A Kongói Demokratikus Köztársaság (továbbiakban Kongó) délkeleti bányavidékének ércszállítási összeköttetése a tengeri kikötőkhöz a jelenlegi igényekhez képest szűk kapacitású. A vasút és a teherautó forgalom által használt utak a földrajzi adottságok miatt kerülőt használnak Zambián keresztül. Az érintett kormányok és vállalkozások szorgalmazzák a fejlesztéseket. Az infrastruktúra korszerűsítésbe egy magyar vállalatnak is sikerült beszállnia.

A NER egyik oszlopos tagjának, a Duna Aszfaltnak projektcége, a GED Africa 25-éves koncessziós szerződést kötött külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal, amelynek értelmében a Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kongót és Zambiát összekötő Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) Kongót és Zambiát nevű 184 kilométer hosszú fizetős utat. Az építkezés magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd megépítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a kongói Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi utat.

A fővállalkozó GED Africa és a kínai építőipari vállalat China Civil Engineering Construction Corporation (CCECC) mint alvállalkozó május elején szerződött a 184 km-es KMTR út  útépítési és vízelvezetési munkálatainak elvégzésére. A szerződést a GED Africa vezérigazgatója, Klaus Findt és a CCECC vezérigazgatója, Yang Qu írta alá a zambiai fővárosban, Lusakában. A Kongót és Zambiát összekötő híd, a fizetőkapuk és az egyablakos határállomások kivitelezőit még nem választották ki.

A Duna Aszfalt tavalyi teljesítményéről a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor is beszámolt.

A kínai építőipari vállalat már rendelkezik tapasztalatokkal a régióban, éppen hidat épít a Kongóval szomszédos Tanzániában - számol be róla a kínai Xinhua hírügynökség. A Victoria-tó felett átívelő Mwanza és Geita régiókat összekötő Magufuli-hidat a CCECC építi. A főhíd teljes hossza 520 méter, és a projekt várhatóan 2024 végére fejeződik be.

Az amerikai-európai terv: vasút nyugatra

Az elöregedő vasúti infrastruktúra hálózata, amely a Zambián és a Kongói Demokratikus Köztársaságon átnyúló Rézövezet ásványi anyagokban gazdag területeit köti össze Afrika fő kikötőivel, a globális hatalmak közötti intenzív verseny területévé vált a kritikus ásványok iránti növekvő kereslet közepette - írja az S&P Global.

A kínaikkal versenyezve az ásványkincsekért, az Egyesült Államok és az Európai Unió jelentős összegeket fektet be Kongó déli részét, Észak-Zambiát  és az atlanti-óceániai angolai kikötőt Luandát összekötő vasúti folyosó bővítésébe. Ez csökkentené a logisztikai szűk keresztmetszeteket, amelyek az elmúlt években korlátozták a réz- és kobaltexportot.

Az USA és az EU által támogatott partnerség - együttműködve Angolával, a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, valamint az Afrikai Pénzügyi Társasággal és az Afrikai Fejlesztési Bankkal - közel 1 milliárd dollárt mozgósított a projekthez a Partnerség a Globális Infrastruktúráért és Beruházásért kezdeményezésen (PGII) keresztül.

Az EU 972 millió eurót különített el afrikai infrastrukturális projektek támogatására, amely magában foglalja a Lobito folyosó fejlesztését is. A 2022 júniusában létrehozott PGII a G7 együttműködési erőfeszítése a fejlődő országok infrastrukturális projektjeinek finanszírozására, amit a Kínai Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) ellenlábasának tekintenek.

A köz-magán finanszírozási megállapodás keretében a Trafigura (49,5 százalék), a Mota-Engil Engenharia e Construcao Africa (49,5 százalék) és a független vasúti szolgáltató, a Vecturis (1 százalék) konzorciuma - a Lobito Atlantic International (LAI) konzorcium - vállalta, hogy több mint 450 millió dollárt fektet be a zambiai vasútba és a kapcsolódó infrastruktúrába, míg további 100 millió dollárt a vasútvonal és a gördülőállomány korszerűsítésére fordítanak a KDK-ban.

Az európai 1435 milliméteresnél keskenyebb, 1067 milliméteres nyomtávú vasút üzemeltetéséért, kezeléséért és karbantartásáért felelős konzorcium 2023 novemberében írta alá a 30 éves koncessziós szerződést.

Russell Fryer, a brit tőzsdén jegyzett Critical Metalssaid vezérigazgatója szerint a szállítási költségek a Kongói Demokratikus Köztársaságban rendkívül magasak és folyamatos fennakadásoknak vannak kitéve, a kamionsofőrök sztrájkjai és a helyi fegyveres csoportok által bevezetett illegális útdíjak miatt.

Kína már régóta jelen van: vasút keletre

A rézövezet feletti befolyásért azonban továbbra is éles a verseny, és míg az USA és az EU egy megbízható atlanti-óceáni útvonal kiépítésére törekszik, Kína a Zambia középső részén fekvő Kapiri Mposhi városától keletre tartó TAZARA vasút korszerűsítését tervezi a tanzániai Dar es Salaam kikötőig.

Az 1970-es években kínai segítséggel megépült vasút jelentősen leromlott, és jelenleg jóval a tervezett évi 5 millió tonna rakomány kapacitása alatt működik. Kína 1 milliárd dolláros projektet javasol a TAZARA felújítására, míg a China Civil Engineering Construction Corporation (CCECC) és a China Railway Construction Corporation (CRCC) leányvállalata a vasút üzemeltetésének átvételére készül.

„Kína a 60-as és 70-es évek óta foglalkozik Afrikával. A régión belüli befektetésekkel kapcsolatos megközelítésük a hosszú távú gondolkodáson alapul” – állítja Harry Verhoeven, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának vezető kutatója.

Szerinte Kína TAZARA-ba történő befektetésének célja a szállítási kapacitás bővítése és nem a nyugati, Lobito projekttel való versengés.

„Kína ma már Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere és az afrikai export legnagyobb fogyasztója, ezért Peking szívesen fogad szinte minden szállítási infrastruktúra bővítést, vagy felújítást" - érvelt a Columbia Egyetem kutatója.

„A nyugati kormányoknak fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy pontosan mit akarnak elérni azzal, hogy olyan megaprojektekbe fektetnek be, mint a Lobito folyosó, amelyek általában kijózanodással végződnek, és nem változtatják meg Afrikában az összképet" - tette hozzá.