A ház világszerte 166 nagyvállalat várakozásait vizsgálta. A felmérésbe bevont cégek együtt hatmillió alkalmazottat foglalkoztatnak, összesített éves forgalmuk hozzávetőleg kétezer milliárd dollár. A vizsgálat szerint a globális üzleti szektor vállalatainak 59 százaléka - a felmérés résztvevőinek legnagyobb egyedi csoportja - a geopolitikai feszültségeket tekinti a következő két év legjelentősebb világgazdasági kockázatának.
Az Oxford Economics kiemeli, hogy az így vélekedő üzleti vállalkozások aránya 14 százalékponttal emelkedett a három hónappal ezelőtt elvégzett hasonló globális vizsgálathoz képest.
A csütörtökön bemutatott új felmérés szerint az átlagon belül szintén 60 százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek nagyon komoly világgazdasági kockázatnak tartják a közel-keleti válság fejleményeit. A fő geopolitikai kockázati tényezők közül ezt jelölték meg a legnagyobb arányban a megkérdezett vállalatok.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber
Csökkent, de még mindig 40 százalék azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a NATO és Oroszország viszonyát is a jelentős világgazdasági kockázatok közé sorolták.
Az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump újbóli megválasztását a felmérésbe bevont vállalatok 20 százaléka - a második legnagyobb egyedi csoport - említette a legjelentősebbnek tartott globális gazdasági kockázati tényezők között. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök győzelmét az Oxford Economics új vizsgálata szerint ugyanakkor a globális vállalati szektor cégeinek alig 2 százaléka sorolja a legkomolyabb világgazdasági kockázatok közé.
Az elemzőműhely felméréséből kiderül az is, hogy középtávon, vagyis a következő öt évre szintén a geopolitikai feszültségeket tartja a legnagyobb világgazdasági kockázatnak a globális üzleti szektor: a vizsgálatba bevont cégek 72 százaléka tekinti ebben az időtávlatban is a világgazdaságot terhelő elsődleges kockázati tényezők egyikének a geopolitikai léptékű ellentéteket. Az üzleti hangulat ugyanakkor ellenállóképesnek bizonyult a közel-keleti válsággal kapcsolatos növekvő aggályokkal szemben.
Az Oxford Economics friss felmérésébe bevont cégek és befektetési intézmények 40 százaléka számolt be arról, hogy valamelyest derűlátóbban ítéli meg a világgazdaság növekedési kilátásait, mint az előző felmérés idején. A válaszadók 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a korábbi vizsgálathoz képest valamivel gyengébbnek látja a következő két év globális növekedési pályáját. A felmérésbe bevont vállalatok 2024-re szóló globális növekedési prognózisainak középértéke jelenleg 2,3 százalék, ugyanannyi, mint az előző vizsgálat idején.
A várakozások megoszlását mutató grafikonos kimutatás alapján a válaszadók legnagyobb csoportja - hozzávetőleg 50 százalékuk - 2-3 százalék közötti világgazdasági növekedésre számít az idén.
A globális üzleti szektor cégei egynyolcadosra taksálják annak az esélyét, hogy a világgazdaság jövőre recesszióba kerül, és átlagosan mindössze 1/60-os kockázatot látnak egy olyan mélységű globális recesszióra, amilyen a 2008-2009-es globális pénzügyi válság idején kialakult - áll az Oxford Economics csütörtökön bemutatott felmérésében. Más nagy elemzőházak is viszonylagos derűlátással ítélik meg a rövid távú globális növekedési kilátásokat.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Londonban bemutatott minapi negyedéves világgazdasági prognózisa szerint 2024 egészében a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 2,7 százalékos növekedésére lehet számítani. A Fitch előző, júniusban kiadott előrejelzésében 2,6, még eggyel korábbi, márciusban ismertetett negyedéves prognózisában 2,4 százalékos átlagos világgazdasági reálnövekedés szerepelt az idei évre, vagyis a ház fél év alatt jelentősen, 0,3 százalékponttal emelte 2024-e szóló globális növekedési várakozását. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,84 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel, 105 146,55 ponton zárt pénteken. 
