Mivel ez a világon az első ilyen jellegű jogszabály, "normateremtő szerepet tölthet be globális szinten" a mesterséges intelligencia szabályozásában. Az MI-rendelet csak az uniós jog hatálya alá tartozó területekre vonatkozik, a kizárólag katonai és védelmi, valamint a kutatási célokra használt rendszerek azonban mentességet élveznek.
Fotó: Depositphotos
A jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok. Az új rendelet aszerint kategorizálja a mesterséges intelligencia különböző típusait, hogy mekkora kockázatot jelentenek. A nagy kockázatú MI-rendszerek csak számos követelmény és kötelezettség teljesítése esetén juthatnak be az uniós piacra, és vannak olyan MI-rendszerek, amelyek használata tilos lesz az általuk képviselt kockázat miatt. Ilyenek például az úgynevezett kognitív magatartási manipuláció és a társadalmi profilalkotás. Tiltja továbbá az olyan rendszerek használatát, amelyek biometrikus adatokból következtetnek egy ember faji származására, vallására vagy szexuális irányultságára.
A jogszabály bizonyos kivételeket tesz lehetővé a bűnüldöző hatóságok számára, hogy továbbra is alkalmazhassanak mesterséges intelligenciát.
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet megsértése esetén kiszabható bírságokat a jogsértő vállalat előző pénzügyi évi globális árbevételének százalékában vagy egy előre meghatározott összegben határozták meg, attól függően, hogy melyik a magasabb. A kis- és közepes vállalatokra és az induló innovatív vállalkozásokra arányos mértékű közigazgatási bírságokat szabhatnak ki.
(MTI)
A Vodafone és a DIGI utódja hétfőn hivatalosan is elindította – már egységes arculat alatt – szolgáltatásait a Westend bevásárlóközpontban. 
