Romániának van a legmagasabb költségvetési hiánya az EU-ban – tavaly a GDP 8,65 százaléka volt –, és az Európai Bizottságtól engedélyt kért arra, hogy azt hét év alatt 3 százalék alá csökkentse. Ennek a célnak az eléréséhez Bukarest vállalta a költségvetési kiadások csökkentését és a bevételek növelését az adókedvezmények megszüntetésével, ami terhet ró az idei év költségvetésére is — írja az Euractiv.
A 2025-ös költségvetés és annak végrehajtása kulcsfontosságú Románia pénzügyi stabilitása szempontjából. Az S&P január 24-én negatívra változtatta Románia kilátásait, miután a Fitch is hasonló döntést hozott decemberben.
Fotó: Depositphotos
A költségvetést eredetileg 2024 végén kellett volna elfogadni, de jóváhagyását elhalasztották, hogy ne befolyásolja az elnök- és parlamenti választásokat. Azonban az elnökválasztás megismétlését rendelték el, amit májusban tartanak majd. A Tánczos Barna pénzügyminiszter által „óvatosnak” nevezett költségvetés így kockázatot jelent a kormánypártok által támogatott jelöltre.
Erre szavaztak
A 2024. december 1-jén tartott romániai parlamenti választásokokat a balközép Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg 22 százalékos eredménnyel, utána a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) következett 18 százalékkal, majd a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) 13,2, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 12,4, a jobboldali populista S.O.S. Románia 7,4, a centrista-zöld Fiatal Emberek Pártja (POT) 6,5 és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,3 százalékkal. Ezek a pártok jutottak a parlamentbe az 5 százalékos küszöb átugrásával. A választási részvétel 48,3 százalékos volt.
A választások után Klaus Iohannis államfő ismét Marcel Ciolacut, a PSD elnökét bízta meg a kormányalakítással. Az új koalíciós kormányban a PSD, a PNL és az RMDSZ vesz részt. Az RMDSZ két minisztériumot kapott: Cseke Attila vezeti a fejlesztési tárcát, míg Tánczos Barna a pénzügyminisztérium élére került. Az új kormány hivatalos programja a gazdasági stabilitás megteremtésére, az európai uniós források hatékony felhasználására és az infrastrukturális fejlesztésekre összpontosít. Emellett kiemelt cél a jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem.
Az idei költségvetés
A kormány által múlt szombaton elfogadott 2025. évi állami költségvetési tervezet 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 4,4 százalékos éves inflációval, és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol — írta a Maszol. A folyó fizetési mérleg hiányát 28,3 milliárd euróra, a GDP 7,4 százalékára becsüli a költségvetés, a külkereskedelmi mérleg hiányát pedig a GDP 9,2 százalékára — teszi hozzá a Krónika. A költségvetés bevételeit 667,523 milliárd lejre (jelenlegi árfolyamon 1 lej mintegy 80 forint), azaz a GDP 34,9 százlékára, a kiadásokat pedig 802,170 milliárd lejre, a GDP 41,9 százalékára becsüli a pénzügyminisztérium. Az államadósság felső határát a bruttó hazai termék 58,5 százalékában szabta meg a kormány.
A költségvetési bevételek fő forrásai a társadalombiztosítási járulékok (az összes bevétel 30,8 százaléka), áfa (20,4 százalék), európai uniós támogatások (13,1 százalék), bér- és jövedelemadó (8,5 százalék). A költségvetési kiadások főbb csoportjai: szociális segélyek (az összkiadások 30,2 százaléka), személyi juttatások (21,1 százalék) és beruházások (18,7 százalék).
A bérek növekedése az állami és a magánszektorban egyaránt 6,1 százalékra lassul a tavalyi 14,4 százalékos növekedéshez képest. A közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása következtében idén lassul a lakosság reálkeresetének növekedése, ezért a magánfogyasztás csak 2,5 százalékkal bővül.
A 2025-re tervezett állami beruházások a GDP 7,9 százalékát teszik ki, szemben a tavalyi 6,7 százalékkal. A védelmi kiadások a GDP 2,23 százalékára emelkednek, a tavalyi 2,18 százalékos tényleges értékről. Az ipar mérsékelt, 0,5 százalékos teljesítménynövekedésével számolnak. Az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően az építőipar 4,8 százalékkal bővül. A gazdasági növekedés fő hajtóerejét továbbra is a szolgáltatások jelentik, az ágazat teljesítménye 2,5 százalékkal javul. A mezőgazdasági ágazat növekedését 3,9 százalékra becsüli a jelentés.
A költségvetési törvényt szerdán és csütörtökön tárgyalta a parlament, amit 60 módosító indítvány jóváhagyása után el is fogadott.
„A költségvetés nem tud annyit adni, amennyit szeretnénk, de nem vesz el senkitől. Biztosítjuk a bérek, nyugdíjak kifizetését, folyatjuk a fejlesztéseket, diétára fogjuk az államot” — kommentálta Cseke Attila csütörtöki Facebook-posztjában.
Lefaragás, bevételnövelés
Az egyik hiánycsökkentő intézkedés a közszférában dolgozók számának redukálása. Az elbocsátások hétfőn kezdődtek a Szenátusban, ahol az új, liberális elnöknek, Ilie Bolojannak szembesülni kellett az alkalmazottak tiltakozásával. A Képviselőház szerdán szintén jóváhagyta a létszámcsökkentéseket. Ehhez hasonló intézkedéseket várhatóan a minisztériumokban is végrehajtanak. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter azonban a parlamentben kijelentette, hogy „nem fog elbocsátani egyetlen alkalmazottat sem a minisztériumból vagy annak alárendelt intézményeiből az országban.”
A pénzügyminiszter szerdán „óvatos bevételnövekedésről” beszélt.
A közszférán belüli elégedetlenség mellett a magánszektor is elégedetlen, mivel a decemberben hozott intézkedések megszüntették az adókedvezményeket a mezőgazdaságban, az építőiparban és az IT-szektorban dolgozók számára, valamint növelték a kis- és középvállalkozások adóterheit.
Ezen intézkedések elfogadása után több tiltakozásra is sor került, köztük egy munkalassító sztrájkra, „amerikázásra” a bukaresti metró dolgozói között szerdán. További tiltakozások várhatók a következő hónapokban.
Fotó: Facebook/Crin Antonescu
Egy szép barátság kezdete?
A kormánykoalíció által támogatott elnökjelölt, Crin Antonescu, a PNL volt elnöke kerülte az intézkedések kommentálását. Nyilvános szereplései során igyekszik független jelöltként feltüntetni magát, bár hivatalosan is megszerezte a kormánykoalíció teljes támogatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) két héttel ezelőtti, vasárnapi rendkívüli kongresszusán. A 65 éves Antonescu jelöltségét korábban már jóváhagyta a PNL és az RMDSZ is. „Ez egy szép barátság kezdete lehet” – mondta Antonescu a kongresszuson — írja az Euractiv.
Azonban múlt szerdán már másképp nyilatkozott: „Nem képviselem és nem támogatom ezt a két pártot” (PSD és PNL) – mondta az Europa FM-nek.
A történelemtanárból lett politikus egy évtizednyi politikai mellőzöttség után lett a PSD és a PNL közös jelöltje – egy stratégiai lépésként, hogy elkerüljék az előző választások kudarcát. A legutóbbi elnökválasztáson – amelyet az Alkotmánybíróság érvénytelenített – a két párt külön jelölteket indított, akik nem jutottak be a második fordulóba.
A Georgescu-veszély
A PSD–PNL koalíció legfőbb célja, hogy megakadályozza Călin Georgescut – a politikai kívülállót, aki a tavaly novemberi elnökválasztás később megsemmisített első fordulóját meglepetésre megnyerte, és jelenleg vezeti a közvélemény-kutatásokat – abban, hogy elfoglalja a Cotroceni-palotát.
A szociáldemokrata Ciolacu és Antonescu élesen bírálta Georgescu EU- és NATO-ellenes retorikáját. „Istentelenség bölcsességet keresni Oroszországban” – mondták, hangsúlyozva, hogy Románia nem engedheti meg magának a semlegességet.
Bár a PSD az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) frakciójának tagja, a vasárnapi kongresszus ultrakonzervatív retorikája volt a meghatározó.
„Európa egyik legnagyobb hibája, amely az elégedetlenséget táplálja, a progresszív eszmék agresszív terjesztése volt” – jelentette ki Ciolacu. „Eljutottunk oda, hogy suttogva kell kimondanunk a meggyőződésünket, csak hogy ne sértsünk meg másokat” – tette hozzá. Ciolacu arra is figyelmeztetett, hogy Európa „már régóta ideológiai, demográfiai és ipari hanyatlásban van”, és olyan politikákat sürgetett, amelyek fellendítik az ipart, csökkentik a bürokráciát és mérséklik az energiaköltségeket.
Antonescu is hasonló nézeteket fejtett ki: „Nem akarok egy olyan országot, ahol az egyik héten heteroszexuális felvonulás, a másikon pedig homoszexuális felvonulás zajlik. Mindenki tartsa meg a magánéletét magának – felvonulások nélkül.” Ezek a kijelentések annak ellenére hangzottak el, hogy Romániának jogilag el kell ismernie az azonos nemű párok kapcsolatait az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2023-as ítélete alapján.
Fotó: Facebook / Calin Georgescu
Antonescu támogatása a saját táborában sem egyöntetű
Antonescu jelölése feldühítette a PSD korábbi vezetőjét és volt miniszterelnökét, Victor Pontát, aki egyébként jelenleg Ciolacu tiszteletbeli tanácsadója.
„A románok radikális változást akarnak, és jelenleg az egyetlen jelölt, aki ezt képviseli, Călin Georgescu” – mondta Ponta és a Facebookon bejelentette, hogy ő is indul az elnökválasztáson. Antonescut „a múlt emberének” nevezte, és bejelentette saját kampányszlogenjét: „Románia az első!”
Ilyen környezetben a költségvetési kiadások lefaragása és az adóemelő intézkedések következetes véghezvitele olyan helyzetet teremthet, amely megint az elitellenesnek mutatkozó elnökjelöltek népszerűségét növeli. Antonescu nincs könnyű helyzetben, ahogy Románia sem.
Erről a Fővárosi Törvényszék döntött. 
