A kínai hatóságok a közeljövőben be akarják idézni Calvin Klein és Tommy Hilfiger tulajdonosát, de nem részletezték az okokat. A vizsgálat megindítását már szeptemberben jelezték — számol be róla a divatipari Business of Fashion.
Ez reakció lehet arra is, hogy az Egyesült Államok kedden 37 kínai vállalatot, köztük nagyobb textilipari, bányászati és napenergia-ipari cégeket vett fel a kényszermunka miatti behozatali tiltólistára, mert feltételezhető, hogy e cégek részt vesznek a hszincsiangi ujgur lakosság elleni emberi jogi visszaélésekben.
Fotó: Wikimedia Commons
Amerikai tiltólista
Az amerikai Nemzetbiztonsági Minisztérium közlése szerint — amiről a Reuters számolt be — cégek közé tartozik a Huafu Fashion Co., a világ egyik legnagyobb textilgyártója és 25 leányvállalata, amelyeket az Egyesült Államok a kínai gyapotiparban alkalmazott kényszermunkához kapcsolt.
A cégek felkerültek az ujgur kényszermunka megelőzési törvény listájára, amely korlátozza az olyan áruk behozatalát, amelyek az Egyesült Államok által a kínai emberi jogok megsértéseként és a Hszincsiang Ujgur Autonóm Régióban zajló népirtásként szerepelnek.
Az amerikaiak szerint a kínai hatóságok internálótáborokat hoztak létre ujgurok és más vallási és etnikai kisebbségi csoportok számára Kína nyugati Hszincsiang régiójában. Peking minden visszaélést tagadott.
Az újonnan listázott cégek közé tartozik még a Donghai JA Solar Technology Co, amely Hszincsiangban gyártott poliszilíciumból napenergia-termékeket fejleszt, és a Hongyuan Green Energy Co, amely poliszilíciumot szerez be a régióból az Egyesült Államok szerint.
Ezeken felül a bányászati Zijin Mining Group Co és három leányvállalata, amelyek cinket, rezet és egyéb fémeket szereznek be a régióból.
A legutóbbi kiegészítéseknek köszönhetően a listán szereplő vállalatok száma 144-re emelkedett az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvény 2021 decemberi aláírása óta.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára. 
