Sara Aagesen energiaügyi miniszter a törvényhozóknak elmondta, hogy a három kezdeti incidens, amelynek okát még nem határozták meg, 2,2 gigawatt áramtermelés-kiesést eredményezett, ami hálózati lekapcsolások sorozatát indította el – írja a Pénzcentrum a Reuters-ra hivatkozva.
Több vizsgálat is zajlik az áramkimaradással kapcsolatban, de ez az első alkalom, hogy a spanyol hatóságok konkrét kiindulópontra mutattak rá. Aagesen szerint az áramszünet okának megállapítása időbe telik, és valószínűleg nem lesz egyszerű magyarázat erre az összetett problémára.
„Adatok millióit elemezzük. Továbbra is haladunk annak azonosításában, hogy hol történtek ezek a termeléskiesések, és már tudjuk, hogy Granadában, Badajozban és Sevillában kezdődtek” – mondta Aagesen.
Fotó: Depositphotos
A miniszter közölte, hogy a kormány vizsgálata kiterjed az üzemeltetők által jelentett, a blackout előtti napokban tapasztalt volatilitásra is, és a túlzott feszültséget vizsgálják a termeléskiesés egyik lehetséges okaként.
A vizsgálatok kizárták a REE hálózatüzemeltető elleni kibertámadás lehetőségét, a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiányt, valamint a nem elegendő hálózati kapacitást.
Aagesen cáfolta egyes ellenzéki képviselők állításait, miszerint a kormány figyelmen kívül hagyta volna szakértők figyelmeztetéseit egy esetleges nagyobb áramszünetről. Hozzátette, hogy elhamarkodott lenne felelősöket keresni, amíg nem tudják pontosan, mi történt aznap.
A blackout óta fokozott figyelem irányul Spanyolország megújuló energiaforrásokra való növekvő támaszkodására, valamint a 2035-ig tervezett atomenergia-kivezetési tervére. Kritikusok szerint az áramkimaradás egyik lehetséges oka a „hálózati tehetetlenség” hiánya lehetett, ami a nukleáris és fosszilis energiatermelés viszonylag kis részarányából adódhat az ország energiamixében.
Aagesen védte a kormány energiapolitikáját, hangsúlyozva, hogy a megújuló energiaforrások csökkentették a háztartások és vállalkozások számláit, és lehetővé teszik Spanyolország számára, hogy több befektetést vonzzon, miközben nagyobb energetikai autonómiát biztosítanak a geopolitikai instabilitás idején.
A miniszter nyitottságot mutatott az atomerőművek élettartamának meghosszabbítására, de csak akkor, ha az üzemeltetők garantálni tudják azok biztonságát és elfogadható árakat a fogyasztók számára, valamint ha bizonyítható, hogy ez hozzájárul az ellátás biztonságához.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
