Az afrikai országok közül viszonylag kevés ismert a szélesebb közvéleményben. Kongóból mindjárt kettő is van. Ha a nevük alapján kívánjuk beazonosítani: a demokratikus, meg a nem demokratikus. A Kongói Demokratikus Köztársaság a nagyobb, a kongó folyó bal partján fekvő, ásványkincsekben gazdag, belső lázadással terhelt ország, amely korábban belga gyarmat volt. Az 1960-ban elnyert függetlensége után az országot 1971-1997 között Zaire-nek hívták. Hatalmas a területe, 2,3 millió négyzetkilométer, nagyjából 24 Magyarország nagyságú, 105 milliós ország. A belga közigazgatásból a francia nyelvet örökölte. A Kongói Köztársaság kisebb, a Kongó folyó jobb partján fekvő, korábbi francia gyarmat hazánk területénél nagyjából három és félszer nagyobb, 6,2 milliós ország, amely függetlenségét szintén 1960-ban szerezte meg.
Fotó: miniszterelnok.hu
A Demokratikus Kongó, a többi afrikai országgal összehasonlítva, viszonylag nagy figyelmet kap a magyar kormánytól.
Több magyar cégnek vannak már üzleti érdekeltségei az afrikai országban, de érdemes elősegíteni a további befektetéseket - hangzott el Orbán Viktor és a kongói elnök, Félix Antoine Tshisekedi márciusi találkozóján, a miniszterelnök honlapja szerint.
A vasárnapi puccskísérlet
Ebben az országban hiúsítottak meg a biztonsági erők vasárnap egy puccskísérletet, amelynek során fegyveresek a legmagasabb rangú tisztviselők otthonait vették célba, és rövid időre elfoglalták az elnöki hivatalt Kinshasában – számol be róla a Reuters. A hajnali órákban egy körülbelül 50 fős, álcaruhás, felfegyverzett csoport megtámadta a miniszterelnök, a védelmi miniszter és a parlamenti elnökségre esélyes politikus rezidenciáját. A támadók betörték a Nemzet Palotájába, ami egy hatalmas épület Kinshasa központjában, amelyben Félix Tshisekedi elnök hivatala is található. Az elnök ritkán használja ezt az irodát, és a támadás alatt sem tartózkodott ott.
Az online megosztott videókon felfegyverzett férfiak állnak az elnöki hivatal bejárata körül, amelynek az üvegajtóit betörték. Felvonják Zaire zászlaját, ami az ország korábbi neve. Az egyikük felkiált: „Félix, érted jövünk!” Mások pedig azt skandálják, hogy „Éljen Zaire!”
Nem sokkal ezután a biztonsági erők behatoltak az épületbe, és megölték a csoport vezetőjét, az egyesült államokban élő kongói politikust, Christian Malangát és három másik személyt. A hadsereg közlése szerint körülbelül 40 főt tartóztattak le.
A 41 éves üzletember, Malanga a honlapján „Új Zaire elnökeként" és egy száműzetésben lévő kormány fejeként mutatta be magát. Az oldal nem említi a hatalom erőszakos megragadásának tervét, de felvázolja Malanga elképzelését az ő vezetése alatt álló ország jövőjéről. A puccskísérlet vezetője gyermekkorában menekültként telepedett le az Egyesült Államokban, majd visszatért Kongóba, hogy katonatisztként küzdjön a keleti, ásványkincsekben gazdag tartományokban lázadók ellen, és felkeltse az ellenállást a jelenlegi kongói politikai osztállyal szemben, amelyet korrupcióval és rossz gazdálkodással vádolt.
Bár Malanga 2011-ben indult a parlamenti választásokon, letartóztatták, és több hétig fogva tartották Joseph Kabila volt elnök kormányzása idején – teszi hozzá az Aljazeera. Kiszabadulása után az Egyesült Államokba ment, ahol megalapította az ellenzéki Egyesült Kongói Pártot (UCP). Az évek során Malanga a vallásszabadságért kampányolt Afrikában, és korrupcióellenes képzési kezdeményezéseket vezetett afrikai fiatalok számára Európában.
Sylvain Ekenge, a hadsereg szóvivője szerint Malanga, aki korábban a közösségi médiában fenyegetőzött Tshisekedi megdöntésével, először 2017-ben kísérelt meg puccsot.
BREAKING:
— Megatron (@Megatron_ron) May 19, 2024
Americans caught in coup attempt in Congo
The American ambassador to the Congo says his country has nothing to do with it.
The military of the Democratic Republic of Congo successfully thwarted a coup attempt aimed at seizing the Palace of the Nation and the… pic.twitter.com/I1pi8sWE5S
A kongói hatóságok szerint a puccskísérletben külföldiek is részt vettek. Az őrizetbe vettek között három amerikai állampolgár is volt, köztük Malanga fia és Benjamin Zalman-Polun, akit a helyi média orvosi marihuána-vállalkozóként írt le, s Malanga bányászati vállalkozásában is részt vett. Az egyik letartóztatott férfi elmondta, hogy Malanga elnöknek szerette volna magát kikiáltani.
„Azt mondta, hogy az amerikaiak támogatják, de rá kellett jönnünk, hogy valójában nem is" – állította a fogvatartott.
Az Egyesült Államok nagykövete kijelentette, hogy országa teljes mértékben együttműködik a kongói hatóságokkal, és elszámoltat minden érintett amerikai állampolgárt.
A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben az Amerika-ellenesek – hazánkban is – természetesen meghúsított CIA-akciót látnak az eseményben.
Kényes időszak, túllőttek a határon
Az incidens kényes időszakban történt Tshisekedi elnök számára, miután ő azért küzd, hogy megfékezze a Ruanda által támogatott lázadók kétéves offenzíváját Kelet-Kongóban, amely azzal fenyeget, hogy egy szélesebb körű konfliktusba fajul – értékeli a Reuters. Továbbá, öt hónappal Tshisekedi vitatott újraválasztása után a kormánykoalíciónak nem sikerült még kormányt alakítania a miniszteri helyek miatti belső rivalizálás miatt, annak ellenére, hogy a parlamentben nagy többséget kapott.
A demokratikus Kongó fővárosában kilőtt lőszerek egy része a szomszédos Kongói Köztársaság fővárosában, Brazzaville-ben csapódtak be, ahol többen megsérültek. A fővárosokat a Kongó folyó választja el. A támadás körülbelül három órán át tartott, mielőtt leverték – számol be róla az Aljazeera.
Az elemzők nem tudják, mit kezdjenek Malanga seregének nyilvánvaló amatőr támadásával, amely vezetőjük halálával végződött. Szerintük lehettek belső támogatói, akikben csalódnia kellett.
„Ahelyett, hogy olyan stratégiai helyeket támadtak volna meg, mint a két kinshasai repülőtér, a katonai laktanyák, vagy az RTNC nemzeti műsorszolgáltató, Malanga kommandós hadművelete a hatalom-megragadás szempontjából tét nélküli célpontok felé tartott” – mondta Albert Malukisa Nkuku, a Katolikus Egyetem professzora. Kongói képviselők rámutattak, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság elnökei biztonsági aggályok miatt ritkán használják a hivatalos rezidenciát.
A Kongói Demokratikus Köztársaság rendkívül gazdag ásványkincsekben, és a világ egyik legnagyobb kobalt- és koltánforrása, amelyet az elektronikai cikkek, például a mobiltelefonok gyártásához használnak. De az országot régóta válságok sújtják. A kongói hadsereg belegabalyodott az M23 nevű lázadó csoporttal való fegyveres harcba, amely kelet felől nyomul előre, hogy megkísérelje elfoglalni Gomát, az Észak-Kivu tartomány egyik stratégiai városát. Emberek ezrei kényszerültek elhagyni az otthonukat, és menekültek el az ország keleti régiójából, és sokan meghaltak a heves harcokban. Az M23 csoportot állítólag Ruanda finanszírozza, bár Kigali tagadja ezeket a vádakat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a kelet-afrikai békefenntartókat a közelmúltban kiutasították a Kongói Demokratikus Köztársaságból, mivel a kormány nem látta eredményesnek az ott tartózkodásukat.
A Duna Aszfalt 25 éves koncessziót nyert
Érdekes, hogy a magyar miniszterelnök március 2-án találkozott a kongói elnökkel a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon, ahol a kormányfő honlapja szerint „a magyar-kongói gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Orbán Viktor kiemelte:
a Hungary Helps program (HHP) keretében Magyarország 2018 óta 14 projekt részeként összesen 2,4 millió dollár támogatást nyújtott Kongónak, elsősorban egészségügyi, oktatási, szociális és élelmezési felhasználásra. Kongó a harmadik legtámogatottabb afrikai állam a HHP partnerországok körében”.
A kormányfő többek között a Duna Aszfalt út- és hídépítési vállalkozására gondolhatott, amelynek alapkő-letételéről a Magyar Építők számolt be tavaly októberben.
Fotó: Facebook/GED
A projekt jelenleg Afrika legnagyobb egyedi infrastrukturális magánberuházása Európából – írta a szaklap.
A Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) nevű 184 kilométer hosszú fizetős utat. A Kongót és Zambiát összekötő út építése magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd elkészítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi (a térképpen kékkel jelölt) utat.
Az útépítés projektcége, a GED Africa koncessziós szerződést kötött 25 évre, külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal. Az út tervezését a Speciálterv Kft. készíti.
Novák Katalin tavaly Ruandába és Tanzániába is eljutott
Novák Katalin volt köztársasági elnök is bejárta a térség két másik országát, ilyen magas rangú állami tisztségviselőként első ízben látogatva meg Ruandát és Tanzániát tavaly nyáron. Ezek az országok fontosak Kongó számára is, mivel az elsővel szinte nyílt konfliktusban áll, míg a másik ásványkincs-kivitelének fő kikötőjét biztosítja.
„Nagyon is érthető Novák Katalin ruandai és tanzániai látogatása” – mondta Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa az Infostartnak.
Fotó: Tanzánia nigériai nagykövetsége
A térség Afrika egyik legstabilabb és legdinamikusabban fejlődő régiója, amiből Magyarország is profitálhat – érvelt.
A magyar kormányzat, ahogyan a világ számos országa, pragmatikus külpolitikát folytat, aminek az egyik fő irányvonala az, hogy hasznot termeljen Magyarország, a magyar gazdaság számára – tette hozzá Tarrósy István.
