Von der Leyen kifejtette, hogy a XXI. század nagy várakozásokkal kezdődött, 2000 körül a hiperglobalizáció korszaka a csúcspontján járt, a technológiában még mindenki egyértelműen csak a fejlődés és a béke érdekében munkálkodó erőt látta, a G7-csoport Oroszországgal kiegészülve G8-ra bővült, egyesek még a történelem végét is emlegették. Itt, a davosi Világgazdasági Fórumon a világ vezetői korábban arról tanácskoztak, hogyan lehetne a globális együttműködés révén felszámolni a szegénységet és a betegségeket.

Egy integráltabb és együttműködőbb világ ígérete után azonban ma azt látjuk, hogy a világ új vonalak mentén töredezni kezdett. Bár 2000 óta a globális kereskedelem volumene megkétszereződött, a regionális blokkokon belüli kereskedelem nagyobb ütemben bővül, mint a blokkok között. Csak tavaly a globális kereskedelmi korlátozások megháromszorozódtak, az ellátási láncoktól való függésünket időnként fegyverként fordítják ellenünk, és a minket összekötő létesítmények, mint például a tenger alatti kábelek, támadások célpontjaivá válnak. A mesterséges intelligenciától a tiszta energiákig, a kvantumtól az űrig, az Északi-sarktól a Dél-kínai-tengerig folyik a versengés az erőforrásokért, az új technológiákért és a globális kereskedelmi útvonalakért – mondta a bizottság elnöke.

Von der Leyen hangsúlyozta: a világ változik, és ezért az Európai Uniónak is változtatnia kell. Európa korábban az Oroszországból érkező olcsó energiára hagyatkozott, és túlságosan gyakran kiszervezte a saját biztonságát, de ezeknek az időknek már vége. Közölte, hogy az Európai Bizottság jövő héten bemutatja az úgynevezett versenyképességi iránytűt, azt az útitervet, amellyel a következő öt évben növelnék a termelékenységet az innovációs szakadékok kiegyenlítése révén, összehangolnák a szén-dioxid-mentesítést és a versenyképességet, leküzdenék a munkaerőhiányt, és visszaszorítanák a bürokráciát.

Ezt a stratégiát – fejtette ki von der Leyen – három alapvető területen fogják alátámasztani. Elsőként hatékony tőkepiac kiépítésére van szükség, ösztönözni kell, hogy az európai megtakarításokat unión belüli beruházásokra fordítsák. Ezzel a céllal egy európai megtakarítási és beruházási uniót fognak létrehozni.

Másodszor jelentősen meg kell könnyíteni az üzleti tevékenyéget az unión belül, egyszerűsíteni kell az uniós szabályokat, és le kell építeni a felesleges bürokráciát. Von der Leyen kiemelte, hogy az egységes piacot a mai napig túl sok nemzeti korlátozás sújtja, és a vállalatoknak 27 különböző tagállami szabályozással kell megküzdeniük. Ehelyett az unió azt fogja ajánlani az innovatív vállalkozásoknak, hogy az EU területén egyetlen egységes szabályrendszer szerint működhessenek.

A harmadik pillér az lesz, hogy lebontják az energiaunió előtti utolsó akadályokat is, és beruháznak a zöld technológiák új generációjába azzal a céllal, hogy az energia ára stabil és alacsony legyen.

A bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az uniónak kiegyensúlyozottabb kapcsolatot kell kiépíteni Kínával, és megoldásokat kell találnia a közös érdekeltségű ügyekben.

Az Egyesült Államok viszonylatában is pragmatizmusra kell törekedni: az unió prioritása lesz, hogy minél előbb konzultációkat kezdjen, és megvitassa a közös ügyeket.

„Mindkét oldalon nagyon sok forog kockán” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az amerikain és az európain kívül nincs a világon két másik olyan gazdaság, amely ennyire integrált lenne.

A párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban von der Leyen azt mondta: a megállapodást továbbra is „az emberiség legjobb reményének” tartja.

(MTI)