Annak ellenére, hogy az elmúlt héten számos súlyos légitámadás érte Ukrajnát, amerikai tisztviselők szerint ezek még bőven nem tekinthetők Oroszország „bosszújának” a június 1-jén az orosz stratégiai bombázóerők ellen végrehajtott ukrán dróntámadásért.

A Reuters által megszólaltatott, névtelenül nyilatkozó, hírszerzési információkra rálátó amerikai tisztviselők szerint egy több irányból és célpontok több típusát megcélzó válaszcsapásra lehet számítani. Az orosz válaszlépések egyik formája az lehet, hogy szimbolikus jelentőségű ukrán épületeket vesznek célba, például kormányzati épületeket is.

„Hatalmas, gonosz és kérlelhetetlen lesz”

- fogalmazott a lapnak egy vezető nyugati diplomata az oroszok várható válaszáról.

A Carnegie Endowment for International Peace intézet Oroszország-szakértője, Michael Kofman szerint pedig arra is számítani kell, hogy az oroszok kifejezetten a „Pókháló-hadműveletet” végrehajtó ukrán titkosszolgálat, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ellen hajtanak végre csapásokat. Ehhez feltehetően elsősorban közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat vehetnének igénybe. Ezeket legfeljebb az Ukrajnának átadott Patriot légvédelmi ütegek lehetnének képesek semlegesíteni – ám ahogy az utóbbi napokban is láthattuk, az ukrán légvédelem csak mérsékelni tudja az orosz drón- és rakétacsapások hatásait, a tömegesen beérkező támadó eszközök egy része már a legerősebbnek számító kijevi légvédelmi ernyőn is rendszeresen átjut.

Fuck you Donald. „Ukraine gave putin a reason to bomb the hell out of them last night”.

Stop defending yourself Ukrainians – JUST DIE.

russia launched a massive strike on Kharkiv using 53 UAVs, guided bombs, and missiles. 3 dead, 17 injured, including two children. pic.twitter.com/ai33NmYSOc

— Richard Woodruff (@frontlinekit) June 7, 2025

Kofman azonban úgy véli, hogy nem kell nagyon nagy mértékű eszkalációra számítani Oroszország részéről, ugyanis az orosz haderő már közel jár teljesítőképességeinek határaihoz.

„Általánosságban elég korlátozott Oroszország képessége arra, hogy a jelenlegi – és az elmúlt hónapban látott – szinthez képest jelentősen eszkalálja csapásainak mértékét”

- mondta.

Mindenesetre múlt héten Donald Trump és Vlagymir Putyin telefonbeszélgetése során is arról beszélt az orosz elnök, hogy „válaszolnia kell” az ukrán támadásra. A beszélgetésről beszámoló Trump szerint pedig

„ez valószínűleg nem lesz szép”.

Van még az orosz tarsolyban?

Az elmúlt hónapban rendszeresen bevetett fegyverekkel valóban kérdéses, hogy sokkal több eredményt érhet-e el Oroszország, azonban egyes vélemények szerint nem kizárható egy nem mennyiségi, hanem minőségi eszkaláció sem.

Ugyan a háború folyamán már többször előkerült az orosz taktikai nukleáris fegyverek bevetésének lehetősége, a legtöbb elemző szerint ezt most sem fogja meglépni Oroszország, például azért sem, mert ezt a lépést ugyanis még az orosz háborús erőfeszítéseknek kulcsfontosságú támogatást nyújtó Kína is „vörös vonalnak” tekintené.

Nem lehet azonban kizárni, hogy az oroszok egy már korábban bevetett, a nukleáris eszkalációt is finoman megidéző fegyvert, az Oresnyik rakétát vethetik be a megtorlás részeként. Múlt héten fel is röppentek olyan hírek, hogy Kazahsztán felett egy Ukrajna felé elindított, de meghibásodott Oresnyik lépett be a légkörbe, majd semmisült meg, de ezt a kazah hivatalos források egyértelműen cáfolták (ők a megjelent felvételeket egy feltehetően kínai űreszköz a légtérbe belépve történt megsemmisülésével magyarázták).

It seems that it is „Oreshnik” after all – Russian writes about the failed launch over Kazakhstan

5/.... pic.twitter.com/6UMqcS5Dvf

—(@tweet4Anna_NAFO) June 5, 2025

Ugyan az Oresnyik valójában sem nem annyira új, sem nem annyira félelmetes fegyver, mint az oroszok kommunikálják (erről az alábbi ajánlóra kattintva olvashat bővebben), az ukrán nagyvárosok elleni bevetése súlyos károkat okozhat, és számos polgári áldozatot követelhet. A rakéta ugyanis több önállóan célra irányítható robbanófejet (MIRV) tartalmaz, amelyek még robbanótöltet nélkül is nagy pusztításra képesek, miután a hangsebesség sokszorosával csapódnak be a célterületen. Cserébe valójában nem igazán precíziósan irányíthatóak, ezért egy nagyvárosnyi területen nagyjából bárhova becsapódhatnának.

Egy ilyen, mondjuk Kijev ellen végrehajtott támadásnak főként pszichológiailag lehetne nagy hatása, mind Ukrajnában, mind a nyugati közvéleményben, hiszen látványos, gyakorlatilag kivédhetetlen csapás érne egy nagyvárost egy nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető fegyverrel.

Azonban az orosz válaszcsapások Ukrajna hadviselő képességeit nem igazán tudják csökkenteni. Az oroszoknak feltehetően sem megfelelő hírszerzési információik, sem valóban precíziós fegyverei nincsenek ahhoz, hogy az Oroszországot mélységben támadó ukrán fegyverek előállítását vagy bevetését meggátolják. Ez jól látható abból is, hogy június 1-je óta szinte minden nap értek fontos orosz hadiipari célpontokat, bázisokat dróntámadások, vasárnap éppen Moszkva környékén csapódtak be ukrán drónok.