Bár a részben a Fidesz által alakított új EP-képviselőcsoport, a Patrióták Európáért semmilyen vezetői posztot nem tölthet be az új parlamentben a centrista pártok blokádja miatt, ez korántsem jelenti azt, hogy súlytalan szereplő lesz a következő években. Sőt, befolyása középtávon egyre növekedhet.
Kihívás Meloninak
Mujitaba Rahman, az Eurasian Group nevű tanácsadó cég egyik európai vezetője a Politicón megjelent cikkében azt állítja: Orbán Viktor valójában nincs annyira izolálva, mint gondolnánk, és már az „figyelemre méltó eredmény”, hogy „képes volt az európai szélsőjobboldalt újjászervezni saját és pártja, a Fidesz imázsa körül”, amely az Európai Néppárt 2019-es elhagyása után egy ideig a „politikai pusztaságba” kényszerült (a kizárást/kilépést követően a fideszes EP-képviselők frakció nélkül maradtak).
Szerinte Orbán Viktor frakcióbeli szövetségesei osztják a magyar kormányfő stratégiai célját, a nemzetállamok Európájának létrehozását.
Sőt, az EU-n belüli „szélsőjobboldali csoportok most minden korábbinál jobban felsorakoznak ezen vízió mögé, és közvetlen kihívást jelentenek" az olasz miniszterelnök Giorgia Meloni által képviselt "pragmatistább populizmusnak”.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Meloni és az általa vezetett Olaszország Fivérei – tesszük hozzá – 5-10 éve még szalonképtelennek számított az uniós mainstream pártok számára. Az elmúlt években – párhuzamosan azzal, hogy Meloni miniszterelnök lett és elkezdett a centrum felé húzni – azonban enyhült, mostanra pedig nagyrészt eltűnt a karantén. (Erről itt írtunk részletesen.)
Ezt jelzi, hogy az olasz kormányfő által (is) dominált Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) – szemben a Patriótákkal – számos pozíciót kaptak az új EP-ben: három és tíz alelnöki poszt jutott nekik a szakbizottságokban, valamint az EP két alelnökét is ők delegálhatják.
Az ECR jelenleg a jobboldali radikálisok és a centrum közötti területet foglalja el, nyitva hagyva a kapuit mindkettő felé, és egyfajta hídszerepet tölt be közöttük.
Bár a Patriótáknak egyelőre csak korlátozott befolyásuk lesz az EU jogalkotási procedúrájára, méretük miatt – övék a harmadik legnagyobb frakció – több pénz jár nekik, és láthatóak lesznek a parlamenti munka során.
Azt pedig, hogy középtávon kihívást jelenthetnek a Meloni-féle „harmadik utas konstruktív populizmusnak”, az is jelzi, hogy az ECR – írja Rahman – kezd teret veszíteni: nem az övék lett a harmadik legnagyobb képviselőcsoport, a spanyol Vox például a Meloni-párthoz fűződő szoros kapcsolata ellenére is „átigazolt” a Patriótákhoz.
Meginoghat az EU egysége?
Ezzel párhuzamosan idővel az EU végső döntéseket meghozó intézményében, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is nőhet a Patrióták közvetett befolyása. Bár ott jelenleg csak Orbán Viktor képviseli őket, közvetetten már most is további két ország, Hollandia és Olaszország kormányán keresztül is érvényesíthetik befolyásukat (konkrétan a holland Szabadságpárt és az olasz Liga révén).
Ráadásul a szintén a Patriótákhoz tartozó osztrák Szabadságpárt, valamint a cseh Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti a közvélemény-kutatásokat hazájában, így nagy eséllyel kormányra kerülhet az idén szeptemberi, illetve jövő őszi választásokon.
Ez tovább növelheti a Patrióták erejét, ami – véli Mujitaba Rahman – akár alá is áshatja az EU egységét az olyan kulcsterületeken, mint a költségvetés-, a bővítés- és a külpolitika, különösen ami az Ukrajnához fűződő uniós viszonyt illeti.
Ez a veszély pedig tovább fog növekedni, amennyiben Donald Trump megnyeri majd a novemberi elnökválasztást a tengerentúlon.
A Fidesz EP-n belüli helyzetéről, valamint hazai és külföldi kilátásairól is kérdeztük a Klasszis Klubban nemrég Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét. A beszélgetést itt tekinthetik meg:
Van még tartalék a magyar részvényekben
