A héten folytatódott a Patrióták Európáért nevű frakció vesszőfutása Brüsszelben. Az új képviselőcsoport, amelynek a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és a Fidesz a két legnagyobb pártja, ugyanis egyetlen vezető pozíciót sem kapott az új Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban – hasonlóan ahhoz, hogy múlt héten a 14 EP-alelnöki posztból sem kapott meg egyet se.

Történt mindez annak ellenére, hogy a Patrióták Európáért 84 képviselővel az EP harmadik legnagyobb frakciója a néppárti és a szociáldemokrata csoport után, és mérete alapján a szakbizottságokban két elnöki és nyolc alelnöki, valamint két EP-alelnöki poszt is járt volna neki elvileg.

Giorgia Meloni bent, Orbán Viktor kint

Orbán Viktorék frakciójával ellentétben a nála kisebb, 78 fős Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportnak bőven jutott pozíció: a Politico összesítése szerint tegnap három elnöki (Költségvetési, Mezőgazdaság és Vidékfejlesztési, valamint Petíciók Bizottság) és tíz alelnöki posztot kaptak a szakbizottságokban, valamint – az olasz Antonella Sberna és az osztrák Roberts Zile személyében – az EP két alelnökét is ők delegálhatják.

Miközben tehát a centrista frakciók (Néppárt, szociáldemokraták, liberálisok, Zöldek) leosztották egymás közt a pozíciókat, és az ECR-t is odaengedték a "fazékhoz", addig a Patrióták Európáért frakciót – valamint a német AfD vezette Szuverén Nemzetek Európáját – kizárták a hatalomból.

Mindez azt jelzi, hogy az ECR – amelynek két meghatározó pártja a korábban Fidesz-szövetséges lengyel Jog és Igazságosság, valamint a posztfasiszta gyökerű, de az elmúlt években a centrum felé húzó és a magyar kormánypárttal eddig szintén jó kapcsolatokat ápoló Olaszország Fivérei, amelyet Giorgia Meloni vezet – mostanra szalonképes lett a mainstream pártok körében. Amelyeket még az sem zavart, hogy Meloni pártja, az Olaszország Fivérei képviselői múlt héten nemmel szavaztak az EP plenáris ülésén Ursula von der Leyen újraválasztására az Európai Bizottság élére (ennek ellenére a szavazást relatív nagy többséggel megnyerte a néppárti politikus).

Vitatott döntés

Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor és társai egyre inkább persona non graták lesznek Brüsszelben (és Strasbourgban, az EP de facto központjában, ahol a plenáris üléseket tartják), és ezért húznak a részben általa alapított frakció köré úgynevezett cordon sanitaire-t, azaz „egészségügyi kordont” – ezt az általuk szélsőjobboldalinak tartott erőkkel szemben alkalmazzák a mainstream pártok.

„Olyan posztokról van szó – EP-alelnök, szakbizottsági elnökök –, amelyek választás útján lesznek betöltve. És nem szeretnénk, ha ezek a képviselők reprezentálnák az EP-t”, mondta korábban Pedro López de Pablo, a néppárti frakció szóvivője.

Egyúttal Putyin barátainak nevezte az említett erőket.

Az „egészségügyi kordon” alkalmazását ugyanakkor a néppárti és az ECR-frakción belülről is érték bírálatok. A néppárti képviselőcsoportban helyet foglaló Tisza Párt vezére, Magyar Péter elvi okokból ellenzi egyes csoportok kirekesztését, mivel ez "nem fér bele a Tisza demokrácia-felfogásába". (A Tisza a Fidesszel ellentétben kedden három alelnöki pozíciót is kapott a szakbizottságokban.)

Ezzel párhuzamosan Michael Strauss, az ECR szóvivője korábban úgy vélekedett: “ha egészségügyi kordont vonnának néhány szélsőjobboldali csoport köré, azzal 30 millió választót diszkriminálnának.”

Szerinte a parlament a nemzetállamokat és a társadalmakat reprezentálja „különbözőségeikkel együtt”, és „minden megválasztott képviselő hangját” be kell vonni a parlamenti munkába.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő keddi sajtótájékoztatóján már jelezte, hogy a frakció a parlamenti szabályok megsértésének tartja a blokádot, és megtámadja azt a képviselőcsoportok vezetőit tömörítő testület, az Elnökök Értekezlete előtt.

Nagyon megorrolt az EU

Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor – akit a centrista erők már hosszú évek óta a demokrácia és a jogállamiság lebontásával, valamint Putyin-pártisággal vádolnak – sorra kapja a pofonokat azóta, hogy a magyar uniós elnökség nyitányaként nem csak Kijevbe, hanem – előzetes uniós egyeztetés és felhatalmazás nélkül – Moszkvába is elutazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.

Ezt követően az Európai Bizottság félig-meddig bojkottot hirdetett a magyar uniós elnökséggel szemben – az informális magyarországi találkozókra nem küld biztosokat –, az uniós tagállamok külügyminiszterei találkozójukat Budapest helyett Brüsszelben tartják majd meg augusztusban, az EP-ben a képviselők egy része indítványozta a magyar uniós szavazati jog megvonását, most pedig karanténba tette a Fidesz frakcióját – a moszkvai út valószínűleg "csak" az utolsó csepp volt a pohárban.