A kínai Népi Felszabadító Hadsereg Haditengerészete (PLA-N) jelenleg építi a Type 076 típusú kétéltű támadóhajóját, amely kulcsfontosságú szerepet játszhat a tajvani konfliktusban. A The Warzone arról számol be, hogy a hadihajó képes lehet a személyzet nélküli harci repülőgépek (UCAV) és más merevszárnyú drónok hordozására, miközben repülőgépeket és támadó erőket is szállíthat.

A sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyárban épülő hadihajó jelentős előrelépést jelent Kína haditengerészeti építészetében, mivel áthidalja az ország legnagyobb kétéltű hadihajója, a Type 075 és legfejlettebb repülőgép-hordozója, a Fujian közötti szakadékot.

Mire képes a hadihajó?

A Type 076 körülbelül 263 méter hosszú és 43 méter széles. Elektromágneses katapultokkal és rögzítőberendezésekkel is rendelkezik, ami arra utal, hogy a drón-központú haditengerészeti stratégiára összpontosít.

A Type 076 összhangban van a PLA-N azon törekvéseivel, hogy fokozza tengeri csapásmérő képességeit, hírszerzési, megfigyelési és felderítési (ISR) műveleteit és hagyományos kétéltű támadásait. A hajó építése 2023 őszén kezdődött, ami aláhúzza Kína erőteljes hajóépítési kapacitását és azon törekvését, hogy a haditengerészeti hatalmat a partjain túlra is kivetítse. A Warzone-jelentés szerint a Type 076 jelzi Kína elkötelezettségét a félelmetes jelenlét fenntartása iránt az olyan vitatott régiókban, mint a Dél-kínai-tenger, és potenciálisan a Tajvant érintő forgatókönyvek során.

Kína még mindig jelentős képességbeli hiányosságokkal küzd tengeri szállítási képességei terén, amelyek elégtelenek lehetnek egy Tajvan elleni, a Tajvani-szoroson átnyúló invázióhoz. A 076-os típus megépítése nyilvánvalóan része azon erőfeszítéseinek, hogy ezeket a hiányosságokat orvosolja. Tavaly ősszel az Asia Times megjegyezte, hogy a PLA-N kétéltű támadóhajói körülbelül egy nehézdandár és 21 ezer katona felszerelésének megfelelő szállítmányt tudnának áthajózni egy első inváziós partraszállás során Tajvanra.

A szigetországban is felkészülnek

Tajvanon azonban mintegy 1200 harckocsi várakozna, ami több, mint amennyivel a PLA képes lenne egyetlen, összehangolt kétéltű partraszállást végrehajtani, kevesebb mint fele ennyi harckocsival. A PLA azt tervezi, hogy 300 – 400 ezer katonát vet be Tajvan gyors elfoglalására egy lefejezési csapást követően, amelynek célja Tajvan polgári és katonai vezetésének likvidálása lenne.

De ha Tajvan vezetése túléli a kezdeti csapást, és mozgósítani tudja katonai és polgári lakosságát, akkor a PLA-nak akár 2 millió katonát kell Tajvanra küldenie, beleértve a rendőrséget és a félkatonai személyzetet is, hogy három az egyhez vagy öt az egyhez számbeli előnyt biztosítson a tajvani védelmi erőkkel szemben. Miközben Kína a polgári kompokat átcsoportosíthatja, hogy kompenzálja a tengeri szállítási képességek hiányosságait, ez a megközelítés jelentős kihívásokkal nézne szembe, mivel a polgári kompok túlélőképessége a támadással szemben, és a kínai kereskedelmi tengerészet intézményi kapacitása háborús helyzetbe kerülne.

A repülőgép-hordozók hasznosságáról folyó viták közepette, tekintettel a repülőgép-hordozók egyre növekvő sebezhetőségére a kifinomult ISR és hajó elleni fegyverekkel szemben, Kína fontolóra veheti a drónhordozó koncepcióját a Type 076 típusú kétéltű támadóhajójában. Az Asia Times megjegyzi, hogy a drónhordozók a hagyományos repülőgép-hordozókhoz hasonló hatalomprojekciós előnyöket biztosítanak, mivel lehetővé teszik a pilóta nélküli légi műveleteket a határaikon túlnyúló távolságokon, ami bővíti taktikai, műveleti és stratégiai lehetőségeiket.

Egy tajvani konfliktusban Kína valószínűleg szárazföldi és tengeri drónrajokat tervez bevetni a sziget légvédelmének legyőzésére. Ez a stratégia egy előzetes lépés lenne a kiterjedtebb légi és rakétatámadásokhoz, amelyek végül egy esetleges kétéltű támadáshoz vezetnének.

Kína kísérletezhet a „villámhordozó” koncepcióval, hogy a haditengerészeti repülési képességeket több hajóra szórja szét ahelyett, hogy néhány nagy és potenciálisan sebezhető szuperhordozóra koncentrálna.

A kambodzsai vazallus is segítene

Kína kialakulóban lévő könnyű repülőgép-hordozó és hordozóflottája azonban számos taktikai és műveleti kihívással néz szembe, amelyek apró légi szárnyaikból, az ellenséges erőkkel szembeni sebezhetőségükből és a szárazföldi repülőterekhez képest korlátozott értékükből fakadnak. Ha több repülőgépet küldenek egy támadásra, az sebezhetővé teheti a flottát egy megtorló légitámadással szemben, de ha több repülőgépet köteleznek a flotta légvédelmére, az csökkenti a támadóerőt.

A kínai könnyű hordozók ugyanolyan sebezhetőek az amerikai és szövetséges hajóelhárító rakétákkal, tengeralattjárókkal és repülőgépekkel szemben, mint nagyobb társaik. Ezek korlátozhatják e könnyű hordozók stratégiai értékét is a sokkal nagyobb kapacitással, védhetőséggel és túlélőképességgel rendelkező szárazföldi repülőterekhez képest, bár statikus helyzetük korlátozza a kínai harci repülőgépek működési hatótávolságát.

Kína haditengerészeti és légi támaszpontjai Hajnanban, a Dél-kínai-tengeren és talán egy nemrégiben korszerűsített támaszpont a vazallus-állammá degradált Kambodzsában azonban ellensúlyozhatják a könnyű repülőgép-hordozó flotta képességbeli hiányosságait.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)