12p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nem túlzás azt mondani, hogy a túlélést jelenti Ukrajna számára az éves orosz katonai költségvetés hatodát kitevő amerikai segélycsomag. De ettől még csodát nem lehet tőle várni, a kezdeményezés egyelőre az oroszoknál maradhat, sőt a nyomás még egy ideig fokozódhat is az ukrán vonalakon.

Az elmúlt hetek legnagyobb, az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó híre mindenképpen a régóta halogatott, nagyjából 61 milliárd dollárra rúgó amerikai segélycsomag kongresszusi megszavazása volt. De mi is van ebben a csomagban, és mit érhet ez a harctéren az ukránok számára rövid, illetve hosszabb távon?

Először is: 61 milliárd dollár eléggé sok pénz, forintból például a jelenlegi árfolyamon nagyjából 22 ezer milliárdnak felel meg, miközben mondjuk a magyar költségvetésből 2024-ben előreláthatólag 1796 milliárd forintot költenek védelmi célokra. De hogy az ukrán-orosz háború kontextusába helyezzük a számot, ez nagyjából a hatoda a teljes orosz, 350 milliárd dollárra tervezett 2024-es védelmi kiadásoknak. De ugyebár utóbbiban olyasmik is benne vannak, mint mondjuk a stratégiai nukleáris erők vagy az orosz csendes-óceáni flotta költségei, amelyeknek – remélhetőleg – nem sok köze lesz az ukrajnai erőviszonyokhoz.

155 milliméteres tüzérségi lőszerek egy amerikai üzemben. Indulhatnak végre Ukrajnába a lőszerszállítmányok, de mire lesz ez elég?
155 milliméteres tüzérségi lőszerek egy amerikai üzemben. Indulhatnak végre Ukrajnába a lőszerszállítmányok, de mire lesz ez elég?
Fotó: MTI/AP/Matt Rourke

Csomagok a csomagban

Ez tehát rengeteg pénz, de mennyi fegyver, katonai eszköz lesz ebből? Ha közelebbről megnézzük, a csomag hét fő részre oszlik, és ezek mindegyike más-más lehetőségeket tartogat Ukrajna támogatására, illetve más és más feltételekkel felhasználható. A következőkban az ausztrál védelemgazdasági szakértő, Perun a témával foglalkozó (a cikk végén is megnézhető) adása, illetve a Center for Strategic & International Studies (CSIS) amerikai kutatóintézet elemzése alapján elemezzük a csomagot és annak lehetséges hatásait.

Kezdjük például a segélycsomag egy 14 milliárd dolláros részével, az Ukraine Security Assistance Initiative-val (Ukrán Biztonsági Segítségnyújtás Kezdeményezés - USAI). Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy ukrán kormánynak adott ajándékkártyát, amely értékének megfelelően maga rendelhet meg amerikai gyártóktól katonai eszközöket, fegyvereket. Ennek nagy előnye, hogy Ukrajna pontosan azt kapja, amire saját megítélése szerint szüksége van, nem elavult, hanem modern eszközökből. Hátránya viszont az, hogy ezeket az eszközöket majd csak a megrendelés után kezdhetik el legyártani, hacsak nem állnak más rendelések is sorban. Nem véletlen, hogy a segélycsomag elfogadása után bejelentett, az USAI-keretbe tartozó, többek közt Patriot-rendszerekhez való rakétákat is tartalmazó csomagban nem szerepel a leszállítás várható időpontja.

Hasonló előnyei és hátrányai vannak a kétmilliárdos Foreign Military Financing (Külföldi Haderő Finanszírozás – FMF) összegnek, amely nagyon kedvezményes hitelt jelent, amelyeket amerikai katonai eszközökre lehet elkölteni, akár nemcsak Ukrajnának, hanem a konfliktus által érintett más országoknak is (amelyek például az Ukrajnának küldött fegyverek pótlására vehetnének fel kedvezményes hitelt ennek az alapnak a terhére).

A legnagyobb összeget a csomagban az amerikai haderő beszerzéseire előirányzott 27 milliárd dollár jelenti. Ebből finanszírozzák például azoknak az eszközöknek a pótlását, amelyeket az amerikai haderő Ukrajnába küld. Utóbbira körülbelül 13,5 milliárd dollárt különítettek el, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy ekkora értékben kap eszközöket Ukrajna, ugyanis itt az elküldött régi eszközök helyett az azokat pótló, újonnan gyártott – általában drágább – eszközök árát számolják. Nagyjából úgy érdemes számolni, hogy ennek a keretnek nagyjából a fele fog valóban katonai eszközök formájában Ukrajnába érkezni.

A 27 milliárdban van egy nagyjából 8 milliárdos keret is, amelyet PDA-nak (Presidential Drawdown Authority – Elnöki Lehívási Jogkör) neveznek. Ez arra ad lehetőséget az elnöknek, hogy meglévő, raktáron lévő eszközökből nagyjából azonnal küldjön katonai segítséget külföldre.

Erre most 7,8 milliárdot irányoztak elő, de ha azt nézzük, hogy 2023 végéig 24 milliárdnyi katonai segítség ment Ukrajnának PDA formájában, akkor ez nem is olyan nagy összeg. Viszont ez a része az a csomagnak, amely részben már meg is érkezhetett az elfogadás óta Ukrajnába, vagy a következő hetekben megérkezhet, tehát a következő hónapok hadi helyzetére ez gyakorolhat igazán hatást.

Költsétek lőszerre!

A 61 milliárd további részeit képezik olyan tételek, mint 7 milliárd dollár az amerikai haderő Ukrajnával összefüggő működési kiadásaira – ebben benne van például az ukrán katonák kiképzése, a légierő felderítőgépeinek Ukrajna környékén történő járőröztetése, vagy éppen a megnövelt európai katonai jelenlét finanszírozása is.

Jókora tételt jelent az a 8 milliárd dolláros kedvezményes hitel, amelyet az ukrán kormánynak nyújt az Egyesült Államok. (Ezt egyébként valószínűleg később el fogja engedni Biden, erre ugyanis elég tág lehetőségei vannak, de jelenleg még hitelként van elszámolva.)

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen katonai eszközökben fog materializálódni az amerikai segítség, de valamennyire ki lehet azért olvasni a csomagból. Az amerikai szárazföldi erők például 5,6 milliárd dollárt kapnak tüzérségi és gyalogsági lőszerek, illetve 2,7 milliárdot rakéták beszerzésére, és általánosságban is nagyon jelentős összegeket szánnak különböző muníciók vásárlására. Egyértelmű cél tehát Ukrajna lefogyott készleteinek újratöltése.

Izgalmas részlet, hogy a csomagban van még egymilliárd dollár (ez is ugye a magyar éves védelmi kiadások nagyjából negyede) elkülönítve „kutatásfejlesztésre”. Ebből 406 milliót kap az amerikai légierő, miközben a beszerzéseknél szerepel a légierőnél hárommilliárd dollár az „egyéb” kategóriában. Ahogy Perun megjegyzi:

„Általában van aggódnivalója az ellenfeleknek, ha az amerikai légierő kap 400 millió dollárt kifejleszteni valamit, és aztán hárommilliárdot, hogy be is vásároljon belőle.”

Nagy kérdés, hogy mire lehet elég ez a csomag így. Először is az a kérdés, hogy meddig kéne ennek kitartania. Az eredeti tervek szerint ez a csomag 2023 szeptemberétől 2024 októberéig (a 2023-as pénzügyi év zárásától a 2024-es pénzügyi év zárásáig) fedezte volna az Ukrajnának nyújtott amerikai segítséget. Ha ez így maradt volna, akkor most néhány hónap alatt kapna meg Ukrajna egy egész évnyi segítséget, azonban a határidőket sok helyen átírták 2025. szeptember végére, sőt egyes tételek 2026-ra is áthúzódhatnak. Ez egyrészt kevesebb azonnali segélyt jelent, másrészt viszont azt is, hogy ha a következő segélycsomag elfogadása is elhúzódna, akkor sem állnak majd úgy le a szállítások 2025 elején, mint ahogy most történt.

Érdemes azért azt is kiemelni, hogy amikor az amerikai politikusok vagy médiaszemélyiségek arról beszélnek, hogy kell vagy nem kell pénzt, illetve segélyt adni Ukrajnának, akkor valójában leginkább arról beszélnek, hogy elköltsön-e rengeteg pénzt az amerikai kormány amerikai védelmi ipari cégeknél. A most elfogadott segélycsomag teljes összegének 72 százalékát, a katonai segély 86 százalékát az Egyesült Államokban fogják elkölteni, hiszen az átadott katonai eszközöket amerikai cégek gyártják, ahogy az amerikai haderő költségeit is leginkább Amerikában fizetik ki, de még a humanitárius segély egy részét is ott költik el.

Kapnak egy nagy lökést

De mit fog mindez érni a fronton? Lapunk már többször írt arról, hogy az elmúlt hónapokban elért orosz sikereket elsősorban az ukrán haderő ellátási hiányosságai, leginkább a tüzérségi lőszerek, illetve a légvédelmi rakéták hiánya tették lehetővé. A most elfogadott amerikai segélycsomag még akkor is rengeteg tüzérségi lőszert (átlagban nagyjából 3 ezer dollárba kerülhet egy 155 milliméteres lőszer) és légvédelmi rakétát (darabonként fél-egymillió dollár) jelenthet, ha a fentiek alapján levonogatjuk belőle a másra szánt tételeket, illetve valós értékre számoljuk át az összegeket.

Vagy ott van például az első, a PDA-keretből lehívott, már ismert összetételű csomag, amelyet rögtön a segélycsomag megszavazása után nyilvánosságra is hoztak. Ebben az egymilliárd dolláros csomagban különféle lőszerek mellett ezer darab Humvee páncélozott jármű, illetve 500 darab MRAP páncélozott jármű található. Mindkét szám nagyobb, mint Ukrajna elmúlt két évben e kategóriában elszenvedett, vizuálisan megerősített vesztesége.

Tudható már az is, hogy a csomag keretében Ukrajna újabb, a HIMARS rendszerekkel kompatibilis, ám a GMLRS rakétáknál jóval nagyobb hatótávolságú ATACMS rakétákat is kap, méghozzá végre értelmezhető, több százas mennyiségben. Ezek a konkrét, az orosz haderőnek okozott károk mellett megint a teljes logisztika, vagy akár a légierő egységei elhelyezésének újragondolására kényszeríthetik az oroszokat, hiszen a frontvonalaktól 100-200 kilométeres távolságban semmi nem lesz biztonságban az ATACMS-októl.

Az tehát jól látható, hogy ez a segélycsomag hatalmas segítség lesz Ukrajnának. Azonban a harctéren bekövetkező, döntő fordulatot várni hiba lenne ettől. Egyrészt ugye a rögtön lehívható, néhány hét alatt leszállítható készleteken túl sok eleme csak hónapok, esetleg évek múlva érkezhet meg Ukrajnába (csak hogy érzékeltessük, ez egyáltalán nem költői túlzás: Kanada 2023 januárjában rendelt meg egy NASAMS légvédelmi rendszert Ukrajna részére 406 millió dollárért – az eszköz még mindig nincs Ukrajnában, sőt még mindig nem tudják, mikor tudja átadni az amerikai gyártó).

Az is problémát jelent az ukránoknak, hogy az orosz fölény jelenleg sok tekintetben nyomasztó mértékű. A becslések szerint az ukrán tüzérség a csomag elfogadása előtti hetekben nagyjából napi 2 ezer lövést tudott leadni, míg az orosz lövésszámot a becslések 10 és 25 ezer közé teszik. Ez iszonyatos különbség, és alapvetően meghatározza egy haderő lehetőségeit egy olyan, a tüzérségre épülő hadviselésben, mint ami az ukrajnai frontokon kialakult.

Ráadásul ezek a dolgok nem is úgy működnek, hogy ha hirtelen kétszeresére növelik az ukránok a napi lövésszámot, akkor kétszer hatékonyabban tudnak védekezni. A jól kiépített védelmi állásokkal rendelkező Avgyijivka eleste után még mindig nem sikerült stabilizálni a frontot, az eltelt, lőszerhiányos időszakban az ukránok katonában, páncélosokban, védelmi állásokban, területben is érzékeny veszteségeket szenvedtek. Ezek elkerülhetők, vagy legalábbis jelentősen csökkenthetők lettek volna megfelelő tüzérségi támogatással, azonban utólag már sem a katonák életét, sem az elvesztett négyzetkilométereket nem adja vissza akárhány tízezer 155 milliméteres tüzérségi lőszer sem.

Caesar önjáró löveg tüzel valahol Ukrajnában. Naponta kétezer lövés helyett jöhet a napi 5-10 ezer ukrán oldalról?
Caesar önjáró löveg tüzel valahol Ukrajnában. Naponta kétezer lövés helyett jöhet a napi 5-10 ezer ukrán oldalról?
Fotó: Fotó: Wikimedia

Az is borítékolható, hogy az oroszok a következő hetekben, mielőtt még nagyobb tételben megérkezhetne a segítség, tovább fogják fokozni a nyomást az ukrán vonalakon. A helyzetet tovább nehezíti, hogy amint az Egyesült Államok késlekedett a segélycsomag megszavazásával, úgy az ukrán kormány is késlekedett a sorozásra vonatkozó új törvénycsomag elfogadásával. Márpedig ahogy a katonai eszközök legyártásához és leszállításához, úgy a katonák mozgósításához, kiképzéséhez, a frontra vezényléséhez is idő kell. Így most az ukránoknak nemcsak lőszerük nincs elég, de emberük sem. Mindezt az orosz politikai és katonai vezetés is pontosan tudja. Ahogy azt is, hogy a következő időszakban fontos választások jönnek Európában, aztán ősszel például Amerikában is, tehát minden szempontból megéri most minden erőt bevetni, hogy azt az érzetet keltsék szerte a világban, értelmetlen az ukrán ellenállás.

Ebből csak egyensúly lesz, erőfölény nem

Hosszabb távon is az látható, hogy még ha ehhez a mostani amerikai segélycsomaghoz csatlakozik is az úgynevezett „cseh” lőszerbeszerzés (azaz az a cseh kezdeményezés, hogy a világpiacon vásároljanak fel Ukrajna számára több százezer tüzérségi lőszert), illetve végre talán elkezd valóban felpörögni az uniós lőszergyártás, -beszerzés is, az is nagyjából arra lehet elég, hogy Ukrajna havi tüzérségi lövésszámban megközelítse az oroszokat. Ez valamikor 2024 második felében várható.

Persze egy ukrán lövés nem feltétlenül egyenlő egy orosszal: a nyugati tüzérségi eszközök átlagosan pontosabbak és messzebbre hordanak, mint az oroszok, az amerikai raktárakban még jókora halmokban álló kazettás lőszerek pedig jóval hatékonyabbak a nyílt terepen támadni próbáló célpontok ellen, mint a hagyományos lőszerek.

Mindenesetre az egyértelmű, hogy a végre-valahára megszavazott amerikai segélycsomag legfeljebb az erőviszonyok kiegyenlítésére lehet elegendő, és arra sem azonnal, hanem több hónapos távlatban. Azt várni tehát dőreség lenne, hogy az ukránok visszaveszik a kezdeményezést a harctéren 2024-ben, vagy akár 2025 első felében. Az viszont várható, hogy ha addig nem történik semmilyen drámai fordulat politikai vagy katonai téren, akkor az ukránok 2024 második felére meg tudják újra szilárdítani a védelmi állásaikat, és a most is hihetetlenül magas orosz veszteségek tovább nőnek majd, még kevesebb eredményért cserébe.

Ha azonban ennél többet szeretne elérni a Nyugat, akkor ennél jóval többre lenne szükség. Igaz, ez a jóval több sem kéne, hogy megugorhatatlan feladat legyen – hogy mást ne mondjunk, az amerikai GDP újabb 0,2 százaléka még egy ugyanekkora csomagot jelenthetne, és az már valóban Ukrajna oldalára billenthetné a mérleget. Egyelőre azonban erről nincs szó, és várhatóan legalább a novemberi amerikai elnökválasztás utánig nem is várható újabb komolyabb amerikai elköteleződés Ukrajna mellett. Így az ukránok számára továbbra is a túlélés marad a fő cél, ahelyett, hogy reálisan gondolkodhatnának megszállt területeik visszafoglalásán.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A demokratákat még az ág is húzza
Privátbankár.hu | 2024. július 24. 09:13
Lemondott az amerikai Kongresszus felsőházi pozíciójáról a demokratapárti Bob Menendez, New Jersey szenátora, akit megvesztegetés, zsarolás, bűnszervezet és hivatali hatalommal való visszaélés miatt találtak bűnösnek.
Nemzetközi Amerikai, kínai és vatikáni diplomatákkal is tárgyaltak az ukrán vezetők
Privátbankár.hu | 2024. július 24. 07:32
Szerda reggeli háborús összefoglaló.
Nemzetközi Szerdán megmagyarázza Biden, miért is lépett vissza
Privátbankár.hu | 2024. július 24. 06:59
Joe Biden amerikai elnök, aki a múlt hét második felében közölte, mégsem indul újra a posztért, szerdán televíziós nyilatkozatot tesz.
Nemzetközi Komphajót lőttek az ukránok, Oroszország elfoglalt egy falut
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 20:11
881. napja tart az orosz-ukrán háború. Esti hírösszefoglaló.
Nemzetközi Emelik a nyugdíjkorhatárt? Megdöbbentő bejelentés a világ egyik legnépesebb országából
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 19:47
A kínai nyugdíjrendszernek alkalmazkodnia kell.
Nemzetközi Nagy napja volt kedden a Tisza Pártnak
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 17:46
Az Európai Parlamentben kaptak több alelnöki posztot is.
Nemzetközi Tényleg belebukott a Trump elleni merényletbe az amerikai titkosszolgálat feje
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 17:19
Az elnökök védelmét is ellátó szolgálat vezetője távozni készül.
Nemzetközi Megnyílt az út? Kamala Harris fontos mérföldkövet ért el
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 16:54
Újabb lépést tett a demokrata elnökjelöltség felé.
Nemzetközi Nyugtalan az Etna, már egy repteret is lezártak a vulkánkitörés miatt
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 16:28
Lezárták a szicíliai Catania repülőterét, amelyet hamueső temetett be az Etna vulkán kitörése miatt kedden.
Nemzetközi Magyar Pétert megválasztották, Deutsch Tamás kiakadt
Privátbankár.hu | 2024. július 23. 15:46
A Tisza Párt alelnöke tisztséget kapott.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG