Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön elfogadta a srebrenicai népirtás emléknapjára irányuló határozattervezetet, amely az 1995-ben történt, több mint 8000 halottat követelő mészárlásnak állítana emléket. A közgyűlésen 84 ország szavazott a javaslat mellett, 19 ellene, köztük Magyarország.
A Serbrenicai Anyák Egyesülete ezután adott ki egy közleményt arról, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak, írja a balkáni térség eseményeivel foglalkozó Balk magazin, amit a Telex szemlézett.
A lap szerint bár az elfogadott ENSZ közgyűlési határozatnak Magyarország nem volt a címzettje, a magyar ellenszavazatnak várhatóan a Srebrenicai Anyák lépésén túl is lesznek következményei, Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter például tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba.
A boszniai szerb erők 1995-ben Ratko Mladić vezetésével több mint 8000 bosnyák civilt lőttek tömegsírokba Srebrenicában, a Nemzetközi Törvényszék a mészárlást háborús bűncselekménynek nyilvánította.
Szijjártó Péter külügyminiszter május 15-én jelentette be, hogy a magyar delegáció nem szavazza majd meg a srebrenicai ENSZ-határozatot. Szijjártó akkor azzal érvelt, hogy a békét és stabilitást nem a boszniai szerbek veszélyeztetik, hanem a nemzetközi közösség, melynek egyes tagjai az „európai integráció felgyorsítása” helyett inkább „a feszültséget növelik”, és tönkreteszik „az oly nehezen elért törékeny eredményeket is”.
A közgyűlésen Magyarország mellett többek között olyanok országok szavaztak nemmel, mint Oroszország, Észak-Korea, Kína vagy Nicaragua.
Minden próbálkozót visszaküldtek.
