Az európai hatalmi dinamikában bekövetkező keleti irányú elmozdulás sikere nagyban függ attól, hogy Varsó képes lesz-e egyensúlyt teremteni a nemzeti választások dinamikája és az európai napirend meghatározójaként vállalt feladatai között. Bár a nyugat-európai államok, különösen Németország, óvatosan szemlélhetik a változást, az egységes európai megközelítés érdekében támogatniuk kell Lengyelország vezetését a következő hat hónapban. Káncz Csaba jegyzete.
Hat viharos hónap, több, botrányokkal teli állami látogatás és Orbán Viktor önjelölt, provokatív „békemissziói” után Brüsszel megkönnyebbülten sóhajt fel, hogy két hét múlva Lengyelország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét. Ezzel egy új trió veszi kézbe az elnökséget, amelynek tagja Dánia és Ciprus is.
Biztonság über alles
Lengyelország sokkal jobb kiindulási helyzetet ígér az EU prioritásainak képviseletére. A napirendjének középpontjában egy visszatérő téma áll: a biztonság.
A hét azonosított biztonsági dimenzió közül a jelenlegi feszült geopolitikai légkörben a külső biztonság kiemelkedő fontosságú. A Donald Tusk miniszterelnök és Andrzej Duda elnök által nyilvánosan felvázolt prioritások nem meglepőek:
a Keleti Pajzs”és az európai védelmi ipar finanszírozásának biztosítása, az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás megerősítése, az EU bővítésének felgyorsítása, szigorúbb szankciók bevezetése Oroszországgal szemben és a transzatlanti kapcsolatok elmélyítése.
Donald Tusk és Orbán Viktor az EU-csúcson 2024. március 22-én –Brüsszelben hamarosan fellélegeznek Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Transzatlanti horgony
Idén a Tusk-kormány megerősítette Lengyelország pozícióját a NATO keleti szárnyának őrzőjeként és megbízható uniós partnerként. A Németországgal és Franciaországgal tartott találkozókon a szunnyadó együttműködést igyekeztek feléleszteni.
A Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel fennálló ideológiai nézeteltérések ellenére a kétoldalú kapcsolatok várhatóan erősek maradnak. Trump általában véve kedvezően vélekedik Lengyelországról.
Első elnöki ciklusa alatt szoros kapcsolatokat ápolt a PiS-kormánnyal és Dudával, akit gyakran „republikánus suttogóként” emlegettek.
Az, hogy Trump támogatja Varsót mint védelmi példaképet, összhangban van Lengyelország jelentős katonai kiadásaival és az Egyesült Államokban gyártott fegyverek beszerzésével. Varsó a transzatlanti kapcsolatokat is erősíti azáltal, hogy az EU-n belül hangsúlyozza az USA Kínával kapcsolatos aggodalmait, és jelentős amerikai kölcsönöket vesz föl katonai célokra.
Az európai védelem előmozdítása
Tekintettel Trump korábbi kiszámíthatatlanságára, Lengyelország és az EU fedezi a téteket. Tusk az erőteljes közös védelmi stratégiát hangsúlyozza, beleértve a hazai termelés növelését.
Az európai katonai stratégiai autonómia szempontjából létfontosságú az EU hadiiparának mélyebb integrációja, többek között az Egyesült Királysággal, a bürokrácia ésszerűsítése és a finanszírozás javítása.
Az EU finanszírozhatja ezt a folyamatot az Európai Beruházási Bank és az Európai Védelmi Ügynökség együttműködésének elmélyítésével, valamint a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség felhasználásával Ukrajna katonai támogatására, feltéve, hogy a szankciók stabilak maradnak, és Magyarország ellenállása enyhül.
Trump kedvébe járni
Az Egyesült Államok – különösen Trump alatt – és Lengyelország közös álláspontja az európai védelmi beruházások növeléséről megalapozhatja a kapcsolatok januári megújítását.
Lengyelország példát mutat. A második világháború tanulságai által formált Varsó a nemzetvédelmet tekinti a fegyveres erők fő feladatának.
Miközben az alkotmányban rögzített, a GDP 1,95 százalékának megfelelő minimális védelmi költségvetést tart fenn, Lengyelország az ukrajnai orosz háborúra reagálva vállalta, hogy 2025-re túllépi a NATO két százalékos referenciaértékét, és a GDP 4,7 százalékát célozza meg – ami több mint kétszerese a NATO célkitűzésének.
Ez az ambiciózus megközelítés összhangban van Trump előző hivatali ideje alatt folytatott úgynevezett „sokkterápiájával”, amelynek célja az volt, hogy Európát nagyobb védelmi kiadásokra kényszerítse. Lengyelország nemcsak támogatta ezt a törekvést, hanem nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra, hogy több forrást különítsen el a védelemre.
Lengyelország számára az erőforrások és képességek európai szintű egyesítése nemcsak pragmatikus, hanem elengedhetetlen is, különösen a gazdasági és demográfiai kihívások közepette ambiciózus védelmi terveinek hosszú távú megvalósíthatóságát övező bizonytalanságok miatt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a változó biztonsági helyzetre reagálva Andrius Kubilius volt litván miniszterelnököt, jelenlegi európai parlamenti képviselőt nevezte ki az EU új védelmi biztosává. Lengyelország várhatóan erőteljes szószólója lesz Kubiliusnak, támogatva az európai védelmi ipar termelési kapacitásának növelésére irányuló uniós kezdeményezéseket, és sürgetve a tagállamokat, hogy biztosítsák a sikerhez szükséges forrásokat.
A finanszírozás kérdése kulcsfontosságú, mivel az európai államok továbbra is megosztottak abban, hogy a jelenlegi helyzet indokolja-e az új közös hitelfelvételt; Németország továbbra is vonakodik, míg Lengyelország – amelynek uniós biztosa felügyeli az Unió költségvetését – határozottan az úgynevezett védelmi kötvények bevezetése mellett száll síkra.
Lengyelország pillanata
Bár az EU Tanácsának soros elnökségét nem szabad túlbecsülni, Lengyelország számára értékes platformot biztosít ahhoz, hogy az EU középpontjába helyezze magát. Ez a pillanat különösen alkalmas erre.
A 2011-es euróválság idején betöltött utolsó elnökségével ellentétben, amikor Lengyelországot mint nem euró-övezeti országot háttérbe szorították, most rendelkezik a szükséges tapasztalattal és hitelességgel ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be.
Az európai hatalmi dinamikában bekövetkező keleti irányú elmozdulás sikere nagyban függ attól, hogy Lengyelország képes lesz-e egyensúlyt teremteni a nemzeti választások dinamikája és az európai napirend meghatározójaként vállalt feladatai között.
Bár a nyugat-európai államok, különösen Németország, óvatosan szemlélhetik a változást, az egységes európai megközelítés érdekében támogatniuk kell Lengyelország vezetését a következő hat hónapban.
A párbeszéd és a konstruktív együttműködés előtérbe helyezése kulcsfontosságú, mivel Európa nem engedheti meg magának a széteső egyéni erőfeszítéseket vagy a kirekesztő lépéseket – mint például Scholz kancellár novemberi döntése, hogy Biden elnököt fogadta az Ukrajnáról szóló tárgyalásokra, meghívva Londont és Párizst, miközben Varsót háttérbe szorította. Márpedig a Weimari Háromszög egy olyan meglévő platformot biztosít, amely elősegítheti a Németország, Franciaország és Lengyelország közötti stratégiai párbeszédet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az uniós tagországok a határaikon lefolytatott gyorsított eljárás keretében elutasíthatják egy unión kívüli ország állampolgárának nemzetközi védelem iránti kérelmét, ha a kérelmező származási országát valamely EU-tagállam biztonságosnak nyilvánította – közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága pénteken.
Kína csalódással és értetlenséggel fogadta, hogy az Egyesült Államok vízumkorlátozást tartalmazó szankciókat vezetett be a Palesztin Hatóság és a Palesztin Felszabadítási Szervezet több tisztségviselőjével szemben – jelentette ki Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken, a pekingi tárca szokásos sajtótájékoztatóján.
Másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elnök elleni elsőfokú ítéletet a boszniai fellebbviteli bíróság, így a boszniai szerb elnököt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, és hivatali tevékenységeitől hat évre eltiltották.
A szlovén kormány fegyverkiviteli és -behozatali tilalmat rendelt el Izrael ellen, valamint megtiltotta az oda irányuló fegyverek tranzitját is területén keresztül – közölte pénteken a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
