A befolyásos Wall Street Journal értesülése szerint Aszad elnök családja Oroszországba menekült a napokban, miután a lázadó erők sikeres offenzívát indítottak, amelynek során hatalmas területeket foglaltak el Észak-Szíriában. A 13 évvel ezelőtt kitört polgárháború, amelyet az „Arab Tavasz” inspirált, soha nem oldódott meg igazán. Ennek oka, hogy az Aszad-rezsim nem tudott vagy nem akart a kimerült és elszegényedett lakosságnak kilátásokat kínálni.
Afgán hadsereg 2.0
Egy, a Kremlhez közeli forrás elmondta a Bloomberg Newsnak, hogy Moszkva nem tervezi a szíriai elnök megmentését, és Vlagyimir Putyin állítólag felháborodott a rezsim csapatainak fejveszett meneküléséről szóló jelentések miatt. „Oroszországnak nincs terve Aszad megmentésére, és nem is látja, hogy ilyen alakulóban lenne, amíg a szíriai elnök hadserege továbbra is tömegesen elhagyja állásait” – mondta a forrás.
Az orosz erőkhöz szorosan kötődő orosz katonai bloggerek is elkezdték megkérdőjelezni a szíriai hadsereg harci elkötelezettségét. Rybar, egy orosz katonai blogger szerint a lázadó erők továbbra is gyorsan haladnak előre, és a szíriai hadsereg állításai az ellentámadásról hazugságok. „Egyáltalán nincsenek hihető jelentések harcokról vagy a szíriai csapatok bármilyen ellenállásáról” – mondta Rybar, hozzátéve, hogy a következő napokban Damaszkusz elleni támadás várható.
A Biden-kormányzat szerint egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy Aszad elnök rezsimje összeomlik a lázadók jelenleg is zajló villámoffenzívája közepette – mondta az Al-Monitornak egy magas rangú amerikai tisztviselő. A névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó amerikai tisztviselő elmondta, hogy a Biden-kormányzat értékelése szerint a kormány által tartott Homsz városa napokon belül összeomolhat, mielőtt a lázadók a főváros, Damaszkusz felé fordulnának.
Oroszország
Amikor 2015-ben úgy tűnt, hogy az Aszad-rezsim az összeomlás szélén áll, Putyin beavatkozott. Légiereje bombázta a felkelőket, és nem riadt vissza a kórházak megtámadásától sem. Cserébe kapott Aszadtól egy haditengerészeti támaszpontot Tartusz kikötővárosában, amely az egyetlen orosz katonai pozíció a Földközi-tengeren. Szíriában aztán létrehoztak egy fontos légibázist is („Hmeimim”).
Aleppó elfoglalása után orosz vadászgépek támadták a lázadók pozícióit, de nem tudták megállítani a HTS előrenyomulását. De Putyin le van kötve Ukrajnában és az erőforrásai nyilvánvalóan nem végtelenek. Válaszul állítólag kirúgta a szíriai parancsnokát, és hadihajókat vont ki Tartuszból.
Irán
Teherán számára Szíria az Izrael elleni „Ellenállási Tengelye” nélkülözhetetlen láncszeme, különösen a libanoni Hezbollah milícia ellátása miatt. A polgárháború alatt a Hezbollah több ezer harcost küldött a szíriai hadsereg támogatására. Az Izrael elleni harc azonban, amelyet törékeny tűzszünet rendezett, súlyosan meggyengítette a Hezbollahot.
A Washington Post szerint Teherán most ismét harcosokat küldött Szíriába, ahogyan iránbarát iraki milíciákat is. Elemzők szerint azonban ez utóbbiak nem eléggé képzettek és felfegyverzettek és kétségesnek tűnik, hogy képesek lesznek megmenteni Aszadot. A szunnita lázadók már elfoglaltak két síita várost is Észak-Szíriában, amelyeket sokáig az Irán által toborzott afgán és pakisztáni síita harcosok védtek.
De végső soron a teheráni rezsim is súlyos gondokkal küzd. A Washington Post szerint hálózata nem heverte ki a külföldi missziókért felelős, karizmatikus Kászim Szolejmani tábornok elvesztését – akit egy drónnal ölték meg Bagdadban 2020 elején Donald Trump elnök parancsára.
Izrael
Izrael az elmúlt években többször is megtámadta a szomszédos országot, amelynek célpontjai a Hezbollahnak történő fegyverszállítások, valamint az iráni Forradalmi Gárda tisztjei voltak. A rezsimhez való viszony azonban ambivalens. Az izraeliek számára Aszadék – Bassár és korábban apja, Háfez – „az az ördög, akit már ismerünk”.
Egy dzsihadista rezsim létrejötte aggasztó gondolat Izrael számára, noha a főellenség Irán ezzel jelentősen meggyengülhet.
Meg nem erősített izraeli médiajelentések szerint az izraeli kormány és katonai vezetés attól is tart, hogy a szíriai hatalmi apparátus vegyi fegyverei vagy az előállításukhoz szükséges anyagok és tudás a lázadók vagy Irán-barát milíciák kezébe kerülhetnek. Egy ilyen esetben Izrael kénytelen lenne elővigyázatosságból katonai beavatkozásra kényszerülni.
Törökország
A politikai iszlámot egyre inkább zászlajára tűző Recep Tayyip Erdoğan ambivalens szerepet játszik. Valójában lehetővé tette a lázadók túlélését Idlíbben, különösen a szíriai és orosz támadások elleni védekezésben. Ugyanakkor sakkban akarják tartani a kurd milíciákat, akik Északkelet-Szíriában Rodzsava néven félállami egységet hoztak létre.
Egy kurd állam létrehozása rémálom Erdoğan számára, ezért a török hadsereg az elmúlt időszakban megszállta a szíriai határvidék nagy részét. Ankara tagadja, hogy most köze lenne az HTS lázadók előrenyomulásához, de ezt senki sem hiszi el nekik és a török titkosszolgálat kezét érzik mögötte. Aszad meggyengítése nem lenne kényelmetlen Ankara számára, nem utolsósorban a Törökországban élő mintegy hárommillió szíriai menekült miatt, ráadásul Aszadot is tárgyalásra kényszerítheti.
A drogbáró végnapjai
„Aligha van még egy olyan konfliktus, amelyben annyi nemzetközi szereplő vesz részt, mint a Szíriáért folytatott harcban” – írja a Der Spiegel. Említhetnénk az arab szomszédokat is, akik sokáig „páriaként” kezelték Aszadot. Az elmúlt években történt ugyan közeledés, de a viszony továbbra is feszült.
Ennek fő oka az, hogy Szíria az elmúlt években regionális jelentőségű narkóállammá vált. Miután elpusztította az ország nagy részét, megbénította a nemzetgazdaságot, és pária státuszba süllyesztette, Szíria rezsimje és biztonsági apparátusa egy Captagon néven ismert amfetamin gyártását végző titkos ipari komplexum fedését biztosította.
A nyilvános nyomozások a szíriai Captagon iparát a rezsimhez kötődő üzletemberek hosszú listájával hozzák összefüggésbe, köztük az Aszad család tagjaival – akik főként Szíria Földközi-tenger partvidékén, valamint Homsz és Aleppó városaiban élnek. A Captagon piramis csúcsán Bassár el-Aszad testvére, Maher áll, aki a hírhedt Köztársasági Gárda és a Negyedik Hadosztály vezetőjeként vitathatatlanul a második leghatalmasabb ember Szíriában.
Legalábbis az volt, mert az amerikaiak szerint már ő is Moszkvába menekült.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)