Egy héttel azután, hogy kijelentette, nem áll szándékában távozni hivatalából, Klaus Iohannis elnök mégis bejelentette lemondását – ami példátlan lépésnek számít. Gyors véleményváltozása valószínűleg az ellenzék kezdeményezte felfüggesztési eljárásnak tudható be, amelynek komoly esélye volt a parlamenti elfogadásra – írja a Szabad Európa román kiadása. Iohannis láthatóan ingerülten, élesen bírálta a szuverenista pártok – a Fiatalok Pártja (POT), az AUR és az SOS Románia – felfüggesztési kezdeményezését, amelyhez a konzervatív-liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is csatlakozott.
Orbán Viktor és a román szuverenista pártok, különösen az AUR között ideológiai átfedések figyelhetők meg. Mindkét oldal Brüsszel-ellenes retorikát használ, hangsúlyozza a nemzeti szuverenitás fontosságát, és elutasítja a nyugati liberális értékeket. Az AUR vezetője, George Simion többször elismerően beszélt Orbán politikájáról, míg a Fidesz számára egy erős román szuverenista blokk hasznos szövetséges lehet.
Forró lett a lába alatt a talaj?
Az elnök haszontalannak, alaptalannak és károsnak nevezte a kezdeményezést, mondván, az nevetségessé teszi Romániát a nemzetközi színtéren, hiszen a májusi megismételt elnökválasztás után amúgy is távozott volna. Lemondását hétfőn délután, nem sokkal két óra után jelentette be, miután a román parlament egyesített állandó bizottságai dél körül úgy döntöttek, hogy kedden tárgyalják az elnök felfüggesztésére irányuló javaslatot.
Fotó: X/@KlausIohannis
Valószínűleg a kormánykoalíciót alkotó három párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – vezetői figyelmeztették Iohannist, hogy nem tudják garantálni pártjaik fegyelmezett szavazását, így a felfüggesztési eljárás komoly eséllyel átment volna a szavazáson.
A kormánykoalíció belső feszültségei
Reális veszély volt arra, hogy a PSD és még a PNL egyes képviselői is az elnök felfüggesztésére szavaznak. Több politikus nyíltan felszólalt Iohannis lemondása mellett, és még az elnök korábbi pártjának a PNL-nek a vezetője, Ilie Bolojan is úgy nyilatkozott, hogy az elnök távozása egyfajta „társadalmi biztonsági szelep” lenne.
Sergiu Mișcoiu egyetemi professzor szerint Iohannisra nemcsak az ellenzék, hanem a saját pártja, a PNL is jelentős nyomást gyakorolt – ami végül lemondásához vezetett.
Nyilvánvaló, hogy Iohannis személye már nemcsak a szuverenista szavazók körében volt népszerűtlen, hanem a lakosság nagy többségét is irritálta. Ezt a közvélemény-kutatások is alátámasztották: népszerűsége drámaian csökkent, és már csupán a lakosság 14 százaléka vélekedett róla kedvezően – ez pedig a legalacsonyabb arány az 1989 utáni román elnökök között.
A szuverenisták malmára hajtja a vizet
A szuverenista vezetők – az elnökválasztás megsemmisített első fordulóját megnyerő független Călin Georgescu és az AUR pártvezére, George Simion – kihasználták az elnök alacsony népszerűségét, megerősítették saját szavazótáborukat, és tovább radikalizálták őket.
Iohannis elleni kampányuk azonban nem csak róla szólt, hanem a kormányzó pártokra is csapást mért, amelyeket azért tartanak felelősnek, mert hatalomban tartották az elnököt. A szuverenista vezetők Iohannis bukását saját győzelmükként mutatták be.
„Ez a ti győzelmetek! Most jöhet a második forduló” – írta George Simion az AUR elnöke a Facebookon. Hasonló hangvételű volt Călin Georgescu reakciója is: „Győzelem a román nép számára – Klaus Iohannis lemondott! Most itt az idő, hogy visszatérjünk a ‘jogállamisághoz’ – és újra megtartsuk az elnökválasztás második fordulóját!” – írta az X-en.
Kérdés azonban, mennyire bizonyul tartósnak ez a politikai siker. Elemzők szerint a szuverenisták hamarosan elveszíthetik ezt a kampánytémát, hiszen Iohannis távozása után már nem állíthatják őt az ellenzéki harc központi célpontjaként.
Fotó: Facebook / Calin Georgescu
Új ellenségkép a szélsőjobbon: Ciolacu és Bolojan
Talán ennek felismerése miatt az AUR és más szélsőséges pártok gyorsan új célpontokat kerestek. George Simion és Călin Georgescu már a miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint a PNL vezetője, Ilie Bolojan ellen fordultak. Utóbbi, Iohannis utódjaként, ideiglenesen az elnöki posztot is betölti.
Az AUR már bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be a decemberben alakult Ciolacu-kormány ellen, amelyhez a konzervatív-liberális USR támogatása is elképzelhető.
Maradó problémák
Bár Iohannis távozása bizonyos mértékben enyhítheti a politikai feszültséget, elemzők szerint a szuverenista ellenzéknek továbbra is bőven van muníciója a kormány és az egész rendszer bírálatára.
Továbbra is napirenden marad:
- az elnökválasztás esetleges megsemmisítése,
- a politikai legitimitás és a közbizalom válsága,
- a gazdasági helyzet romlása, valamint
- a várható megszorító intézkedések.
Ezek a kérdések a következő hónapokban meghatározó szerepet játszhatnak a román politikában, különösen az elnökválasztás és a parlamenti választások közeledtével.
Az RMDSZ vezetője Kelemen Hunor megjegyezte, hogy nagy a feszültség, a düh a román társadalomban, Iohannis óriási csalódottságot hagy maga mögött, ugyanakkor távozásával megadta az esélyt, hogy politikai diskurzus ne róla szóljon. „Ez egy esély a koalíció jelöltjének, új helyzetet teremt számára” – fogalmazott. „Amikor megszavazták – a magyarok 2014-ben 90 százalékos arányban – nagy reményeket fűztek hozzá, sokan úgy gondolták, szászként érzékenyebb lesz a kisebbségi kérdések iránt. Mindenkinek csalódnia kellett” – tette hozzá Kelemen Hunor – a Maszol portál szerint.
Fotó: X/@cursdeguvernare
A bűnbak
Klaus Iohannis lemondása kétélű fegyver a kormánykoalíció számára. Egyrészt az elnök volt az a bűnbak, akin a választók – különösen a szuverenista tábor, de nemcsak ők – levezethették frusztrációikat és haragjukat. Ez a szerep egy ideig a kormánykoalíció pártjainak is megfelelt.
Másrészt azonban Ilie Bolojan ideiglenes államfővé válása felborítja az erőviszonyokat a két vezető kormánypárt, a PSD és a PNL, valamint a pártok élén álló Marcel Ciolacu és Bolojan között. A koalíciós partnerek közül Bolojan a miniszterelnök Ciolacu főnökévé vált, hiszen a Cotroceni-palota – igaz, ideiglenes – lakójaként mostantól hatalma van a miniszterelnöki poszt sorsának alakítására. Marcel Ciolacu komor arckifejezése, amikor Iohannis lemondásáról beszélt, arra utal, hogy ezt ő is nagyon jól tudja. Ugyanakkor Bolojan államfőként kénytelen volt lemondani a PNL vezetéséről.
A miniszterelnök beleremeghet
Ciolacu pozíciója egyre bizonytalanabb, különösen az őt is érintő korrupciós Nordis-botrány árnyékában. A PSD-ben sok erős regionális vezető, úgynevezett „báró”, nyíltan ellene fordult, mert:
- gyenge választási eredményt ért el a decemberi parlamenti választásokon;
- nem jutott be – az igaz megsemmisített – elnökválasztás második fordulójába;
- és emiatt a szociáldemokrata párt kénytelen volt most Crin Antonescu nemzeti liberális (PNL) elnökjelölt mögé állni.
A Szabad Europa információi szerint Ilie Bolojan sosem volt elragadtatva attól, hogy Marcel Ciolacu lett a miniszterelnök, de a parlamenti matematikai kényszer miatt nem volt más választása.
Emellett nem támogatta azt sem, hogy a PSD nyomására az USR-t kizárták a kormányzásból, és különösen ellenezte Crin Antonescu elnökjelöltségét.
Fotó: Wikipédia
Csere itt, csere ott?
Most, hogy Bolojan ideiglenesen államfővé vált, nagyobb beleszólása lehet ezekbe a kérdésekbe, és nem zárható ki, hogy Ciolacu leváltására törekedjen. Különösen, ha a PNL titokban támogatná a bizalmatlansági indítványt, amely titkos szavazással zajlana.
A Szabad Europa úgy értesült, hogy felmerült Crin Antonescu kormánypárti elnökjelöltségének felülvizsgálata is. Hivatalosan mindenki kitart amellett, hogy az ő jelölése végleges, de a PNL-ben sokan szívesebben támogatnák a bukaresti polgármestert Nicușor Dant – köztük Ilie Bolojan is.
Elemzők szerint Klaus Iohannis lemondása utat nyithat egy jelentős politikai átrendeződés előtt. Ez a változás pontosan az a paradigmaváltás lehet, amire a választók már régóta vártak – közvetlenül a májusi elnökválasztás előtt.
