Az afrikai országban zajló konfliktus ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a Ruanda által támogatott lázadócsoport múlt héten megerősítette pozícióját az ásványkincsekben gazdag Észak-Kivu tartomány legnagyobb, körülbelül kétmillió lakosú városában, amely mintegy félmillió menekültnek is otthont ad. Ez a fejlemény súlyos eszkalációt jelent a hosszú évek óta tartó konfliktusban, amely már milliók halálát, és elűzését eredményezte – írja az Aljazeera.
A Kongói Demokratikus Köztársaság megszakította a diplomáciai kapcsolatait a szomszédos Ruandával, amelyet azzal vádolnak, hogy támogatja a lázadókat. Kongó korábban egy másik szomszédját, Ugandát is gyanúsította az M23 támogatásával. Mind Kigali, mind Kampala tagadta a vádakat.
Fotó: Wikipédia
A fegyveres harcok súlyosbodása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze, és felszólította a lázadókat, hogy hagyjanak fel az offenzívával, valamint, hogy a térségben jelen lévő „külső erők” azonnal vonuljanak ki.
A Kelet-afrikai Közösség (EAC) – amelynek a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda egyaránt tagja – szerda este csúcstalálkozót tartott a válságról. Az államközi szervezet államfői haladéktalan és feltételek nélküli tűzszünetet sürgettek, valamint közvetlen tárgyalásokat a kinshasai vezetés és az M23 között. A kigali kormány korábban arról számolt be, hogy Paul Kagamé ruandai elnök részt vesz a találkozón, Félix Tshisekedi kongói elnök viszont várhatóan távol marad, az ACP kongói hivatalos hírügynökség szerint azért, mert nem hajlandó tárgyalni Kagaméval.
Az Egyesült Államok is kiállt a tűzszünet mellett, valamint felszólította állampolgárait, hogy hagyják el az országot. Belgium eltanácsolta állampolgárait az odautazástól, a Brussels Airlines légitársaság pedig szerdán leállította kinshasai járatait. Ferenc pápa már kedden az erőszakcselekmények beszüntetését kérte, és felszólította Ruandát, hogy vonja ki a csapatait a Kongói Demokratikus Köztársaságból. A német fejlesztési minisztérium pedig azt közölte, hogy törölte a Ruandával február közepére tervezett konzultációkat.
A lázadók előrenyomulására reagálva „erőteljes és összehangolt” katonai műveleteket jelentett be csütörtökön a kongói elnök. Tshisekedi az RTNC kongói televíziónak adott reggeli nyilatkozatában azt vetette a nemzetközi közösség és az Afrikai Unió (AU) szemére, hogy „közömbös” azzal szemben, hogy, mint mondta, „ruandai katonák ezrei” hatoltak be a Kongóba, illetve nem törődik azzal, hogy a ruandai kormány „logisztikai és katonai segítséget nyújt” a lázadóknak, és „jogtalanul zsákmányolja ki az ország ásványkincseit”.
Magyar érdekek
A konfliktussal kapcsolatban a magyar külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt. „Nyugtalanító híreket kaptunk Afrika szívéből a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda közötti határvidékről” – írta Szijjártó Péter kedd este a Facebook-oldalán. Hozzátette: telefonon egyeztetett Thérese Kayikwambaval, kongói külügyminiszter kollégájával, aki tájékoztatta az országát ért ruandai támadásról.
„Mi határozottan elítéljük a Kongói Demokratikus Köztársaságot ért támadást, a civilek és békefenntartók legyilkolását, felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről” – fogalmazott Szijjártó Péter.
A magyar külügyér nem beszélt zsoldosokról, és gazdasági érdekekről sem. Azonban, ahogy már korábban megírtuk:
több magyar cégnek vannak már üzleti érdekeltségei az afrikai országban, és érdemes elősegíteni további befektetéseket – hangzott el Orbán Viktor és a kongói elnök, Félix Antoine Tshisekedi tavaly márciusi találkozóján, a miniszterelnök honlapja szerint.
Fotó: miniszterelnok.hu
Az egyik ilyen cég a Duna Aszfalt, amelynek egyik projektcége, a GED Africa 25 éves koncessziós szerződést kötött külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal, amelynek értelmében a Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kongót és Zambiát összekötő Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) nevű, 184 kilométer hosszú fizetős utat. Az építkezés magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd megépítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a kongói Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi utat.
Fotó: Facebook/GED
Románok százai
Mivel a Ruanda által támogatott lázadók az elmúlt két évben egyre nagyobb területet foglaltak el, a Kongói Demokratikus Köztársaság katonai magáncégekhez fordult, hogy megerősítse védelmét, így kerültek a zsoldosok a jelenlegi konfliktusba.
Legalább 288, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) kormányerőit támogató román zsoldost fogták el az M23-as lázadók Gomában, miután a város a hét elején a lázadó csoport kezére került – írja a Chimpreport.
Don't joke with M23, my bro-Lt. Col. Willy Ngoma to European mercenaries yesterday in Goma pic.twitter.com/4LHyY2VWNA
— Oswald Oswakim (@oswaki) January 30, 2025
A becslések szerint körülbelül 800 román zsoldos továbbra is aktív marad a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ami miatt lehet, hogy további megadások következnek, mivel az M23 továbbra is előretör, és megszilárdítja uralmát a régióban.
Kedden a román külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy egy csoport román állampolgár, akiket a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya szerződtetett, csapdába esett Gomában, Észak-Kivu tartományban – írja az Euronews.
Szerdán azonban helyi híradások már arról számoltak be, hogy körülbelül 288 európai zsoldos, többségük román, átlépte a határt Rubavunál és Ruandába távozott. A jelentések szerint a „biztonsági szakemberek” Horațiu Potra ismert román zsoldos cégének megbízásából érkeztek.
Miután a hét elején az M23 lázadók elfoglalták Gomát, a csoport állítólag az ENSZ egyik bázisára húzódott vissza, és mivel nem volt hova visszavonulniuk, az ENSZ békefenntartó csapatainak adták meg magukat, akik aztán megszervezték a hazautazást a szomszédos Ruandán keresztül – teszi hozzá a Reuters.
Egy bolgár cég
Kongó az Agemira RDC szolgáltatásait vette igénybe logisztikai támogatásra – ez egy bolgár székhelyű vállalat leánycége –, valamint kiképzési célokra a Congo Protection nevű vállalatot, amelyet a francia idegenlégió egykori tagja vezet – mondta Henry-Pacifique Mayala, a kelet-kongói konfliktusokat feltérképező Kivu Security Tracker (KST) munkatársa.
Mivel a két katonai magánvállalat között szinte semmilyen koordináció nem volt, ahogyan a helyszínen tevékenykedő egyéb szereplőkkel sem, a zsoldosok jelenléte tovább súlyosbította a konfliktust – tette hozzá Mayala.
Etnikai konfliktus
A kialakult káosz etnikai konfliktusokra vezethető vissza: az M23 állítása szerint azokat a tuszikat védelmezi, akik a Kongói Demokratikus Köztársaságba menekültek az 1994-es népirtás után, amely során mintegy 800 ezer tuszit és más kisebbségi csoportokat mészároltak le. A menekült tuszik szerint a népirtásért felelős hutu csoportok és egykori milíciák továbbüldözik őket, immár nem Ruandában, hanem Kelet-Kongóban.
Az Észak-Kivu tartományban működő M23 csoport a nevét a 2009. március 23-i megállapodásról kapta. Ekkor a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya, Joseph Kabila elnök vezetésével – aki Laurent-Désiré Kabila fia – tűzszüneti egyezményt kötött a túlnyomórészt tuszikból álló Nemzeti Kongresszussal a Nép Védelméért (CNDP) csoporttal, amely a számos fegyveres alakulat egyike volt. A megállapodás értelmében a CNDP politikai párttá alakult volna, harcosai pedig beolvadtak volna a kongói hadseregbe. Azonban 2012. április 4-én 300 CNDP-katona fellázadt a hadseregben tapasztalt rossz bánásmódra panaszkodva, és megalapították az M23-at, azzal a céllal, hogy a tuszik jogaiért harcoljanak Kongóban.
Elemzők azonban úgy vélik, hogy a valódi harc a Kongói Demokratikus Köztársaság hatalmas ásványkincseiért folyik, amelyek értékét 23 ezer milliárd euróra becsülik, és amelyek kulcsfontosságúak a világ technológiai iparágai számára.
Bányászat
A külföld érdeklődése a béke megteremtésére gazdasági okokra is visszavezethető. Több külföldi cég is bekapcsolódott az ország bányászatába, kongói állami bányavállalatokkal együttműködve. Kína kiemelkedik közülük, mivel vállalatai a 17 kobalt bánya közül 15 felett rendelkeznek – az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet szerint. A kínai koncessziókért cserébe infrastrukturális projektek valósulnak meg Kongóban.
Emellett a svájci székhelyű Glencore is jelen van, amely két réz- és kobaltbányát birtokol: a Kamoto Copper Company-t (KCC) és a Mutandát.
Továbbá az Egyesült Arab Emírségek 2023 júliusában egy 1,9 milliárd dolláros megállapodást kötött egy állami bányavállalattal, amelynek célja négy bánya fejlesztése ón, tantál, volfrám és arany kitermelésére a konfliktusokkal sújtott Kelet-Kivu és Maniema tartományokban.
Fotó: S&P Global
