunista Párthoz köthető források azt állították, hogy a választási eredményeket a CIA manipulálta.

Lai bemocskolási kísérletei

Lai megnyerte a választásokat, és májusban beiktatták. Annak ellenére diadalmaskodott, hogy a közösségi médián és e-maileken keresztül számtalan kitalált vagy eltúlzott pletyka, cikk és kép terjedt el, hogy a két ország közötti háborútól való félelmet szítson. Kína még fokozta is a dezinformációs hadviselést konkrét és helyi körülményeknek megfelelően.

A célzott narratívák, köztük az élelmiszerbiztonságról és a tajvani rasszizmusról szólóak, a DPP hírnevének bemocskolását célozták meg azzal, hogy a pártot etikai vétségekkel és alkalmatlansággal hozták összefüggésbe. A végső cél a kormányba vetett közbizalom aláásása és a DPP-n belüli kétségek elszítása.

Kemény ellenlépések

Tajvan azonban nem tétlenkedett. A tajvani kormány márciusban nemzetbiztonsági megfontolások miatt betiltott több kínai médiaplatformot, köztük a TikTokot, az iQIYI-t és a Tencentet, miközben életbe léptette a “Beszivárgás elleni törvényt”, valamint a “Rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt”. A tajvani nonprofit szervezetek a sziget civil társadalmának élére álltak a félrevezető hírek leleplezésére és a lakosság felvilágosítására a hamis információk terjesztésének veszélyeiről.

A tényellenőrző szervezetek létrehozása központi szerepet játszott ebben a törekvésben. Charles Jeh, a MyGoPen megalkotója azt követően fejlesztette ki a chatbot-szolgáltatást, hogy felismerte: hozzátartozóit félrevezetik az álhírek. Más szolgáltatások, például a Tajvani Tényellenőrző Központ, amelynek célja a közérdekű állítások ellenőrzése és az átláthatóság előmozdítása, autonómiájuk megőrzése érdekében elutasították a kormányzati finanszírozást.

De a harc folytatódik. A kínai propaganda még mindig nagy közönséghez jut el Tajvanon az olyan korlátlan és széles körben használt platformokon keresztül, mint a YouTube és a Twitch. Az újraegyesítésre való törekvésében Peking nem hagy fel a Tajvan szellemének eltiprására tett erőfeszítéseivel.

A Kínai Kommunista Párt ellenségesen viszonyul Lai elnökhöz, akit kínai tisztviselők "szeparatistának" és "bajkeverőnek" bélyegeznek. Peking természetesen folytatni fogja erőfeszítéseit, hogy éket verjen Lai kormánya, Tajvan lakossága és külföldi partnerei közé.

Májusban Lai felszólalt Kína dezinformációs erőfeszítései ellen, és ígéretet tett a védelmi tudatosság fokozására és a nemzetbiztonsági törvények megerősítésére, különösen a dezinformáció ellen. Ez a közösségi médiára vonatkozó szigorúbb szabályozáshoz vezethet.

Az első lépés ebbe az irányba az volt, hogy a tajvani törvényhozás május 9-én két törvénytervezetet hagyott jóvá a kiberbűnözés és az online csalás elleni bűnüldözés megerősítése érdekében. Ezek értelmében a reklámbevételeket kereső digitális platformok kötelesek lesznek helyi központokat létrehozni vagy jogi képviselőket kijelölni, akik a tartalom moderálásával kapcsolatos kormányzati megkereséseket kezelik.

Lai átfogó terve

A szigetország demokráciáját és biztonságát aláásó dezinformációs kampányok kivizsgálására a tajvani Igazságügyi Minisztérium Nyomozó Irodája januárban létrehozta a „Kognitív Hadviselés Kutatóközpontot”. Egyes megfigyelők mégis a DPP-kormányt tartják felelősnek azért, hogy nem hoztak időben és hatékonyan intézkedéseket a kínai álhírkampányok és kibertámadások ellen. E vádakkal szemben a Lai-kormánynak ki kell dolgoznia egy "strukturális megközelítést", amelynek keretében a nemzeti ügynökségek felléphetnek Peking dezinformációs offenzívájával szemben.

A pénzügyi megszorítások miatt az olyan technológiai óriások, mint a Meta, az X és a Google nagyszámú, a dezinformáció elleni küzdelemért felelős munkatársat bocsátottak el, kockáztatva ezzel az álhírek beszivárgását a tekintélyelvű államok által. Ez azt jelenti, hogy Tajvan kormányának saját lépéseket kell tennie. Ezek közül az elsőnek a képzett szakemberek megmaradásának biztosítását kell jelentenie.

Lai felvázolta a Kína dezinformációs erőfeszítései elleni küzdelem átfogó tervét, nevezetesen a demokráciákkal való együttműködés ígéretével a "dezinformáció elleni küzdelem" érdekében. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Ausztrália már évek óta küzd a kínai dezinformációval, ami természetes partnerré teszi őket a taktika elleni harcban.

Az olyan intézkedéseket, mint például a politikai párbeszéd fórumainak létrehozása, amelyeken a tagok megosztják egymással tapasztalataikat és a dezinformációval szembeni stratégiáikat, prioritásként kell kezelni. Mivel Kína eltökélten igyekszik megfélemlíteni Tajvant egy sor dezinformációs hadviseléssel, Lai Csing-te számára az lesz a nagy próbatétel, hogy az államvezetés megállja-e a helyét a kitalált "valósággal" szemben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)