November 6-án összeomlott a német kormánykoalíció, és megkezdődött a választási kampány. 2025 február 23-án Európa vezető országában előrehozott általános választásokat tartanak.
Kemény kampánykezdet
Ha akar, Olaf Scholz kancellár tud harcias lenni. Például szerdán, a koalíció megszűnését követő első kormánynyilatkozatában a német Bundestagban. Fellépése a 100 napos választási kampányának előjátéka volt, például azzal, hogy ismét kizárta a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállítását.
A reakciók hevesek voltak. Friedrich Merz, a CDU vezetője és kancellárjelöltje „boszorkányüldözésnek” nevezte a kormány nyilatkozatát. A kancellár szerinte nem érti, mi történik az országban.
Az FDP frakcióvezetője pedig tegnap bejelentette: a párt fontolgatja, hogy még az előrehozott parlamenti választások előtt szavazást kezdeményez a Bundestagban a Taurus rakéták Ukrajnának történő szállításáról.
A vitához jól illeszkedve a „Gazdasági bölcsek” – egy kormányzati szakértői testület – szerdán „mini növekedést” jósolt a német gazdaságnak 2025-re.
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
„Igen, van morgás”
És Olaf Scholz? Ő nem csügged. Eltökélt szándéka, hogy februárban ismét az SPD kancellárjelöltjeként induljon. Pedig a 66 éves politikus közvélemény-kutatási eredményei siralmasak. A Bild német politikusok rangsorában a 19. helyen áll a 20-ból, Alice Weidel (AfD) mögött.
A szociáldemokraták pártvezetése (még) kitart. Saskia Esken és Lars Klingbeil társelnökök, valamint Rolf Mützenich frakcióvezető és az új főtitkár, Matthias Miersch megerősítették, hogy kitartanak Scholz mellett. A kancellár és a párt közvélemény-kutatási eredményeit tekintve azonban terjed az alulról jövő nyugtalanság.
Az RTL/ntv legfrissebb, keddi trend-barométerében az SPD 16 százalékon áll. A CDU/CSU több mint kétszer olyan erős, 33 százalékos. A pártban egyesek attól tartanak, hogy az SPD februárban Scholzal a negyedik helyen végez az AfD és a Zöldek mögött. „Igen, van morgolódás” – ismerte el Rolf Mützenich kedden a ZDF »heute journal« című műsorában.
„Ki mondja meg a kancellárnak?”
A „Der Spiegel”, a németországi vörös-zöld pártkoalíció egyik vezető médiuma számára egyértelmű az ügy: „A szociáldemokráciának szüksége van egy másik kancellárjelöltre. Minél előbb, annál jobb”.
A „Die Zeit”, egy másik befolyásos baloldali-liberális hang szintén óvatosan kihátrál Scholz mögül. „Ki fogja megmondani a kancellárnak?” címmel elemzést közöl a Bundestagban való szerepléséről.
A szóban forgó politikus azonban látszólag nem gondolkodik azon, hogy önként távozzon. Caren Miosga ARD-s talkshow-jában múlt vasárnap Scholz szokásához híven került mindenfajta önkritikát. Nem volt kétsége afelől, hogy őt fogják kancellárjelöltnek állítani. A közvélemény-kutatásokban közte és a CDU/CSU között lévő különbséget „nagyon is kezelhetőnek” nevezte.
„Egy katasztrofális érték”
Az RTL/ntv közvélemény-kutatásában azonban a választásra jogosultaknak csak 13 százaléka gondolta úgy, hogy az SPD-nek Scholz-cal kellene indulnia. „Katasztrofális szám” – írja a Der Spiegel.
A német szövetségi államokban közben egyre több hang hallatszik ki a színfalak mögül, amelyek hasonló véleményt képviselnek – még Scholz szülővárosában, Hamburgban is. Számukra az is világos, hogy kinek kellene őt leváltania: Boris Pistorius védelmi miniszternek. Az ő népszerűségi mutatói fordítottan arányosak Olaf Scholzéval. Az RTL/ntv szerint 57 százalék szeretné, ha ő lenne az SPD jelöltje.
„Világos üzenetei vannak”
A legfrissebb trendbarométerben Pistorius a Friedrich Merz-cel való közvetlen összehasonlításban is jelentősen jobban teljesít, 39 százalékkal 25 százalékhoz képest. Németországban sokakat meglep a 64 éves, alig két éve hivatalban lévő politikus népszerűsége. A „Bild” rangsorában ő az egyetlen német politikus, aki 50 százalék feletti támogatottságot ért el.
Dieter Reiter müncheni főpolgármester volt az első prominens szociáldemokrata volt, aki még szeptemberben Pistorius mellett foglalt állást, magyarázattal szolgált: „Ő dönt, ő magyaráz, neki világos üzenetei vannak, ő beszél a csapatokkal” – mondta Reiter a Tagesspiegel-nek: „Elmondja, amit gondol, és harcol. Ez teszi Pistoriust hitelessé”.
Pistorius megmutatja, „milyen sokat számít a világos, érthető nyelvezet” – teszi hozzá Reiter. Más szóval, ő nem egy „Scholzomat”, aki robotszerűen üres frázisokat önt magából. Inkább elkötelezett a Bundeswehr felfegyverzése és az Ukrajnának nyújtott segítség mellett, annak ellenére, hogy ő maga sokáig „oroszbarát” volt (az orosz volt az egyik érettségi tantárgya).
Egy olyan SPD-ben, amelyben sokan vágynak az egykori legendás kancellár Willy Brandt békepolitikájára, ez nem teszi éppen népszerűvé Pistoriust. Alsó-Szászországból érkezett „beugróként” a Bundestagban sincs nagy támogatottsága. A pártnak ugyanis már voltak rossz tapasztalatai egy „közvélemény-kutatási kedvenccel”.
Martin Schulz csúfos bukása
A Brüsszelből „beugró” Martin Schulz 2017-ben ragyogóan indult kancellárjelöltként, végül csúfos kudarcot vallott Angela Merkel CDU-kancellárral szemben. Szinte névrokona, Olaf Scholz viszont három évvel ezelőtt rosszul kezdett – de végül az ő SPD-je lett a legerősebb párt, Scholz pedig a kormánykoalíció vezetője.
Most pedig meg akarja ismételni ezt a „mutatványt”. De bizony vannak komoly különbségek az akkori viszonyokhoz képest. 2021-ben Scholznak a koronavírus-járvány idején jót tett a hozzáértő pénzügyminiszteri imázs. És jól profitált a versenytársai, nevezetesen Armin Laschet (CDU) és Annalena Baerbock (Zöldek) kínos hibáiból. Ehhez képest jelenleg Scholzot a németek rendkívül gyenge vezetői képességűnek ítélik.
Fejjel a falnak
A vezető-csere nem lenne könnyű. Az SPD a pártkongresszuson akarja véglegesíteni a kancellárjelöltjét, amelyre valószínűleg januárban, néhány héttel a választás előtt kerül sor. Egy „vezéralak” leváltása ilyen későn visszafelé sülhet el, ahogy azt az amerikai demokraták fájdalmasan megtapasztalták Joe Biden és Kamala Harris esetében.
„Nem ideális” – ismeri el a Der Spiegel. És mégis: „A pártnak szüksége van a játszma megváltoztatására”. De a hamburgi lap maga sem hisz abban, hogy ez megtörténik. Az SPD vezetése „végig fogja cipelni Scholzot” – fejjel a falnak.
Márpedig Scholz távozásának szükségességét nemcsak a német sajtó érzékeli. „A kancellárnak le kellene mondania, Pistorius jobban kivenné a szelet a populisták vitorlájából – véli a svájci Blick.
„A Putyin-párti baloldali Sahra Wagenknecht és a Putyin-párti jobboldali AfD társelnöke Alice Weidel jól jár az előrehozott választásokkal. Két populista, opportunista és önjelölt, akik még egyetlen problémát sem tudtak megoldani Németországban”.
A lap hozzáteszi: „Ha Scholz kancellár valóban az ország érdekeit tartja szem előtt, nem pedig a sajátját, akkor tisztáznia kellene a helyzetet, és Pistoriusnak kellene átvennie a kancellári posztot.
Pistoriusnak nagyobb esélye van arra, hogy leleplezze Wagenknecht és Weidel populizmusát. Ezek az idők túl komolyak az agitprophoz.”
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az orosz hadsereg újra támadta Ukrajna civil infrastruktúráját az ország egész területén, így eljutottak a támadó eszközök a magyar határ közelébe is. 
