9p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Nem világos, mire megy ki a Harkivnál indított orosz támadás. A város elfoglalása túl nagy falat lenne, a biztonsági sáv kialakítása pedig túl kicsi. Akkor mi lehet a terv?

Múlt hét végén indítottak támadást az orosz erők az ukrán Harkivi régió északi részén, a nemzetközileg elismert orosz-ukrán határon. Az első napokban – szokás szerint – egymásnak ellentmondó hírek érkeztek az elért eredményekről, illetve a hadművelet lehetséges kimeneteleiről, céljairól.

Mostanra valamelyest tisztult a kép, tehát megpróbálhatunk olyan kérdésekre válaszolni, mint hogy mit is akartak ezzel az akcióval elérni az oroszok, és mennyi esélyük van arra, hogy valóban el is érjék a céljaikat.

Nyílt titok volt

Kezdésnek fontos kiemelni, hogy az ukránok régóta tudtak arról, hogy valami készülődik ezen a 2022 ősze, a sikeres harkivi ukrán ellentámadás óta viszonylag békés frontszakaszon. A világsajtóban is rendre jelentek meg hírek az orosz csapatok átcsoportosításáról, koncentrációjáról, és azért abban biztosak lehetünk, hogy az ukrán (amerikai/NATO) hírszerzés ennél pontosabb információkkal rendelkezett a készülődésről. Az ukránokat tehát nem érhette meglepetésként a támadás, és – amennyire erejük és tartalékaik engedték – fel is készültek erre.

Mi több, az oroszok is tudták, hogy az ukránok tudnak a terveikről, tehát minden sikeres offenzíva egyik fontos, ha nem a legfontosabb elemére, a meglepetés erejére nem számíthattak. Ebben az esetben viszont csak döntő, sokszoros erőfölénnyel számíthattak volna látványos eredményekre. A nagyjából 50 ezer, erre a hadműveletre összevont katona soknak hangzik, és persze nem elhanyagolható erő, ám ha azt nézzük, hogy az év elején Avgyijivka végül sikerrel zárult ostroma során nagyjából ekkora veszteséget szenvedtek az oroszok halottakban és sebesültekben, máris nem tűnik olyan nagynak ez a szám.

Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a város egyik lakónegyedét - idáig is eljönnének az oroszok?
Kiégett autóroncs és törmelékek mellett mentők Harkivban 2024. május 14-én, miután orosz rakéta-és siklóbomba-támadás érte a város egyik lakónegyedét - idáig is eljönnének az oroszok?
Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Avgyijivka egy romhalmazzá bombázott kisváros volt, Harkiv viszont Ukrajna második legnagyobb városa, a háború előtt nagyjából 1,5 milliós lakossággal, 350 négyzetkilométeres területtel. Ha az elképesztő léptékű humanitárius tragédiát, amit e város bekerítése és ostroma jelentene, ki is vesszük a képből, ez katonailag is óriási kihívás lenne, amihez 50 ezer katona sokszorosára lenne szükség, és még úgy is hónapokig tartana.

Árulás vagy elővigyázatosság?

Az tehát kimondható, hogy azoknak a feltételezéseknek nincs valóságalapja, hogy az oroszok célja Harkiv elfoglalása lenne. De a hadműveletek iránya alapján az is kizárható, hogy a város ostromának az előkészülete zajlana, ugyanis az oroszok nem olyan irányokban nyomulnak előre, ami Harkiv átkarolását vetítené előre, hanem fő csapásirányuk leginkább Harkiv régió északkeleti részén, és inkább dél-délkeleti irányokba mutat – voltaképpen Harkivtól távolodva tehát.

Ehhez tegyük hozzá, hogy az most már nagyjából két éve egyértelművé vált, az orosz haderő nem képes nagyszabású, összehangolt gépesített hadműveleteket végrehajtani, ehhez ugyanis sem a katonák kiképzettsége, sem a logisztikai feltételek, sem a megfelelő kommunikációs, vezetési képességek nem adottak. Hacsak tehát nem arra számítottak az oroszok, hogy nem kell érdemi ukrán ellenállásra számítani, akkor nem gondolhatták, hogy gyorsan jelentősebb területeket foglalhatnak el (márpedig ugye a fentiek fényében arra nem számíthattak, hogy az ukránok védtelenül hagyták ezt a frontszakaszt).

Ennek ellenére a támadás (offenzíva?) első napjaiban folyamatosan olvashattuk az orosz kézre került ukrán települések neveit, és térképen nézve is jelentősnek tűnik az a sáv, amelyet a határon átnyomulva az ellenőrzésük alá tudtak vonni az oroszok. Napvilágot láttak olyan beszámolók, hírek, miszerint az oroszok ellenállás nélkül tudtak benyomulni ukrán területre.

„Nem volt első védelmi vonal. Láttuk. Az oroszok csak úgy besétáltak. Besétáltak, nem voltak aknamezők”

– idéz például a BBC egy ukrán katonát, aki azzal folytatja, hogy a tisztviselők azt mondták, hatalmas pénz- és energiabefektetéssel építettek itt védelmi állásokat, de ezek nem voltak sehol.

„Vagy hanyagság, vagy korrupció volt. Nem kudarc. Árulás.”

Csakhogy azt azért fontos megjegyezni, hogy azóta kiderült, az ukrán védelmi vonalak közül az első sem a határon, hanem nagyjából onnan tíz kilométeres mélységben volt kiépítve, valamivel biztonságosabb távolságban az orosz területről érkező tüzérségi tűz és egyéb formákban érkező veszedelmek ellen.

Sárkányfogaknak nevezett harckocsi-elhárító rendszer betontüskéit rakják le egy új védelmi vonal kiépítésén a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2024. április 17-én - csak szemfényvesztés lett volna az egész?
Sárkányfogaknak nevezett harckocsi-elhárító rendszer betontüskéit rakják le egy új védelmi vonal kiépítésén a kelet-ukrajnai Harkivi területen 2024. április 17-én - csak szemfényvesztés lett volna az egész?
Fotó: MTI/AP

Nincs tehát szó arról, hogy az ukránokat váratlanul érte volna a támadás, vagy hogy ne lettek volna itt előkészített védelmi állások, hanem arról, hogy ezeket később, egy jelentősnek mondható területsáv elfoglalása után érték el az oroszok. Nem véletlen, hogy e hét kedd-szerdán már látványosan lelassult az orosz előrenyomulás üteme, és kezd egy olyan állóháború kialakulni, mint a többi frontszakaszon is.

Az elmúlt napokban már heves, a front más szakaszaira emlékeztető harcokra került sor Vovcsanszk birtoklásáért, mutatva, hogy nagyjából ez az a pont, ahonnan már csak a megszokott módszerekkel – masszív tüzérségi és légi bombázás, rohamcsapatokkal pozíciók foglalása, újabb masszív bombázás, újabb rohamok – tudnak az oroszok tovább haladni. Közben az ukránok, legalábbis az első néhány napban, be sem vetették a más frontszakaszokról ide átvezényelt tartalékaikat, így kimondható, hogy egy nagy, Harkivot is veszélyeztető áttörésre semmi esélye az oroszoknak a dolgok jelen állása szerint.

Súlyos veszteségek - de mi célból?

Egyes elemzők, például az Institute for the Study of War (ISW) szakértői ebből arra következtetnek, hogy az oroszok valóban csak – nagyjából bejelentett céljaiknak megfelelően – egy „pufferzónát” akarnak kialakítani a határ ukrán oldalán. Ezzel távolabb tolnák az ukrán tüzérségi ütegeket Oroszország területétől, illetve az elejét tudnák venni a további, hivatalosan nem ukrán, hanem orosz szabadcsapatok által végrehajtott rajtaütéseknek orosz területen, amelyek főként a határ északi oldalán fekvő Belgorodi régióban jelentettek problémát.

Kétségtelen, hogy az orosz katonai és politikai vezetésnek igen kínos volt mindaz, ami Belgorodban történt, de kérdés, hogy ilyen jelentős erők bevetését csak e cél elérése megért volna-e. Eleve ott van az a tény, hogy a legtöbb nyugati fegyverre vonatkozó azon korlátozás, miszerint „valódi” orosz területek ellen nem lehet bevetni, némileg kényelmes helyzetet biztosított az oroszoknak ezen a frontszakaszon. Hiszen ők bármivel átlőhettek a határon, míg az ukránok például légvédelmük nagyobb részét, vagy mondjuk a HIMARS ütegeket sem használhatták szabadon itt.

Ráadásul az orosz veszteségek az elmúlt napokban megint kilőttek, és az ukrán források szerint Vovcsanszknál folytatott harcok hatására meghaladták a napi ezer főt is. Ezt persze nem tudjuk ellenőrizni, és nem is muszáj elhinni, de a trendek valószínűleg helytállóak: az oroszok jókora veszteségeket szenvednek ezen a frontszakaszon, ezért inkább arra kéne következtetni, hogy ennél valamilyen nagyobb szabású terv része ez a hadművelet.

Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én. Itt már kemény az ukránok ellenállása
Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én. Itt már kemény az ukránok ellenállása
Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Elképzelhető persze, hogy az orosz hadvezetésben nem ismeretlen tehetetlenség és vágyvezérelt gondolkodás játszott szerepet, azaz a támadásról még akkor hoztak döntést, amikor az Egyesült Államok még nem szavazta meg az új ukrán segélycsomagot, és arra számítottak, hogy nagyon gyenge lesz az ellenállás. Csak hát közben nemcsak megszavazták a csomagot, de a leginkább kritikus hiányt jelentő eszközöket – tüzérségi lőszereket, HIMARS rakétákat, légvédelmi rakétákat – már el is kezdték leszállítani Ukrajnába. Így aztán az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy az ukránok visszalőnek, de a gépezet már mozgásba lendült, nem lehetett csak úgy lefújni az egész hadműveletet.

Létezik az eseményeknek az az olvasata is, hogy az oroszok így akarnak ukrán erőket elvonni a front más szakaszairól, elsősorban a hevesen támadott Csasziv Jar, illetve Ocseretine térségéből. Ez persze lehetséges, de – mint láttuk – az ukránok egy-két dandár átcsoportosításával egyelőre megoldottnak látják a helyzetet, és cserébe a harkivi fronton is már kemény veszteségeket okoznak a támadóknak.

A harkivi front állása május 16-án - Kupjanszk azért még nagyon messze van Belgorodból indulva
A harkivi front állása május 16-án - Kupjanszk azért még nagyon messze van Belgorodból indulva
Fotó: Deepstatemap

De mi van akkor, ha mégiscsak van távlati célja ennek a hadműveletnek, csak éppen nem Harkiv bevétele? Ha ránézünk a térképre, és fektetünk egy egyenest Belgorodra és Vovcsanszkra, akkor az nagyon szépen mutat Kupjanszk felé. Emlékezhetünk, ennek a városnak a visszavétele volt a 2022. őszi ukrán ellentámadás egyik nagy fegyverténye, ami megnyitotta előttük az utat keletre és délkeletre is, illetve lehetővé tette, hogy az Izjum-Szovjanszk-Kramatorszk térséget megtartsák az ukránok.

Ez viszont a másik irányba is igaz. Ha Kupjanszk elesne, akkor a Csasziv Jar irányában előrenyomuló oroszok egy hatalmas harapofogót hozhatnának létre, még ha jóval lassabban is, mint mondjuk a második világháborús hasonló hadműveletek idején. Ebben az irányban ráadásul a Sziverszkij Donyec folyó védené nyugatról az oroszok jobbszárnyát, természetes védelmi vonalat kínálva. Ha ez is lenne a terv, az a tény, hogy egyelőre Vovcsanszknál is leragadtak, nem azt mutatja, hogy a harapófogó északi oldala belátható időn belül létrejönne. Mindenesetre érdemes azért figyelni, milyen irányba mennek tovább az oroszok, ha továbbmennek.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Oroszország újabb előrenyomulást jelentett be, de ennek súlyos ára lehet
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 17:04
Magyarország is aláírta a svájci békecsúcs zárónyilatkozatát, Oroszország közben újabb település elfoglalását jelentette be, egy orosz katona pedig mészárszékről beszél. Összefoglaló.
Nemzetközi Vége a svájci békecsúcsnak - kiderült, hogy Magyarország aláírta-e a zárónyilatkozatot
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 15:32
A svájci békecsúcson résztvevő országok közül majdnem mindenki aláírta a záróközleményt, köztük Magyarország is.
Nemzetközi Putyin azt állítja, leülne a békéről tárgyalni - de a feltételek alapján az is lehet, hogy viccelt
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 15:01
Putyin akár le is ülne tárgyalni Ukrajnával a békéről, de olyan feltételekkel, amiket mindenki ésszerűtlennek, abszurdnak, komolytalannak tart a másik oldalon.
Nemzetközi Ki viszi el Putyinnak a Nyugat üzenetét? Hát majd Szijjártó Péter!
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 12:42
Mivel Magyarország nyitva tartotta a kommunikációs csatornákat Oroszországgal, a béke és további emberéletek megóvása érdekében készen áll a közvetítésre Oroszország felé - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap a svájci békekonferencián.
Nemzetközi Politikai földindulás: százezrek vonultak utcára a szélsőjobb ellen
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 11:51
Negyedmilliós vagy bő félmilliós tüntetés lehetett Franciaországban a szélsőjobb ellen - beindult a választások előtti mozgósítás.
Nemzetközi Kiszivárgott egy dokumentum a békekonferenciáról - ez hozná el a háború végét?
Privátbankár.hu | 2024. június 16. 10:58
Vasárnap is folytatódik a svájci békekonferencia - a kiszivárgott nyilatkozattervezet alapján béke biztosan nem lesz az eredmény. Az USA újabb másfél milliárd dollárt küld - összefoglaló.
Nemzetközi Putyin bedühödött az ukrajnai békecsúcsra
Káncz Csaba | 2024. június 16. 09:32
Ukrajna NATO-csatlakozása kedvezőtlenül hatna Biden újraválasztására, akinek már most is Izrael elhúzódó gázai háborújával és alacsony otthoni megítélésével kell foglalkoznia. A csúcstalálkozó azonban lehetőséget ad arra, hogy Ukrajna helyzete ismét a figyelem középpontjába kerüljön, miután hónapok óta Gáza áll a középpontban. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Ukrajnai békecsúcs: ezt a három témát tárgyalják szombaton
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 18:04
Kína hiányzik a Svájcban szombaton kezdődött ukrajnai békecsúcsról, Putyin szerint a nyugat nem konstruktív a békejavaslataival. Háborús összefoglaló. 
Nemzetközi Kukucskálás a filmipar kulisszatitkaiba
Elek Lenke | 2024. június 15. 17:41
A világ egyik legnagyobb üzlete a filmgyártás, amely mára szorosan összefonódott a popzenével, a divattal, a reklámmal. A reflektorok fényes útvesztőiben még a művelt, jó családból való ifjak is elvesztik olykor tájékozódó képességüket. Régen sem volt ez másképp, mára pedig még bonyolultabb lett a helyzet.
Nemzetközi Letette az esküt Szlovákia új elnöke
Privátbankár.hu | 2024. június 15. 15:53
Peter Pellegrini, Robert Fico Ukrajna-szkeptikus miniszterelnök szövetségese szombaton letette az új szlovák elnöki hivatali esküt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG