A Délkelet-Ázsiában folyó, egyre intenzívebb amerikai-kínai geopolitikai vetélkedés során a hazánk területének kétszeresén elterülő Kambodzsa egyértelműen Peking uszályába került. Napjainkban Kína a legnagyobb befektető, hadiipari segélyező, elitképző és politikai befolyásoló.
Kína és Kambodzsa tegnap fejezte be a 15 napos hadgyakorlatot, amelynek keretében mindkét ország több, mint 2000 katonája hajtott végre szárazföldi és tengeri gyakorlatokat. Az idei „Arany Sárkány” gyakorlatok azután következtek, hogy Kína jelentősen hozzájárult a kambodzsai katonai létesítmények, köztük az USA szemében vörös posztónak számító Ream Haditengerészeti Bázis korszerűsítéséhez, miközben új felszereléseket is biztosított.
Az Egyesült Államok már többször aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Ream haditengerészeti bázis a kínai haditengerészet előőrsévé válhat egy stratégiai fontosságú helyen, Kambodzsa déli csücskének közelében, a Dél-kínai-tenger közelében.
Fotó: Depositphotos
Kína gyarmataként
45 év telt el azóta, hogy a vietnámi katonai erők bevonultak Kambodzsába, és megdöntötték a brutális Pol Pot rezsimet. Az egyik hajtóerő, ami arra késztette Vietnámot, hogy katonai hadjáratot folytasson Kambodzsa ellen, a stratégiai sebezhetőség érzése volt, amely északon Kína és délen a Kína által támogatott kambodzsai rezsim közé szorult.
Egy 1983 februári titkos CIA-dokumentum azt sugallta, hogy Kína az inváziót megelőző években bátorította a Pol Pot rezsimet „Vietnámmal szembeni ellenségeskedésében”. Ez idő alatt a Vörös Khmerek rajtaütéseket hajtottak végre Vietnám déli részén, miközben Kínából fegyvereket, köztük T-54-es és T-63-as harckocsikat kaptak. Pol Pot nem volt hajlandó diplomáciai kapcsolatba lépni Vietnámmal határvitáik rendezése érdekében, és arra késztette a vietnámiakat, hogy 1978-ban nagyszabású inváziót indítsanak Kambodzsa ellen.
Ma Vietnámot ismét aggasztja Kína növekvő katonai együttműködése Kambodzsával.
Hanoi attól tart, hogy Peking Kambodzsát használja Vietnam elleni nyomásgyakorlásra. A Dél-kínai-tenger ugyanis folyamatos viszályok forrása Vietnám és Kína között.
A területi viták korábban véres összecsapásokhoz vezettek a kínai haditengerészettel, amint az a Johnson South Reefnél történt 1988-ban. A Ream haditengerészeti bázis, amely a Thai-öbölre néz, mindössze 30 kilométerre található a vietnámi Phu Quoc szigettől.
Újra feszültség
2023 augusztusában Kambodzsa hivatalos értesítést küldött a Mekong folyó Bizottságának, amelyben egy új, nagy csatornaprojekt építését jelezte a Mekong folyón. A Mekong, amely régóta a regionális bőség forrása, mára a vízi út mentén fekvő országok közötti vitás kérdések fókuszpontjává vált.
Kambodzsa most egy 180 kilométeres csatornát akar építeni (Funan Techo csatorna) 1,7 milliárd dollár értékben. Ez a Kína által finanszírozott beruházás az Övezet és Út kezdeményezés részeként valósul meg. Ez a csatorna vízi utat biztosít a főváros, Phnom Penh és a tengerparti Kep tartományban található mélytengeri kikötő között, amely végül a Dél-kínai-tengerre nyílik.
A projekt többek között geopolitikai aggodalmat jelent Vietnám számára. A csatorna ugyanis „kettős felhasználású” potenciállal rendelkezik - azaz elősegíti a gazdasági növekedést és a belföldi összeköttetést Kambodzsa számára, de egyben elősegíti Kína katonai jelenlétét is az országban.
A csatorna a kínai hadihajók számára hozzáférést biztosíthatna Kambodzsa belsejéhez és a kambodzsa-vietnámi határhoz. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és Vietnám több információt és átláthatóságot követel a csatornával kapcsolatban.
A budapesti tengely
Az egypárt-rendszerként működő Kambodzsában Hun Szen miniszterelnök 38 évig tartó uralom után, tavaly adta át a hatalmat saját fiának, a négycsillagos tábornok Hun Manet-nak.
2020 őszén Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter látogatást tett Kambodzsában, hogy újból megnyissa az évtizedek óta bezárt magyar nagykövetséget Phnom Penh-ben, de „Szijjártó látogatása a kambodzsaiaknak ennél sokkal többet jelentett: új szövetségesre találtak az EU-n belül” – írta akkor David Hutt nemzetközi szakértő az EUObserver hasábjain.
A szerző szerint a magyarok diplomáciai látogatása rávilágított, hogy a világ több autoriter rezsimje, köztük Kambodzsa és Kína is „nemcsak az EU-n belüli lobbitársként tekint Magyarországra, hanem szuverenitás-fundamentalista társként és inspirációként is, amely hozzájuk hasonlóan buzgón állítja, hogy egyetlen más államnak sincs joga a belügyeikbe beleszólni”.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
