Németország kancellárjára, Olaf Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy lemondjon pártja kancellárjelöltségéről a februári előrehozott választáson a párt védelmi minisztere, Boris Pistorius, az ország legnépszerűbb politikusa javára — tudta meg a The Guardian.

Scholz repült

A Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői válságtárgyalást tartottak a párt kancellárjelöltjéről kedd este, miközben Scholz épp hazarepült a G20-ak brazíliai csúcstalálkozójáról – jelentette a helyi sajtó. Párhuzamot vonva Joe Biden azon döntésével, hogy lemondott a Demokrata Párt elnökjelöltségéről Kamala Harris javára az amerikai választásokon, elterjedt az a feltételezés, hogy az SPD nagyjából a kampánynak ugyanabban a pillanatában, körülbelül 100 nappal a választások előtt cserélhet kancellár-jelöltet.

A német szövetségi választásokon a Bundestagban való helyekért politikai pártok versenyeznek, de a nagyobb pártok kancellárjelöltet is állítanak egy lehetséges kormány vezetésére.

Scholz – miután menesztette üzletpárti pénzügyminiszterét, Christian Lindnert – kijelentette, hogy második ciklusra vágyik az EU legnagyobb gazdasági hatalmának élén. De még ez a gyors lépése sem tudta felsrófolni politikai tőkéjét, azzal, hogy véget vet annak a keserű belharcnak, amely megzavarta a gyengélkedő gazdaság újjáélesztését és a kulcsfontosságú iparágak, például az autógyártás problémáinak kezelését.

Nem népszerű

Egy kedden közzétett közvélemény-kutatás szerint Scholz támogatottsága az utolsó helyre csúszott Németország legjelentősebb 20 politikusa között, miközben a politikailag ügyes Pistorius folyamatosan tartja magát az élen.

A német Bild magazinban megjelent  felmérés szerint az ismertebb politikusok népszerűsége a következőképp alakult november végéhez közeledve (százalékban):

• Boris Pistorius (SPD) 58,7
• Markus Söder (CSU) 46,0
• Hendrik Wüst (CDU) 43,7
• Friedrich Merz (CDU) 41,5
• Boris Rhein (CDU) 40,2
• Lars Klingbeil (SPD) 39,5
• Cem Özdemir (zöldek) 38,9
• Sahra Wagenknecht (saját szövetsége a BSW) 38,7
• Carsten Linnemann (CDU) 37,4
• Wolfgang Kubicki (FDP) 37,0
• ...
• Olaf Scholz (SPD) 31,4

A konzervatív CDU 32 százalékos támogatottsága az SPD-nek a duplája, amely csak 16 százalékon áll – derült ki egy hétfőn közzétett felmérésből. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD), amely az idei európai parlamenti választásokon és a regionális közvélemény-kutatásokban is nagy lendületet mutatott, a második helyen áll a pártok között, 19 százalékkal.

Elégedetlenség a meglévő kormánnyal

Németországot ugyanaz — a meglévő hatalom elleni — érzés kerítette hatalmába, mint a legtöbb nyugati demokráciát, amelyet a magas infláció miatti harag, a növekvő egyenlőtlenség, és a bevándorlással kapcsolatos szorongás hajt.

Pistorius többször is tiltakozott, amikor a Scholz leváltására irányuló ambícióiról kérdezték, hűségére és a védelmi tárca iránti elkötelezettségére hivatkozva. Hétfő este azonban megváltoztatta hozzáállását, és azt mondta: „A politikában soha nem szabad kizárni semmit.”

Bár az új jelölt esélye felerősödött, az elemzők megjegyezték, hogy Scholznak még mindig lehet egy aduász a kezében pártja Ukrajnával kapcsolatos belső megosztottsága miatt. Noha Scholz a német támogatás élére állt és Berlint az Egyesült Államok után Kijev második legnagyobb fegyverszállítójává tette, óvatos retorikája megkülönbözteti őt Pistorius harcias héja megközelítésétől.

A védelmi miniszter az Ukrajna által régóta követelt, nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítása mellett állt ki, de Scholz a héten ismét kizárta az ilyen lépést a háború eszkalációjától való félelme miatt.

Az SPD baloldali szárnya, amely erősen képviselteti magát a párt vezetésében, igencsak vonakodik Oroszország további megharagításától és így elfojthatja a Pistorius kancellár-jelölti felkenésére irányuló kísérletet. Sőt úgy is érvelhetnek, hogy Pistorius a választók számára fontos gazdasági kérdésekben sem igen jártas.