Mozgalmas év áll mögöttünk: színre lépett Magyar Péter, Magyarország átvette az uniós elnökséget, újabb és újabb rázós ügyek derültek ki. De mennyi jutott el ebből a nemzetközi médiába és hogyan számoltak be arról, hogy mi történt 2024-ben Magyarországon? Ezt néztük meg.
Januárban a Tagesschau, a német ARD televízió hírszolgálata írt arról, hogy míg az EU-ban Magyarország izolált, Orbán Viktor hazájában továbbra is erős pozícióban van. A cikk szerint Orbán sikeresen állítja be az uniót minden rossz forrásaként, miközben a magyar gazdaság helyzete aggasztó. Az infláció ugyan csökkent az előző évekhez képest, de 2023-ban még mindig 17 százalékos volt. „Orbán Viktor azt állítja, hogy Brüsszel zsarolja Magyarországot” – emelte ki a cikk, amely szerint a kormányfő az uniós szankciókat okolta az ország gazdasági nehézségeiért. A cikk kiemelte, hogyaz ellenzék továbbra is megosztott, és a média túlnyomórészt a kormány ellenőrzése alatt áll, ami lehetővé teszi Orbán számára a domináns narratíva fenntartását.
Februárban az Internationale Politik is a magyar elnökségről írt: úgy látták, hogy az aggodalmakat kelt a jogállamiság hiányosságai miatt. Bár az elnökség hatásköre korlátozott, Orbán Viktor blokádjai és politikai nyomásgyakorlása jelentős problémát okoz az EU-nak. A cikk szerint: „Csak azt lehet zsarolni, aki hagyja magát”, ezért az EU-nak egységesen kellene fellépnie Magyarországgal szemben.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Ebben a hónapban robbant be a szélesebb köztudatba Magyar Péter a Partizánnak adott interjújával. A Deutsche Welle már ekkor földrengést emlegetett Orbán Viktor környékén. Elemzésükben arra jutottak, Novák Katalin lemondása Orbán Viktor rendszerét az elmúlt évek egyik legsúlyosabb politikai válságába sodorta. Mindezt tovább súlyosbította a Fidesz száméra, hogy Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter korábbi férje kilépett a rendszerből, kijelentve: „Ez a rendszer belülről nem reformálható.” Felidézték, hogy bár Magyar kerülte Orbán személyes bírálatát, Rogán Antalt tette felelőssé a teljes állami apparátus és a kormánypárti média feletti kontrollért. Magyar szerint néhány család kezében van az ország, és azt úgy működtetik, mintha a saját vállalkozásuk lenne – ecsetelte a Deutsche Welle.
Magyar Péter akkorát dobbantott, hogy hónapokon keresztül ott volt a nemzetközi lapokban is. Nyáron aztán Orbán Viktor átvette az uniós elnökséget, ami ismét témát szolgáltatott a lapoknak. A német ZDF júliusi elemzésében Magyarország EU-s pozícióját és a magyar társadalom helyzetét vizsgálta. Rámutatott, hogy Magyarország az Európai Unió jogállamisági elveinek megsértése miatt 20 milliárd eurónyi támogatástól eshet el. A cikk szerint Orbán Viktor a jogállamisági feltételek betartása helyett inkább a Brüsszel elleni retorikával próbálja megőrizni politikai pozícióját.
„Orbán Viktor nem ellenzi az Európai Uniót, amíg az segítséget nyújt rendszere fenntartásához” – fogalmazott akkor Ranschburg Zoltán, a Republikon Intézet szakértője. A cikk említi a korrupció és az oligarchák gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a magyar társadalom megosztottságát, mint olyan jelenségeket, amelyek növelik a gazdasági egyenlőtlenségeket.
„A korrupció és a haveri kapitalizmus mélyen gyökerezik Magyarországon. Az oligarchák jelentős része olyan állami projekteken gazdagodott meg, amelyeket részben az EU finanszírozott, míg a lakosság nagy része továbbra is küzd az emelkedő megélhetési költségekkel” – mondta Ranschburg.
Az ilyen rendszer fenntartása hosszú távon ellehetetleníti a gazdasági fejlődést, miközben a társadalom két részre szakad: a kiváltságosokra és a nehezebb helyzetben lévőkre – magyarázza a cikk.
Júliusban a Politico mutatta be Kulja Andrást, a sebészből lett EP-képviselőt. A cikk középpontjában az áll, hogy Kulja a TikTokon és más közösségi médiaplatformokon népszerűsíti az Európai Unió pozitívumait, miközben rávilágít a magyar egészségügyi rendszer súlyos hiányosságaira. „Brüsszel nem az ördög, ahogyan Orbán mondja” – mondta Kulja, aki szerint az EU forrásai és egészségügyi programjai révén Magyarország jelentős fejlődést érhetne el.
Szeptemberben a Deutsche Welle úgy értékelte, hogy Magyarország uniós kapcsolatai feszültebbé váltak az uniós elnökség alatt. Orbán ahelyett, hogy semleges közvetítőként lépne fel, saját külpolitikai céljaira használja a soros elnöki pozícióját. A magyar kormányfő többek között Moszkvába és Pekingbe utazott, ami éles kritikákat váltott ki az Európai Parlamentből – vetette fel a cikk.
Őszi gazdasági problémák
Októberben a Frankfurter Allgemeine Zeitung kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban. A cikk szerint Orbán Viktor kormánya a populista gazdaságpolitikával és unortodox lépéseivel veszélyezteti az államháztartás stabilitását és növeli az államadósságot. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított egyebek mellett a kiskereskedelmi különadó miatt, amelyet az unós joggal összeegyeztethetetlennek tartanak.
„Évek óta tart a konfliktus az EU-val, amely elsősorban a jogállamiság figyelmen kívül hagyása miatt alakult ki” – állította a lap. Az elemzés szerint a magyar gazdaság helyzete tovább romlik, míg Orbán Viktor a Brüsszel elleni retorikát helyezi előtérbe.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung novemberben arra csodálkozott rá, hogy miközben a BUX tőzsdeindex történelmi csúcsot ért el, a magyar gazdaság alapvető problémái nem oldódtak meg. Az OTP Bank és más vezető cégek részvényeinek kimagasló teljesítménye ellenére az unós források befagyasztása és a reformok hiánya komoly bizonytalanságot keltettek.
„Magyarország a régió egyik leglassabban növekvő gazdasága” – írta a lap, amely szerint a GDP növekedési üleme idén jelentősen elmarad a szomszédos országokétól. A cikk külön kitért arra, hogy az EU támogatásainak visszatartása milyen mértékben súlyosbítja a magyar gazdaság problémáit.
December: Orbán Viktor zsarolásáról beszélt a német politikus
December elején Hadházy Ákos, pilótaengedéllyel rendelkező, független országgyűlési képviselő a hatvanpusztai kastély fölött reptette meg a francia állami televízió stábját, így dokumentálva a luxusbirtokot, amelyet Orbán Viktor apja nevén tartanak nyilván. A 15 millió euróra becsült, 6000 négyzetméteres területen több uszoda, bálterem, mélygarázs és alagút is található. „Ez egy mini-Versailles” – nyilatkozta Hadházy, hozzátéve: „Egy normális demokráciában a kormány ebbe belebukik.” Az ügyről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor írt bővebben.
Az RND cikkében arról számolt be, hogy Orbán Viktor az unós jogállamisági feltételek teljesítésének kimondásától, vagyis a befagyasztott források felszabadításától tette függõvé az EU költségvetésének elfogadását. Brüsszel ugyanis a jogállamisági problémák miatt továbbra is visszatart 12 milliárd eurónyi támogatást (ebből egymilliárd euró az úgynevezett helyreállítási alap, amelynek forrásai végleg elveszhetnek).
„Orbán a vétójával unós milliárdokat akar kicsikarni, amelyeket aztán korrupt módon oszt szét” – mondta Daniel Freund, az Európai Parlament zöld frakciójának képviselője. A cikk rámutatott, hogy Magyarország gazdasági helyzete egyre súlyosabb, miközben a kormány nem hajlandó a szükséges reformok bevezetésére.
Az év utolsó hónapjában Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke élesen bírálta Magyarországot, amiért menedéket nyújtott Marcin Romanowski volt lengyel miniszterhelyettesnek, akit korrupció és bűnszervezetben való részvétel miatt európai elfogatóparanccsal keresnek, erről írt – számos más nemzetközi lap mellett – a Frankfurter Rundschau. Tusk Brüsszelben kijelentette:
„Azok, akik loptak, és korruptak, olyan országokban keresnek menedéket, amelyeket hozzájuk hasonló politikusok irányítanak.”
Romanowski a magyar döntést politikai üldöztetése bizonyítékának nevezte, míg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a döntést védelmébe vette. A lap idézi Gazeta Wyborczát, amely élesen fogalmazott: „Egy PiS-politikus, ahelyett hogy új erkölcsi normákat teremtene, pánikszerűen menekül az igazságszolgáltatás elől, és térden állva Putyin magyar barátaitól kér védelmet.” A botrány tovább élezi az Orbán-kormány és a Tusk vezette lengyel kormány közötti konfliktust, miközben a PiS és Orbán Fidesze továbbra is szoros szövetségesnek számítanak.
Ez a téma terítékre került Orbán Viktor decemberi, nemzetközi sajtótájékoztatóján is:
