Brüsszel arra készül, hogy vámokat vet ki a kínai elektromos autókra – és a bejelentés a következő két hétben várható. Minél közelebb kerül a dátum, annál hangosabb és részletesebb Peking  megtorlással kapcsolatos fenyegetése. Bár az európai szubvencióellenes vizsgálat hivatalos határideje július eleje, a Bizottságnak négy héttel korábban, azaz június 5. körül kell tájékoztatnia az érintett feleket - mivel az uniós választásokat június 6-9. között tartják.

A protekcionizmusra és a fenyegető kereskedelmi háborúra vonatkozó figyelmeztetések ellenére Olaf Scholz kancellár és vezető német tisztviselők rájöttek, hogy nem tudják megakadályozni az EU-t abban, hogy vámokat vessen ki a kínai elektromos autókra.

Mivel a kereskedelem az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, az országok csak minősített többséggel (azaz az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő tagországok legalább 55 százalékával) állíthatják meg Brüsszelt.

Ráadásul Berlin nem is egyöntetűen ellenzi: a német kormányban néhányan kevésbé kritikusak, mint a kancellár egy olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely - bár valószínűleg fájdalmat okoz a nagy autógyártó csoportoknak - az egyetlen módja lehet annak, hogy az EU ipara felzárkózzon, és ösztönözze a beruházásokat és a termelést a kontinensen.

Peking nem kertel

A Kínai Kereskedelmi Kamara az EU-ban (amelyet három kínai állami vállalat alapított) kedd este a sajtónak adott nyilatkozatában közölte: "bennfentesektől értesült arról, hogy Kína fontolóra veheti a nagy hengerűrtartalmú motorokkal felszerelt importált autókra vonatkozó ideiglenes vámok emelését". A nyilatkozat utalt a kínai kormány szócsövében, a Global Timesban megjelent hasonló fenyegetésre, amely szerint Kínának meg kellene emelnie a 2,5 liternél nagyobb motorral rendelkező autók - például a nagy terepjárók és a Porsche sportkocsik - vámját.

Egy kínai illetékes szerint az európai és amerikai gyártású autókra vonatkozóan Kína 25 százalékos vámmal reagálna.

Ez elsősorban a Porsche számára jelentene problémát, amely nem rendelkezik helyi gyártással, de a többi német prémiummárka legdrágább modelljei sem Kínában készülnek – márpedig tavaly 230 ezer ilyen autót importált az ázsiai ország. Ezen túl a már megszokott módon egyes európai élelmiszerek kínai vámja is durván megemelkedne.

A közelgő kereskedelmi háború egy keserű igazságra is rávilágít: a Nyugat túl sokáig pihent a babérjain. Míg Peking milliárdokat pumpált az innovációba, addig Európában az ipari főnökök továbbra is egy régi technológiához ragaszkodtak, miközben azzal érveltek, hogy a piac majd megoldja a problémát. Most pedig próbálnak felzárkózni Kína fejlettebb akkumulátor-technológiájához.

Amerikai nyomásgyakorlás

Az USA a múlt hónapban már felszólította európai szövetségeseit, hogy növeljék a Kínára gyakorolt nyomást Oroszország ukrajnai agressziós háborúja miatt. Kína segít abban, hogy Oroszország egész Európát fenyegető módon folytathassa a háborút - közölte áprilisban az amerikai külügyminiszter a G7-ek külügyminiszteri találkozójának margóján.

Miután aztán másfél hete az Egyesült Államok átfogó vámokat vetett ki egy sor kínai zöldtechnológiai termékre - élükön az elektromos járművekre kivetett 100 százalékos vámmal – Washington most újabb nyomást gyakorol az EU-ra.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kedden Frankfurtban tartott nagyszabású beszédében a transzatlanti szövetség fontosságáról és erejéről szóló felhívást intézett kontinensünkhöz.

Miután felidézte az Európával való együttműködést a hidegháborútól kezdve az ukrajnai háborúban Oroszország ellen folytatott NATO-műveletekig, rátért arra a kérdésre, amely az USA számára a legfontosabb: a Kína gazdasági felemelkedése által az euroatlanti térség gazdaságára jelentett egzisztenciális fenyegetésre.

Leszögezte: "Kína iparpolitikája távolinak tűnhet, miközben itt ülünk ebben a teremben, de ha nem reagálunk stratégiailag és egységesen, akkor a vállalkozások életképessége kerülhet veszélybe az Atlanti-óceán mindkét partján".

Az USA azt állítja, hogy a Peking által nyújtott állami támogatások, különösen a csúcstechnológiai ágazatokban, "tisztességtelen" versenyt teremtenek. Yellen szerint a kínai "ipari túlkapacitás" nemcsak az amerikai és európai cégeket fenyegeti, hanem megakadályozhatja, hogy "a világ országai, beleértve a feltörekvő piacokat is, olyan iparágakat építsenek ki, amelyek a növekedésük motorjai lehetnek".

Eltérő megközelítés

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten tagadta, hogy Európa kereskedelmi háborúban állna Kínával. A Financial Timesnak nyilatkozva így fogalmazott: "Osztjuk amerikai kollégáink néhány aggodalmát. De a mi megközelítésünk más. Az amerikaiak csak általános vámokat vetettek ki. Mi versenyt akarunk, együtt akarunk kereskedni, de tisztességesen és a szabályok szerint".

Az EU álláspontja szerint a Kínával szemben az elektromos autók és más termékek tekintetében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük a Kereskedelmi Világszervezet [WTO] előírásainak.

Az USA azonban már minden jel szerint megkerüli a WTO-t. A Trump-adminisztráció óta Washington megtagadja, hogy képviselőket nevezzen ki a WTO fellebbviteli testületébe, amely a konfliktusokat bírálja el, és ezzel gyakorlatilag működésképtelenné tette azt.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)