7p

A régóta várt, jelentős amerikai segítség vajon mire elegendő? És mire nem?

Az amerikai Kongresszus várhatóan jóváhagyja az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros segélyt, miután a republikánus többségű Képviselőház szombaton megszavazta a csomag jóváhagyását, és a demokrata többségű Szenátus kedden várhatóan hasonlóan tesz majd. Ezután majd csak az elnök, Joe Biden aláírása hiányzik majd a törvényről.

Az amerikai Kongresszus felett most vidámabban lobog az ukrán zászló
Az amerikai Kongresszus felett most vidámabban lobog az ukrán zászló
Fotó: Nathan Howard / Getty Images

Az Ukrajna megsegítésére elkülönített összeg egy 2025 márciusáig felhasználandó 95 milliárd dolláros kombinált segélycsomag része. Ahogy a The Guardian is ismerteti, a teljes finanszírozás az Ukrajnának szánt 60,7 milliárd dolláron felül 26 milliárd dollárt Izraelnek, 8 milliárd dollárt az indiai-csendes-óceáni térségben működő amerikai szövetségeseknek, köztük Tajvannak szán. Továbbá 9 milliárd dollárt ad humanitárius segítségnyújtásra a háborús övezetekben - például Haitin, Szudánban és Gázában - élő civileknek, bár fenntartja az Egyesült Nemzetek Palesztinai Menekülteket Segítő és Munkaügyi Ügynöksége (Unrwa) közvetlen amerikai finanszírozásának tilalmát is.

Az ukrajnai csomagon belül a legnagyobb részt, összesen 23 milliárd dollárt a lecsökkent amerikai katonai készletek újrafeltöltésére fogják elkölteni, 11 milliárd dollár az amerikai katonai akciókat fogja finanszírozni Ukrajna térségében, illetve az amerikai-ukrán hírszerzés közötti együttműködést fogja erősíteni. Ezen felül 8 milliárd dollárt az ukrán állam működésének finanszírozására használnak majd fel, amely magában foglalja az állami alkalmazottak fizetésének, valamint nyugdíjak folyósításának biztosítását is. Az Egyesült Államok 14 milliárd dollárért fog katonai felszereléseket vásárolni Ukrajna számára.

Innen nézve a 61 milliárd dolláros jelentős csomag már kisebbnek látszik: a teljes ukrán csomag kevesebb mint negyedét költik közvetlen ukrajnai fegyverszállításokra.

Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekben az USA szerepe kimagasló
Az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekben az USA szerepe kimagasló
Fotó: The Telegraph

Kijön-e a matek? – kérdezi az amerikai szenátor

Kérdés, hogy a friss segély mire lesz elegendő a fronton? Az amerikai kétkedők álláspontját jól foglalja össze James David Vance ohiói republikánus szenátor, aki markáns véleményt jelentetett meg a The New York Times lapjain, még a segélycsomagról való szavazás előtt. A matek Ukrajna esetében nem jön ki című cikkében többek között azzal érvel, hogy „Biden elnök azt akarja, hogy a világ elhiggye, hogy az Ukrajna előtt álló legnagyobb akadály a republikánusok és a globális közösség iránti elkötelezettségünk hiánya. Ez nem így van.

Ukrajna gondja nem a Republikánus Párt, hanem a matematika. Ukrajnának több katonára van szüksége, mint amennyit ki tud állítani, bár drákói behívási szabályok léptek érvénybe. És több hadianyagra van szüksége, mint amennyit az Egyesült Államok biztosítani tud.

Erre a valóságra kell támaszkodnia minden jövőbeli ukrajnai politikának, a további kongresszusi segélyektől az elnök által meghatározott diplomáciai irányvonalig” - javasolja a republikánus szenátor.

A 155 milliméteres lőszerek hiányára vonatkozóan Vance felidézi, hogy tavaly márciusban az akkori ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov havi 250 ezer lőszer szállítását kérte. Ez évi 3 millió lövésre elég, bár legalább évente 4 millió lenne kívánatos, és miniszter szerint a meglévő tüzérségi eszközökkel akár évi 7 millió lőszert is ki tudtak volna lőni. Ezzel szemben az idén februári amerikai tervek szerint, havi 100 ezer lövedék gyártását tervezik elérni 2025-re. Jelenleg az USA havi 30 ezer ilyen lőszert gyárt, ami több mint duplája a konfliktus előtti havi 14 ezer darabnak. Christopher Cavoli tábornok, az amerikai hadsereg Európai Parancsnokságának vezetője április elején azt mondta a képviselőház hadügyi bizottságának, hogy Oroszország jelenleg ötször több tüzérségi lövedéket lő ki, mint az ukrán erők, és az arány az elkövetkező hetekben 10-re nőhet.

James David Vance mellett Donald Trump is kiállt 2022-es szenátori választási kampányában
James David Vance mellett Donald Trump is kiállt 2022-es szenátori választási kampányában
Fotó: Joe Maiorana/AP

„A történet hasonló, ha más lőszereket nézünk. Vegyük a legfőbb légvédelmi fegyverünket a Patriot rakétarendszert, ami annyira fontos ebben a háborúban, hogy Ukrajna külügyminisztere kifejezetten követelte őket. Ennek az az oka, hogy Oroszország csak márciusban több mint 3 ezer irányított légibombát, 600 drónt és 400 rakétát lőtt ki Ukrajnára. A támadások kivédésére Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és mások is jelezték, hogy évente több ezer Patriot elfogórakétára van szükségük. A probléma a következő: az Egyesült Államokban évente csak 550 darabot gyártanak belőle. Ha elfogadjuk a Kongresszusban jelenleg tárgyalt kiegészítő segélycsomagot, potenciálisan 650-re növelhetjük az éves termelést, de ez még mindig kevesebb, mint egyharmada annak, amit Ukrajna igényel” - érvelt a szenátor.

„Ha ez rosszul hangzik, Ukrajna újonc-helyzete még rosszabb. Az alapadatok szerint Oroszország lakossága közel négyszer nagyobb. Ukrajnának több mint félmillió újoncra van szüksége, de a harcoló korú férfiak százezrei menekültek el az országból.”

„Washingtonban sokan úgy gondolják, hogy ukrán fiatalok százezrei indultak jókedvvel a háborúba, és szívesen bélyegeznek meg minden ezzel ellentétes gondolatot orosz propagandának. De az Atlanti-óceán mindkét partján a vezető újságok immár arról számolnak be, hogy Ukrajnában komor a helyzet.” – teszi hozzá Vance.

Mire elég?

A brit BBC hírügynökség szerint valószínűleg légvédelmi rendszereket, közép- és nagy hatótávolságú rakétákat és tüzérségi lövedékeket szállítanak majd a segély részeként, mivel ezek hiánya Ukrajnában a közelmúltban oda vezetett, hogy az orosz erők több száz négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Amikor a segély megérkezik, Ukrajna potenciálisan megszüntetheti Oroszország légi fölényét, rombolhatja utánpótlási vonalait és lelassíthatja az előre nyomuló orosz csapatokat.

A segély nem ad Ukrajnának azonnali eszközt arra, hogy megkezdje elfoglalt területeinek felszabadítását és Oroszország visszaszorítását, de lehetőséget ad arra, hogy ez megtörténjen a jövőben – véli a BBC.

A brit The Telegraph szerint a csomag vészesen későn érkezik.Ukrajna már eddig is emberéleteket és területet vesztett, és a segély bár segíthet tompítani Oroszország várható nyári offenzíváját, önmagában nem lesz elég a háború megnyeréséhez. A csomag megduplázza az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt Oroszország 2022. februári inváziója óta, és lehetővé teszi a fegyverszállításhoz szükséges támogatási és logisztikai mechanizmusok további működését.

John Foreman, Nagy-Britannia egykori moszkvai és kijevi katonai attaséja szerint a segélycsomag „időt ad Ukrajnának a novemberi amerikai választásokig, vagy talán egy évig is. Lehetővé teszi számukra, hogy védekezzenek, de a fő probléma nem szűnt meg. A fegyvereket tekintve Ukrajnának a legnagyobb beosztással kell élnie.

Két katonai elemző, egy volt ukrán védelmi miniszter és egy európai biztonsági tisztviselő szerint a fegyverek szállítása javítja Kijev esélyeit egy jelentős orosz áttörés elkerülésére a keleti országrészen – húzza alá a Reuters.

Mire nem?

Kijev azonban továbbra is katonahiánnyal néz szembe a csatatéren, miközben kérdések merülnek fel erődítményeinek erejével kapcsolatban is egy igen hosszú, ezer kilométeres arcvonalban, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint is egy nyári orosz offenzíva várható.

„Az ukrán erőtlenség legfontosabb forrása a katonahiány" – állapította meg Konrad Muzyka, a lengyelországi Rochan katonai tanácsadó cég igazgatója.

Több hónapig tartó vita után májusban életbe lép a Zelenszkij által április 16-án aláírt sorozási törvény, azonban az újonnan behívottaknak hónapokig tartó kiképzésre lesz szükségük, mielőtt bevethetik őket. Ez az átmeneti időszak „megteremti a lehetőséget" Oroszország számára, hogy kiaknázhassa ezt a gyengeséget – tette hozzá Muzyka.

„A helyzet valószínűleg tovább romlik a következő három hónapban, de ha a mozgósítás a tervek szerint zajlik… akkor ősztől javulni fog a helyzet" – mondta a lengyel katonai szakértő.

Összefoglalásképp megállapíthatjuk, hogy a friss amerikai segély elég lehet ahhoz, hogy Ukrajna ellenállása a frontvonalon ne omoljon össze, és az ország kitartson a novemberi amerikai elnökválasztásokig. Ez után azonban, hosszabb távon, a katonák utánpótlásának nehézségei - külső direkt katonai segítség hiányában – növekedhetnek. Ez Ukrajna háborús kilátásait igencsak beárnyékolja.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Nyilvántartásba veszi az Európai Bizottság az európai digitális tér ötletét
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 19:06
Az Európai Bizottság úgy határozott kedden, hogy nyilvántartásba veszi a mesterséges intelligencia (MI) szuverén irányítását szolgáló európai digitális tér létrehozását sürgető európai polgári kezdeményezést.
Nemzetközi Ledől az utolsó baloldali bástya? Sorsdöntő választások jönnek az EU egyik legnagyobb államában
Wéber Balázs | 2026. október 6. 18:31
Egy 87 éves, mozgássérült hölgy kilakoltatása olyan tüntetéshullámot indított el Spanyolországban, amelybe végül belebukott a kormány. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, a Sánchez-kabinet már évek óta borotvaélen táncolt. Mi a baloldali kormányfő eddigi öröksége, és sikerülhet-e ismét megfordítania a meccset? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban Lénárt András Spanyolország-szakértő segítségével.    
Nemzetközi A spanyol kormány módosította a múlt héten megbukott lakhatási rendeleteket
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 17:40
A spanyol kormány módosításokkal ismét elfogadta azt a két lakhatási rendeletet keddi ülésén, amelyeket a parlament alsóháza a múlt heti ülésén nem hagyott jóvá.
Nemzetközi Felháborodtak Lengyelországban Tucker Carlson botrányos kijelentésén
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 15:15
Botrányosnak nevezte kedden Adam Szlapka lengyel kormányszóvivő Tucker Carlson amerikai politikai kommentátor kijelentését, mely szerint „nem volt alaptalan”, hogy Adolf Hitler a második világháborút elindítva 1939-ben megtámadta Lengyelországot.
Nemzetközi A WHO fokozottan figyeli az orosz pestis-gyanús haláleset körüli fejleményeket
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 13:53
Az Egészségügyi világszervezet (WHO) szorosan figyelemmel követi a szibériai Irkutszk járványügyi intézetében történt halálesetet, amely során az orosz fél szerint az egyik alkalmazott „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” halt meg – jelentette be a WHO szóvivője kedden, hozzátéve: a veszély mérsékelt és alacsony között van Irkutszkra, alacsony Oroszországra és rendkívül alacsony Európára nézve.
Nemzetközi Terjed a járvány: Kenyában megerősítették az első ebola-halálesetet
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 13:33
Kenya megerősítette az első ebola miatt bekövetkezett halálesetet – egy kenyai állampolgárét, aki az elmúlt hét évben a Kongói Demokratikus Köztársaságban élt.
Nemzetközi Mehetnek az atomfegyverek Litvániába – vészjósló válasz jött Moszkvából
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 13:13
Minden szükséges intézkedésre" felkészülnek az oroszok, ha ebből valóság lesz.
Nemzetközi Lángol a Fekete-tenger: újabb dróncsapás, egy hajó elsüllyedt bolgár területen
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 11:56
Egyelőre nem tudni, honnan jöttek a drónok és hogy vannak-e halottak.
Nemzetközi Óriási botrány van készülőben: letartóztatták a német hírszerzés volt főnökét – frissítve: gyermekrablásban is segédkezhetett
Privátbankár.hu | 2026. október 6. 11:34
Hét évig vezette a hírszerzést – kettős ügynökként?
Nemzetközi Csúszik a Magyar-Zelenszkij csúcs, zavarok a magyar-ukrán viszonyban – szakértőket kérdeztünk
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2026. október 6. 10:52
Már-már az Orbán-korszakot idéző nyilatkozatháború tört ki szeptember második felében a magyar és az ukrán kormány között a Kijev által bejelentett Kárpáti Nyolcak nevű régiós együtttműködés és a Magyarországra tervezett ukrán olajtárolók ügye nyomán. Bár a kedélyek azóta némileg lecsillapodtak, több kérdésben továbbra is komoly nézetkülönbség van. Melyek a problémás területek, mennyiben szakított, és mennyiben nem a Tisza-kormány az elődje Ukrajna-politikájával, és mi lehet a megoldás? Erről is kérdeztünk a Klasszis Podcastban két szakértőt, Kis-Benedek Józsefet és Szent-Iványi Istvánt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG