A német Welt vette górcső alá Magyarország uniós elnökségét. Felidézik, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben mutatta be az uniós elnökség eredményeit, amelynek mottója a Make Europe Great Again (MEGA) volt, a a szlogen Donald Trump híres kampányüzenetére utalt, és már a kezdetektől vitákat váltott ki.

A cikk szerint a magyar elnökség nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Egy jó uniós elnökséget annak láthatatlansága jellemez” – idézi Daniel Freundot, a Zöldek európai parlamenti képviselőjét, aki hozzátette:

„Orbán az ellenkezőjét tette: hangos volt, polgárpukkasztó, de Európát egyáltalán nem vitte előre. Örülhetünk, hogy vége van.” Freund egyenesen „az EU történetének legrosszabb elnökségének” nevezte a magyar ciklust.

Az elnökség alatt mindössze nyolc jogalkotási eljárást zártak le, miközben a korábbi elnökségek sokkal többet értek el – Belgium és Spanyolország például közel 70-et. Bár a cikk szerint „egy ország sikerét nem lehet pusztán a jóváhagyott törvények számával mérni”, még a választások után kezdődő ciklusokban, például Finnországéban és Olaszországéban is körülbelül 20 törvényt vittek keresztül.

Orbán Viktor számos nemzetközi lépésével is megosztotta a politikai közösséget. A miniszterelnök júliusban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amit „az EU ukrajnai békemissziójaként” mutatott be, azonban a találkozóhoz nem kérte uniós jóváhagyást. Ezt követően Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Donald Trumppal is találkozott, ami tovább növelte az európai vezetők ellenérzéseit.

A magyar kormány lépései miatt az Európai Bizottság már júliusban bejelentette, hogy bojkottálja a magyar elnökség találkozóit, és az akkori uniós külügyi főképviselő, Josep Borrell is Brüsszelbe helyezte át a védelmi miniszterek tanácskozását. A magyar elnökség alatt fontos viták maradtak el vagy akadtak meg.

„A bojkott egy politikai szimbólum volt, amelynek nem lett következménye, de az európai versenyképességért folytatott harc lelassult” – fogalmaz a cikk.

Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek budapesti ülésére például a tagállamok kétharmada csak alacsony rangú képviselőket küldött, így elmaradt a vita Mario Draghi jelentéséről is. Eszerint Európa lemarad Amerikával és Kínával szemben, és évi 800 milliárd eurós beruházásra lenne szükség a technológiai és védelmi fejlesztések terén.

A Welt idézte Freund záró gondolatát: „Az Orbán-féle elnökség lezárultával valamelyest visszatér a normalitás az EU-ban. Hét hónappal a választások után ideje, hogy visszatérjünk a jogalkotási munkához.”