Romániának van a legmagasabb költségvetési hiánya az EU-ban – tavaly a GDP 8,65 százaléka volt –, és az Európai Bizottságtól engedélyt kért arra, hogy azt hét év alatt 3 százalék alá csökkentse. Ennek a célnak az eléréséhez Bukarest vállalta a költségvetési kiadások csökkentését és a bevételek növelését az adókedvezmények megszüntetésével, ami terhet ró az idei év költségvetésére is — írja az Euractiv.
A 2025-ös költségvetés és annak végrehajtása kulcsfontosságú Románia pénzügyi stabilitása szempontjából. Az S&P január 24-én negatívra változtatta Románia kilátásait, miután a Fitch is hasonló döntést hozott decemberben.
Fotó: Depositphotos
A költségvetést eredetileg 2024 végén kellett volna elfogadni, de jóváhagyását elhalasztották, hogy ne befolyásolja az elnök- és parlamenti választásokat. Azonban az elnökválasztás megismétlését rendelték el, amit májusban tartanak majd. A Tánczos Barna pénzügyminiszter által „óvatosnak” nevezett költségvetés így kockázatot jelent a kormánypártok által támogatott jelöltre.
Erre szavaztak
A 2024. december 1-jén tartott romániai parlamenti választásokokat a balközép Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg 22 százalékos eredménnyel, utána a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) következett 18 százalékkal, majd a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,2, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 12,4, a jobboldali populista S.O.S. Románia 7,4, a centrista-zöld Fiatal Emberek Pártja (POT) 6,5 és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,3 százalékkal. Ezek a pártok jutottak a parlamentbe az 5 százalékos küszöb átugrásával. A választási részvétel 48,3 százalékos volt.
A választások után Klaus Iohannis államfő ismét Marcel Ciolacut, a PSD elnökét bízta meg a kormányalakítással. Az új koalíciós kormányban a PSD, a PNL és az RMDSZ vesz részt. Az RMDSZ két minisztériumot kapott: Cseke Attila vezeti a fejlesztési tárcát, míg Tánczos Barna a pénzügyminisztérium élére került. Az új kormány hivatalos programja a gazdasági stabilitás megteremtésére, az európai uniós források hatékony felhasználására és az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosít. Emellett kiemelt cél a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem.
Az idei költségvetés
A kormány által múlt szombaton elfogadott 2025. évi állami költségvetési tervezet 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 4,4 százalékos éves inflációval, és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol — írta a Maszol. A folyó fizetési mérleg hiányát 28,3 milliárd euróra, a GDP 7,4 százalékára becsüli a költségvetés, a külkereskedelmi mérleg hiányát pedig a GDP 9,2 százalékára — teszi hozzá a Krónika. A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre (jelenlegi árfolyamon 1 lej mintegy 80 forint), azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium. Az államadósság felső határát a bruttó hazai termék 58,5 százalékában szabta meg a kormány.
A költségvetési bevételek fő forrásai a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), európai uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék). A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).
A bérek növekedése az állami és a magánszektorban egyaránt 6,1 százalékra lassul a tavalyi 14,4 százalékos növekedéshez képest. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül.
A 2025-re tervezett állami beruházások a GDP 7,9 százalékát teszik ki, szemben a tavalyi 6,7 százalékkal. A védelmi kiadások a GDP 2,23 százalékára emelkednek, a tavalyi 2,18 százalékos tényleges értékről. Az ipar mérsékelt, 0,5 százalékos teljesítménynövekedésével számolnak. Az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül. A gazdasági növekedés fő hajtóerejét továbbra is a szolgáltatások jelentik, az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.
A költségvetési törvényt szerdán és csütörtökön tárgyalta a parlament, amit 60 módosító indítvány jóváhagyása után el is fogadott.
„A költségvetés nem tud annyit adni, amennyit szeretnénk, de nem vesz el senkitől. Biztosítjuk a bérek, nyugdíjak kifizetését, folyatjuk a fejlesztéseket, diétára fogjuk az államot” — kommentálta Cseke Attila csütörtöki Facebook-posztjában.
Lefaragás, bevételnövelés
Az egyik hiánycsökkentő intézkedés a közszférában dolgozók számának redukálása. Az elbocsátások hétfőn kezdődtek a Szenátusban, ahol az új, liberális elnöknek, Ilie Bolojannak szembesülni kellett az alkalmazottak tiltakozásával. A Képviselőház szerdán szintén jóváhagyta a létszámcsökkentéseket. Ehhez hasonló intézkedéseket várhatóan a minisztériumokban is végrehajtanak. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azonban a parlamentben kijelentette, hogy „nem fog elbocsátani egyetlen alkalmazottat sem a minisztériumból vagy annak alárendelt intézményeiből az országban.”
A pénzügyminiszter szerdán „óvatos bevételnövekedésről” beszélt.
A közszférán belüli elégedetlenség mellett a magánszektor is elégedetlen, mivel a decemberben hozott intézkedések megszüntették az adókedvezményeket a mezőgazdaságban, az építőiparban és az IT-szektorban dolgozók számára, valamint növelték a kis- és középvállalkozások adóterheit.
Ezen intézkedések elfogadása után több tiltakozásra is sor került, köztük egy munkalassító sztrájkra, „amerikázásra” a bukaresti metró dolgozói között szerdán. További tiltakozások várhatók a következő hónapokban.
Fotó: Facebook/Crin Antonescu
Egy szép barátság kezdete?
A kormánykoalíció által támogatott elnökjelölt, Crin Antonescu, a PNL volt elnöke kerülte az intézkedések kommentálását. Nyilvános szereplései során igyekszik független jelöltként feltüntetni magát, bár hivatalosan is megszerezte a kormánykoalíció teljes támogatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) két héttel ezelőtti, vasárnapi rendkívüli kongresszusán. A 65 éves Antonescu jelöltségét korábban már jóváhagyta a PNL és az RMDSZ is. „Ez egy szép barátság kezdete lehet” – mondta Antonescu a kongresszuson — írja az Euractiv.
Azonban múlt szerdán már másképp nyilatkozott: „Nem képviselem és nem támogatom ezt a két pártot” (PSD és PNL) – mondta az Europa FM-nek.
A történelemtanárból lett politikus egy évtizednyi politikai mellőzöttség után lett a PSD és a PNL közös jelöltje – egy stratégiai lépésként, hogy elkerüljék az előző választások kudarcát. A legutóbbi elnökválasztáson – amelyet az Alkotmánybíróság érvénytelenített – a két párt külön jelölteket indított, akik nem jutottak be a második fordulóba.
A Georgescu-veszély
A PSD–PNL koalíció legfőbb célja, hogy megakadályozza Călin Georgescut – a politikai kívülállót, aki a tavaly novemberi elnökválasztás később megsemmisített első fordulóját meglepetésre megnyerte, és jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat – abban, hogy elfoglalja a Cotroceni-palotát.
A szociáldemokrata Ciolacu és Antonescu élesen bírálta Georgescu EU- és NATO-ellenes retorikáját. „Istentelenség bölcsességet keresni Oroszországban” – mondták, hangsúlyozva, hogy Románia nem engedheti meg magának a semlegességet.
Bár a PSD az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) frakciójának tagja, a vasárnapi kongresszus ultrakonzervatív retorikája volt a meghatározó.
„Európa egyik legnagyobb hibája, amely az elégedetlenséget táplálja, a progresszív eszmék agresszív terjesztése volt” – jelentette ki Ciolacu. „Eljutottunk oda, hogy suttogva kell kimondanunk a meggyőződésünket, csak hogy ne sértsünk meg másokat” – tette hozzá. Ciolacu arra is figyelmeztetett, hogy Európa „már régóta ideológiai, demográfiai és ipari hanyatlásban van”, és olyan politikákat sürgetett, amelyek fellendítik az ipart, csökkentik a bürokráciát és mérséklik az energiaköltségeket.
Antonescu is hasonló nézeteket fejtett ki: „Nem akarok egy olyan országot, ahol az egyik héten heteroszexuális felvonulás, a másikon pedig homoszexuális felvonulás zajlik. Mindenki tartsa meg a magánéletét magának – felvonulások nélkül.” Ezek a kijelentések annak ellenére hangzottak el, hogy Romániának jogilag el kell ismernie az azonos nemű párok kapcsolatait az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2023-as ítélete alapján.
Fotó: Facebook / Calin Georgescu
Antonescu támogatása a saját táborában sem egyöntetű
Antonescu jelölése feldühítette a PSD korábbi vezetőjét és volt miniszterelnökét, Victor Pontát, aki egyébként jelenleg Ciolacu tiszteletbeli tanácsadója.
„A románok radikális változást akarnak, és jelenleg az egyetlen jelölt, aki ezt képviseli, Călin Georgescu” – mondta Ponta és a Facebookon bejelentette, hogy ő is indul az elnökválasztáson. Antonescut „a múlt emberének” nevezte, és bejelentette saját kampányszlogenjét: „Románia az első!”
Ilyen környezetben a költségvetési kiadások lefaragása és az adóemelő intézkedések következetes véghezvitele olyan helyzetet teremthet, amely megint az elitellenesnek mutatkozó elnökjelöltek népszerűségét növeli. Antonescu nincs könnyű helyzetben, ahogy Románia sem.
Csütörtöktől újabb árváltozás jön. 
