Az Egyesült Államok tervezi, hogy kikötési díjat számít fel az ott kikötő minden olyan hajónak, amely olyan flottához tartozik, amely kínai építésű vagy kínai lobogó alatt közlekedő hajókat is tartalmaz, és szövetségeseit is hasonló intézkedésekre ösztönzi, ellenkező esetben megtorlással fenyeget – áll egy tervezett végrehajtási rendeletben, amiről a Reuters számol be.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja a rendelet előkészítésével a hazai hajógyártás fellendítését és Kína globális hajózási iparra gyakorolt befolyásának gyengítését célozza. A tengeri dominancia elleni fellépés és az amerikai haditengerészeti ütőerő csökkenésének kezelése ritka egyetértési pont a republikánus és demokrata törvényhozók között.
Fotó: Depositphotos
Mára több mint a fele kínai
A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint a kínai hajógyárak évente a világ összes kereskedelmi teherhajó-kapacitásának több mint 50 százalékát állítják elő, míg 1999-ben ez az arány még csak 5 százalék volt. Ez a növekedés Japán és Dél-Korea hajóépítő iparának rovására történt. Az Egyesült Államok hajóépítése az 1970-es években érte el csúcspontját, mára pedig a globális iparág csupán kis szeletét képviseli.
A február 27-én keltezett és a Reuters által csütörtökön áttekintett végrehajtási rendelet tervezete szerint díjat kell kivetni minden olyan hajóra, amely amerikai kikötőbe érkezik,
„függetlenül attól, hogy hol épült vagy milyen lobogó alatt közlekedik, ha egy olyan flottához tartozik, amelyben vannak Kínában épült vagy kínai lobogó alatt közlekedő hajók.”
Az amerikai kormányzat és a kínai tisztviselők egyelőre nem kommentálták az értesülést.
A dokumentum a múlt hónapban az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviseleti Hivatalának (USTR) javaslatából merít, amely akár 1,5 millió dolláros díjat vetne ki a kínai építésű hajókra az amerikai kikötőkben, miután vizsgálatot indítottak Kína növekvő dominanciájáról a globális hajóépítésben, hajózási és logisztikai szektorban.
A végrehajtási rendelet tervezete azonban nem tartalmazza az USTR által javasolt feltételt, amely szerint a kikötői díjakat akkor vetnék ki, ha egy flotta hajóinak legalább 25 százaléka kínai építésű. Emellett nem határozza meg a díjak pontos összegét vagy kiszámítási módját sem.
A terv jelentős költségeket róhat nagy konténerhajó-társaságokra, például a kínai COSCO-ra, a svájci MSC-re, a dán Maerskre és a tajvani Evergreen Marine-re, valamint az ömlesztett élelmiszert, üzemanyagot és autókat szállító hajók üzemeltetőire is.
Az MSC vezérigazgatója, Soren Toft a héten kijelentette, hogy a világ legnagyobb konténerhajó-társasága kevesebb amerikai kikötőt fog felkeresni, hogy csökkentse a díjaknak való kitettségét.
Megtorlással fenyegetés
A végrehajtási rendelet tervezete felszólítja az amerikai tisztviselőket, hogy vonják be szövetségeseiket és partnereiket hasonló intézkedések bevezetésére, különben megtorlásra számíthatnak.
Az Egyesült Államok emellett vámokat vetne ki a kínai kikötői rakodóberendezésekre is – áll a tervezetben.
„Az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és gazdasági jólétét továbbra is veszélyeztetik a Kínai Népköztársaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai a hajózási, logisztikai és hajóépítési szektorban” – fogalmaz a dokumentum.
A Reuters szerdán számolt be arról, hogy az Egyesült Államok tervezi a kínai gyártású hajókon érkező importárukra kivetett díjak bevezetését egy 18 pontból álló végrehajtási rendelet tervezetében.
A francia CMA CGM hajózási vállalat csütörtökön bejelentette, hogy a következő négy évben az amerikai lobogó alatt közlekedő American President Lines flottáját 10-ről 30 hajóra növeli.
A CMA CGM a világ harmadik legnagyobb konténerhajó-társasága, amely olyan vállalatokkal áll szövetségben, mint a COSCO. Fő ügyfelei között szerepel a globális kiskereskedelmi óriás Walmart, amely a múlt héten közölte, hogy az amerikai kikötői díjak a Kínában épült hajókra minden hajózási vállalatot érintenének.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 0,78 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
