A Kommerszant lap egészen más megközelítésből is foglalkozik a kérdéssel: a cikkíró szerint mind gyorsabban növekszik külföldön az orosz informatikusok iránti kereslet, ami azt is jelenti, hogy az európai országokban történő tartózkodási engedély megszerzésére irányuló törekvések erősödtek: idén, csak az első negyedévben, a kérelmek számának növekedése 233 százalékot tett ki, elsősorban Franciaországba.
Ez persze több kérdést is felvet: a háború során volt-e lehetősége az orosz szakembereknek képeznie magukat, amikor bizonyos tekintetben még akkor is el voltak zárva bizonyos friss szakmai eredményektől, ha az interneten sok minden elérhető? A második kérdés, hogy Oroszország miért engedné el legjobb szakembereit, ha egy XXI. százaid háború során kulcsemberek lettek? A harmadik, amiről a cikkben nem esik szó, hogy mennyire vannak védve ezek a fiatalok attól, hogy a lövészárkokba küldik őket? Vagy az a veszély csak a képzetleneket veszélyezteti?
Kitörni egy elszigetelt piacról
Ezekre a kérdésekre nem tér ki a lap, a cikkíró úgy fogalmaz, hogy „a politikai helyzet ellenére” külföldön van kereslet az orosz informatikusok iránt. A HR-szakértők szerint elsősorban a magasan képzett munkavállalók távoznak, többek között azért, hogy kitörjenek egy elszigetelt piacról.
A Garant In tanácsadó iroda adatai szerint 2024 elején meredeken megnőtt az orosz informatikusok igénye az európai tartózkodási engedély megszerzésére: az első negyedévben a kérelmek száma az említett kiugróan magas arányra nőtt (az abszolút számokat, azaz, hogy ez hány embert takar, nem hozták nyilvánosságra.) Tavaly is érezhető volt már a tendencia: 2023-ban az elvándorlás 44 százalékkal nőtt. A tartózkodási - és bizonyára munkavállalási - kérelmek körülbelül 80 százaléka Franciaországba irányult, további 10 százaléka pedig Olaszországba.
Franciaország, de miért is?
A kiugróan keresett kivándorlási úti cél, Franciaország ugyanakkor nem követeli meg az országban való fizikai tartózkodást, - másutt is dolgozhat, aki megkapja az engedélyt, ennek megfelelően a helyi adókat sem kell megfizetni. Ráadásul itt nincs befektetési kötelezettség a tartózkodási engedély megszerzéséhez, csak a bevétel, azaz a sikeres munkavégzés igazolása szükséges”– magyarázza a trend népszerűségét Andrej Bojko, a Garant In vezérigazgatója.
Megjegyezte azt is, hogy más országok elkezdték korlátozni az oroszok számára elérhető programokat, de az „áthelyezési” igény továbbra is fennáll”. Mindez különösen annak fényében furcsa, hogy az orosz-francia politikai kapcsolatok manapság nem igazán pozitív irányba haladnak.
Nem tudni, hányan térnek haza
Az oroszországi Digitális Fejlesztési Minisztérium vezetője, Maksut Shadajev tavaly, nagy informatikai cégekre hivatkozva, kijelentette, hogy az informatikai szakemberek saját kezdeményezésükre visszatérnek Oroszországba. A minisztérium azonban nem közölt adatokat a hazatérők számáról.
2023 kilenc hónapjában a Belügyminisztérium adatai szerint legalább 68 ezer orosz kapott külföldön állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban. ( Ezek a hivatalos számok, lehet, hogy „feketén” még nagyobb volt az elvándorlás.)
„Az orosz informatikusok a geopolitikai helyzet ellenére továbbra is keresettek a nyugati vállalatok körében” – mondta Fedor Csemaskin, a Yakov and Partners Digital műszaki igazgatója. Azt is hozzátette, ma már inkább magánszemélyek kérnek segítséget a külföldi munkavégzéshez, mintsem cégek. Ehhez a kivándorlóknak könnyű letelepedési és egyéb jogi szabályokra, valamint alacsony adókra van szükségük.
A kivándorlás tehát folytatódik, annak ellenére, hogy Oroszországban az IT-szektor állami támogatása „vonzóbbá és jövedelmezőbbé teszi a munkát, és a fejlett technológiákhoz való hozzáférés helyzete fokozatosan javul” – jegyezte meg a műszaki igazgató.
Nem akarnak szakmailag lemaradni
Irina Levova, az Internetkutató Intézet stratégiai projekt igazgatója elismerte, hogy bár „Oroszországban magas az informatikai szakemberek állami támogatásának szintje, de az ellenőrzési moratórium, bizonyos bírságok és a büntetőjogi felelősség, amely fenyegetheti az informatikust bizonyos adatok kiszivárogtatásáért." – is felelősek a jelenlegi helyzetért.
Mivel az orosz IT-ágazat elszigetelődött a világpiactól, számos, magasan kvalifikált informatikus azért akar távozni Nyugatra, mert nem akar lemaradni a szakma új tudásszintjétől. A First, HR-tanácsadásra szakosodott cég képviseletében Alekszander Ponomarjov hangsúlyozta: „nagyon nehéz úgy fejleszteni az informatikát, hogy közben kívül legyünk a globalizált ágazaton, de korszerű terméket hozzunk létre”.