Az amerikai hírszerzés értékelései szerint az Egyesült Államok döntése, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel mélyebbre támadjon Oroszország területén, nem növelte jelentősen a nukleáris eszkaláció kockázatát. A Reuters öt, a hírszerzési adatokra rálátó forrásra hivatkozva arról ír, hogy a nukleáris csapás továbbra is valószínűtlen, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre fenyegetőbb nyilatkozatokat tesz.
Az elmúlt hét hónapban készített amerikai hírszerzési jelentések következetesen arra a következtetésre jutottak, hogy a fegyverhasználati korlátozások lazítása nem vált ki nukleáris válaszlépést Moszkvából.
„Az értékelések következetesek voltak: az ATACMs rakéták nem változtatják meg Oroszország nukleáris számításait” – mondta egy kongresszusi tanácsadó, utalva az amerikai fegyverekre, amelyek hatótávolsága 306 kilométer.
Az Egyesült Államok szerint Moszkva inkább más eszközökkel válaszol, például szabotázsműveletekkel Európában. Egy európai diplomata szerint az orosz hírszerző szolgálatok nagyszabású nemzetközi műveleteket indítottak a Nyugat megfélemlítésére. Az orosz hírszerzés célja, hogy „szürkezónás” hadviseléssel gyakoroljon nyomást az Ukrajnát támogató országokra – jegyezte meg egy amerikai tisztviselő.
Az észak-koreai katonák orosz támogatása volt az egyik fő tényező, amely miatt az amerikai adminisztráció végül engedélyezte a hosszabb hatótávolságú csapásokat. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Észak-Korea részvétele Moszkva részéről eszkalációnak tekinthető, amely Washington válaszát igényelte.
A hírszerzési értékelések szerint Putyin fenyegetései ellenére a nukleáris fegyverek bevetése nem kínálna egyértelmű katonai előnyt Oroszországnak, és a nukleáris eszközöket inkább végső megoldásként tartják számon.
Mindkét üzemanyagfajta olcsóbb lett, de már gyűlnek a viharfelhők újra a világpiacon. 
