November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, és megkezdődött a választási kampány. 2025 február 23-án Európa vezető országában előrehozott általános választásokat tartanak.
Kemény kampánykezdet
Ha akar, Olaf Scholz kancellár tud harcias lenni. Például szerdán, a koalíció megszűnését követő első kormánynyilatkozatában a német Bundestagban. Fellépése a 100 napos választási kampányának előjátéka volt, például azzal, hogy ismét kizárta a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását.
A reakciók hevesek voltak. Friedrich Merz, a CDU vezetője és kancellárjelöltje „boszorkányüldözésnek” nevezte a kormány nyilatkozatát. A kancellár szerinte nem érti, mi történik az országban.
Az FDP frakcióvezetője pedig tegnap bejelentette: a párt fontolgatja, hogy még az előrehozott parlamenti választások előtt szavazást kezdeményez a Bundestagban a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról.
A vitához jól illeszkedve a „Gazdasági bölcsek” – egy kormányzati szakértői testület – szerdán „mini növekedést” jósolt a német gazdaságnak 2025-re.
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
„Igen, van morgás”
És Olaf Scholz? Ő nem csügged. Eltökélt szándéka, hogy februárban ismét az SPD kancellárjelöltjeként induljon. Pedig a 66 éves politikus közvélemény-kutatási eredményei siralmasak. A Bild német politikusok rangsorában a 19. helyen áll a 20-ból, Alice Weidel (AfD) mögött.
A szociáldemokraták pártvezetése (még) kitart. Saskia Esken és Lars Klingbeil társelnökök, valamint Rolf Mützenich frakcióvezető és az új főtitkár, Matthias Miersch megerősítették, hogy kitartanak Scholz mellett. A kancellár és a párt közvélemény-kutatási eredményeit tekintve azonban terjed az alulról jövő nyugtalanság.
Az RTL/ntv legfrissebb, keddi trend-barométerében az SPD 16 százalékon áll. A CDU/CSU több mint kétszer olyan erős, 33 százalékos. A pártban egyesek attól tartanak, hogy az SPD februárban Scholzal a negyedik helyen végez az AfD és a Zöldek mögött. „Igen, van morgolódás” – ismerte el Rolf Mützenich kedden a ZDF »heute journal« című műsorában.
„Ki mondja meg a kancellárnak?”
A „Der Spiegel”, a németországi vörös-zöld pártkoalíció egyik vezető médiuma számára egyértelmű az ügy: „A szociáldemokráciának szüksége van egy másik kancellárjelöltre. Minél előbb, annál jobb”.
A „Die Zeit”, egy másik befolyásos baloldali-liberális hang szintén óvatosan kihátrál Scholz mögül. „Ki fogja megmondani a kancellárnak?” címmel elemzést közöl a Bundestagban való szerepléséről.
A szóban forgó politikus azonban látszólag nem gondolkodik azon, hogy önként távozzon. Caren Miosga ARD-s talkshow-jában múlt vasárnap Scholz szokásához híven került mindenfajta önkritikát. Nem volt kétsége afelől, hogy őt fogják kancellárjelöltnek állítani. A közvélemény-kutatásokban közte és a CDU/CSU között lévő különbséget „nagyon is kezelhetőnek” nevezte.
„Egy katasztrofális érték”
Az RTL/ntv közvélemény-kutatásában azonban a választásra jogosultaknak csak 13 százaléka gondolta úgy, hogy az SPD-nek Scholz-cal kellene indulnia. „Katasztrofális szám” – írja a Der Spiegel.
A német szövetségi államokban közben egyre több hang hallatszik ki a színfalak mögül, amelyek hasonló véleményt képviselnek – még Scholz szülővárosában, Hamburgban is. Számukra az is világos, hogy kinek kellene őt leváltania: Boris Pistorius védelmi miniszternek. Az ő népszerűségi mutatói fordítottan arányosak Olaf Scholzéval. Az RTL/ntv szerint 57 százalék szeretné, ha ő lenne az SPD jelöltje.
„Világos üzenetei vannak”
A legfrissebb trendbarométerben Pistorius a Friedrich Merz-cel való közvetlen összehasonlításban is jelentősen jobban teljesít, 39 százalékkal 25 százalékhoz képest. Németországban sokakat meglep a 64 éves, alig két éve hivatalban lévő politikus népszerűsége. A „Bild” rangsorában ő az egyetlen német politikus, aki 50 százalék feletti támogatottságot ért el.
Dieter Reiter müncheni főpolgármester volt az első prominens szociáldemokrata volt, aki még szeptemberben Pistorius mellett foglalt állást, magyarázattal szolgált: „Ő dönt, ő magyaráz, neki világos üzenetei vannak, ő beszél a csapatokkal” – mondta Reiter a Tagesspiegel-nek: „Elmondja, amit gondol, és harcol. Ez teszi Pistoriust hitelessé”.
Pistorius megmutatja, „milyen sokat számít a világos, érthető nyelvezet” – teszi hozzá Reiter. Más szóval, ő nem egy „Scholzomat”, aki robotszerűen üres frázisokat önt magából. Inkább elkötelezett a Bundeswehr felfegyverzése és az Ukrajnának nyújtott segítség mellett, annak ellenére, hogy ő maga sokáig „oroszbarát” volt (az orosz volt az egyik érettségi tantárgya).
Egy olyan SPD-ben, amelyben sokan vágynak az egykori legendás kancellár Willy Brandt békepolitikájára, ez nem teszi éppen népszerűvé Pistoriust. Alsó-Szászországból érkezett „beugróként” a Bundestagban sincs nagy támogatottsága. A pártnak ugyanis már voltak rossz tapasztalatai egy „közvélemény-kutatási kedvenccel”.
Martin Schulz csúfos bukása
A Brüsszelből „beugró” Martin Schulz 2017-ben ragyogóan indult kancellárjelöltként, végül csúfos kudarcot vallott Angela Merkel CDU-kancellárral szemben. Szinte névrokona, Olaf Scholz viszont három évvel ezelőtt rosszul kezdett – de végül az ő SPD-je lett a legerősebb párt, Scholz pedig a kormánykoalíció vezetője.
Most pedig meg akarja ismételni ezt a „mutatványt”. De bizony vannak komoly különbségek az akkori viszonyokhoz képest. 2021-ben Scholznak a koronavírus-járvány idején jót tett a hozzáértő pénzügyminiszteri imázs. És jól profitált a versenytársai, nevezetesen Armin Laschet (CDU) és Annalena Baerbock (Zöldek) kínos hibáiból. Ehhez képest jelenleg Scholzot a németek rendkívül gyenge vezetői képességűnek ítélik.
Fejjel a falnak
A vezető-csere nem lenne könnyű. Az SPD a pártkongresszuson akarja véglegesíteni a kancellárjelöltjét, amelyre valószínűleg januárban, néhány héttel a választás előtt kerül sor. Egy „vezéralak” leváltása ilyen későn visszafelé sülhet el, ahogy azt az amerikai demokraták fájdalmasan megtapasztalták Joe Biden és Kamala Harris esetében.
„Nem ideális” – ismeri el a Der Spiegel. És mégis: „A pártnak szüksége van a játszma megváltoztatására”. De a hamburgi lap maga sem hisz abban, hogy ez megtörténik. Az SPD vezetése „végig fogja cipelni Scholzot” – fejjel a falnak.
Márpedig Scholz távozásának szükségességét nemcsak a német sajtó érzékeli. „A kancellárnak le kellene mondania, Pistorius jobban kivenné a szelet a populisták vitorlájából – véli a svájci Blick.
„A Putyin-párti baloldali Sahra Wagenknecht és a Putyin-párti jobboldali AfD társelnöke Alice Weidel jól jár az előrehozott választásokkal. Két populista, opportunista és önjelölt, akik még egyetlen problémát sem tudtak megoldani Németországban”.
A lap hozzáteszi: „Ha Scholz kancellár valóban az ország érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a sajátját, akkor tisztáznia kellene a helyzetet, és Pistoriusnak kellene átvennie a kancellári posztot.
Pistoriusnak nagyobb esélye van arra, hogy leleplezze Wagenknecht és Weidel populizmusát. Ezek az idők túl komolyak az agitprophoz.”
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
