8p

Az olasz miniszterelnök és kormánya megvalósítaná minden idők egyik legismertebb hídprojektjét a NATO szárnya alatt.

3,6 kilométer egyáltalán nem beláthatatlan távolság, egy átlagos, egészséges felnőtt ember könnyedén lesétálja akár napi szinten is – Olaszországban ennek a néhány kilométernek az áthidalása azonban mostanra történelmi kérdéssé vált. Az ügy évtizedek óta húzódik, Giorgia Meloni kormánya viszont úgy tűnik, ismét belevágja a fejszét a Szicíliát az olasz szárazföldi területtel összekötő híd megépíttetésébe.

A NATO legutóbbi csúcsán jelentős mérföldkőhöz érkezett a transzatlanti együttműködés, hiszen megállapodtak a tagországok, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát költik védelmi kiadásokra. A rendkívül ambiciózus célkitűzés árnyékában olasz politikusok pedig azt javasolták, hogy a régóta tervezett, 13,5 milliárd eurós költséget jelentő, az olasz szárazföldet Szicíliával összekötő hidat hadikiadásként számolják el.

Az, hogy Olaszország a méretes NATO-vállalást részben ezzel váltaná ki, egyáltalán nem újszerű ötlet, már idén áprilisban is elfogadott az olasz kormány egy ilyen dokumentumot, az ebben szereplő indoklás szerint „kiemelkedően fontos, a közérdeket szolgáló”, mivel nemcsak polgári célokat használna, hanem katonaiakat is. Ebben a készítők egészen odáig mentek, hogy többek közt azzal indokoltak, hogy a híd „nemzeti és nemzetközi biztonsági szempontból is stratégiai jelentőséggel bír, olyannyira, hogy kulcsszerepet játszhat a védelem és a biztonság területén, megkönnyítve az olasz haderő és a NATO-szövetségesek mozgását.”

Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, ez a fél mondat jelenthet most komoly tényezőt az olasz kormány számára, ugyanis erre hivatkozva tetetné be a hadikiadások közé a projektet a kormány – ennek pedig a NATO elvárásainak fényében is van realitása, ugyanis az 5 százalékos előirányzatból 1,5 százalék stratégiai ellenállóképességet, például infrastruktúrát is lefedhet.

Giorgia Meloni sok mindent elért, ez a híd azonban elődjein is kifogott
Giorgia Meloni sok mindent elért, ez a híd azonban elődjein is kifogott
Fotó: EPA/FABIO FRUSTACI

Útvonal, de nem erre?

A hivatalos olasz indoklás az, hogy a híd állítólagosan „tökéletesen illeszkedne a stratégiába, kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosítva a NATO-erők Észak-Európából a Földközi-tenger felé történő átcsoportosításához”.

A Politico cikkében emlékeztetett, hivatalosan a Messinai-szoros nem része Olaszország egyetlen kijelölt NATO katonai mobilitási folyosójának sem. Az olasz folyó a Puglia tartománybeli kikötőkből indul, áthalad az Adriai-tengeren át Albániába, majd Észak-Macedónián és Bulgárián keresztül halad tovább. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szoros szerepel-e az EU saját katonai mobilitási hálózatában, amelynek folyosói — a lap által idézett bennfentesek szerint — várhatóan igazodni fognak a NATO útvonalaihoz.

Azt, hogy ezekre a kérdésekre az olasz kormány egyelőre még nem tudott megnyugtató választ adni, jelzi az is, hogy az amerikai álláspont a felvetésre még nem ismert, a NATO-csúcson a delegáció tagjai kikerülték a válaszadást. Donald Trump sem nyilvánult meg a kérdésben, bár

az olasz kormány abban reménykedik, hogy a nagy, látványos beruházásoktól sosem idegenkedő elnök nem lenne ennek a gátja.

Ha a nemzetközi akadályokat megugorja az olasz kormány, a híd elméletileg akár épülhetne is, Giorgia Meloni kormányának azonban belföldi gondok miatt kell törnie a fejét – ráadásul a hídterv évtizedes története sem sok jóra utal.

Volt egyszer egy olasz híd…

Azt, hogy mennyire nem újkori ötlet a híd megépítése, az is igazolja, hogy évezredek óta előkerülő gondolatról van szó, korabeli történetírók feljegyzései szerint részben össszekötözött hordókból készült építménnyel akarták áthidalni ezt a távolságot a Római Birodalomban – igaz, ez még a megvalósítás előtt elakadt. Hasonló sorsra jutottak a XIX. századi tervek is, az olasz egységtörekvések idején és a vasútépítések fellendülésekor újabb alagút- és hídtervek születtek, ám elsősorban a műszaki korlátok miatt ezek egyikéből sem lett semmi. A XX. századi törekvések ennél tovább jutottak, a grandiózus építészeti munka lehetősége Mussolini figyelmét is megragadta, így a fasiszta rezsim az 1930-as években elkészíttetett végrehajtási tanulmányokat, és propagandát a Messinai-híd előnyeiről, ám a tervszakasznál nem jutott tovább, a diktátor figyelmét inkább az autópályák megépítése kötötte le – emelte ki cikkében az Atlantic. 

Berlusconi álma

Az 1990-es években a Messinai-híd egyre inkább politikai szimbólummá vált, főként Silvio Berlusconi miniszterelnök kampányaiban, aki a hidat az ország modernizációjának jelképévé tette. 1992-ben a projekt bekerült az úgynevezett „Legge Obiettivo” infrastrukturális programba, amely a nagy beruházások gyorsítását célozta. A híd becsült költsége, amely már akkor is több milliárd euróra rúgott, heves vitákat váltott ki. Környezetvédő szervezetek, mérnökök és helyi önkormányzatok egyaránt aggodalmukat fejezték ki az óriási függőhíd földrengésveszélyes környezetben való megépíthetősége, valamint a tengeri élővilágot és a partmenti ökoszisztémákat fenyegető károk miatt – évtizedekkel később Giorgia Meloni kormánya ugyanilyen aggodalmakba ütközött, mikor bejelentették, hogy leporolják a tervet.

A Messinai-híd történetére általában elmondható, hogy nagyban összemosódik Berlusconi politikai pályafutásával, hiszen a miniszterelnök mindegyik ciklusa alatt komolyan foglalkozott vele.

2003-ban a híd kivitelezési és tervezési szerződését az Impregilo vezette konzorcium nyerte el. Az elképzelés lenyűgöző méretű volt: a híd teljes hossza 3666 méter, középső nyílása 3300 méter lett volna, ezzel a világ leghosszabb függőhídjává vált volna, amely a tervek szerint hat autópályasávot és két vasúti vágányt is magában foglalt volna, és a Szicília és Calabria közti utat negyedórásra csökkentette volna. Miközben a támogatók az ország gazdasági felemelkedésének kulcsprojektjeként ünnepelték, a kritikusok a költségek elszabadulásától és a maffia befolyásától tartottak – nem is ok nélkül. Berlusconi bukása után, 2006-ban Romano Prodi kormánya pénzügyi kockázatokra, korrupciós veszélyekre és műszaki hiányosságokra hivatkozva leállította a projektet.

Végül 2009-ben az ismételten hatalomra kerülő Berlusconi újból elővette a beruházást, és a gazdasági világválság árnyékában elindították az előkészítő munkálatokat, földtani vizsgálatokat és környezeti hatásértékeléseket, ám ennél tovább nem jutott a projekt, elsősorban a meredeken romló gazdasági környezet miatt; azóta pedig csak említés szintjén került elő az olasz politikában.

Giorgia Meloni kormánya 2023-ban adta jelét először annak, hogy megpróbálkozik a Messinai-híddal, ugyanis rendeletet fogadott el a projekt újraindításáról, részben a korábbi tervek felhasználásával, de frissített környezeti és biztonsági vizsgálatokkal. A becsült költséget ekkor emelték a ma is ismert 14 milliárd eurós összegre körül mozog, a befejezést pedig a 2030-as évek végére tervezik – ez tehát nagyságrendileg összeegyeztethető a NATO célkitűzésével.

Az örök kérdés: mi lesz a maffiával?

Miközben a következő hónapokban az olasz kormány minden bizonnyal elsősorban a NATO és az amerikaiak válaszát várja majd, Meloniéknak a politikai nehézségek mellett egy egyáltalán nem elhanyagolható belföldi kellemetlenséggel is számolnia kell: a maffiával.

A Transparency International olaszországi jelentésében emlékeztetett, a maffia befolyása évtizedek óta a projekt egyik legsúlyosabb kockázata. A Messinai-szoros két olyan régiót kötne össze, ahol a szicíliai Cosa Nostra és a calabriai ’Ndrangheta szervezett bűnözői csoportjai hagyományosan tevékenykednek, és rendszeresen profitálnak az állami beruházásokból, többek közt elsősorban az építőiparban. Nino Di Matteo ismert maffiaellenes ügyész számos alkalommal figyelmeztetett, hogy egy ekkora építkezés „óriási pénzszivattyúvá” válhat a szervezett bűnözés számára. Nemzetközi korrupcióellenes szervezetek, jogvédők és olasz civil szervezetek ezért azt kérik Meloni kormányától, hogy független ellenőrző testületek felügyeljék a közbeszerzési eljárásokat és a kivitelezést.

Az olasz miniszterelnök számára tehát fel van adva a lecke – illetve feladta magának azt. Ugyanis azzal, hogy a projektet 2023-ban felélesztették, nemcsak az olasz társadalom és a nemzetközi megfigyelők követik az eseményeket; a rendkívül hatékony, hírhedt szervezett bűnözői csoportok is keresik, hogy hol profitálhatnának belőle.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Törékeny a béke a két milliárdos népességű atomhatalom között
Káncz Csaba | 2025. július 4. 10:09
A BRICS+ csúcstalálkozó küszöbén India és Kína óvatos közeledése újabb incidensekkel néz szembe, a határfeszültségektől kezdve a regionális rivalizálásig. A Kínából érkező beruházásokat szigorúan ellenőrzik: a kulcsfontosságú ágazatokat nagyító alá veszik, és több kínai alkalmazás („app”) továbbra is be van tiltva. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Szomorú meglepetés Németországban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:49
Az elemzők által vártnál erőteljesebben csökkentek a német feldolgozóipari megrendelések májusban havi szinten a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Nemzetközi Etiópia befejezte a vitát kiváltó hatalmas nílusi gát építését
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:51
Etiópia csütörtökön bejelentette, hogy elkészült a Nagy Etióp Reneszánsz Gát (GERD) építésével a Kék-Níluson, amely évek óta viták tárgya Kairóval. A létesítmény kulcsfontosságú Etiópia számára, ugyanakkor Egyiptom – amely a folyóra alapozza vízellátását és mezőgazdaságát – egzisztenciális fenyegetésként tekint a projektre.
Nemzetközi Ebben Putyin Oroszországa az első
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 07:25
Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy elfogadta Afganisztán új nagykövetének megbízólevelét, így elsőként ismeri el hivatalosan a tálib vezetést.
Nemzetközi Washington újabb szankciókkal veszi célba Irán bevételeit
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 07:01
Az Egyesült Államok újabb gazdasági szankciókat jelentett be az iráni olajkereskedelem és a Hezbollah pénzügyi hálózatai ellen, amelynek célja Teherán bevételi forrásainak elvágása.
Nemzetközi A bolíviai kongresszusban elszabadultak az indulatok a kínai–orosz lítiumügyletek miatt
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 06:40
A bolíviai kongresszus alsóházában csütörtökön a képviselők vízzel öntötték le, és szeméttel dobálták meg Alejandro Gallardo energiaügyi minisztert, miközben dulakodás tört ki a kínai és orosz cégekkel kötött, mintegy 2 milliárd dollár értékű lítiumszerződések ügyében.
Nemzetközi India ellentmond Kínának az utódlás kérdésében
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 06:20
Egy magas rangú indiai kormánytag ritka és határozott nyilatkozatban állt ki amellett, hogy kizárólag a Dalai Láma és az általa létrehozott szervezet jogosult kijelölni a tibeti buddhizmus következő spirituális vezetőjét – ezzel közvetlenül ellentmondva Kína régóta hangoztatott álláspontjának.
Nemzetközi Telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin és Donald Trump – frissítve
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 19:14
Oroszország kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával.
Nemzetközi Káoszba torkollhat július negyedike
Elek Lenke | 2025. július 3. 18:41
Hetvenkétmillió amerikai nem otthon tölti a Függetlenség Napját. 
Nemzetközi Ukrajna amerikai cégekkel közösen dróngyártásba kezd
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 17:43
Több amerikai vállalattal írt alá megállapodást Ukrajna közös dróngyártásról, beleértve elfogó drónok előállítását is – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG