Pénz, luxusutazások, meccsjegyek: korrupciós botránytól hangos Brüsszel

A Katargate után újabb korrupciós botrány rázza meg Brüsszelt. A belga ügyészség kedden négy ember ellen emelt vádat korrupció és bűnszervezetben való részvétel miatt, míg egy ötödiket pénzmosással gyanúsítanak. Az előbbiek letartóztatásban maradnak, az utóbit feltételesen szabadlábra helyezték. Ezt azután jelentették be, hogy hétfőn újabb házkutatásokat tartottak az Európai Parlament brüsszeli irodáiban, amelyek egy részét már korábban lezárták a március 13-i razziák során.

A vádak szerint a kínai Huawei technológiai vállalat politikai döntéshozók megvesztegetésével próbálta saját kereskedelmi érdekeit előmozdítani:

a céghez köthető szereplők politikai állásfoglalásokért cserébe pénzt, luxusutazásokat és ajándékokat ajánlottak fel, valamint rendszeresen meghívták az érintetteket futballmérkőzésekre.

A belga szövetségi ügyészség szerint a nyomozás az „aktív korrupciót” vizsgálja az Európai Parlamentben. A feltételezett visszaélések „rendszeresen és rendkívül diszkréten” történtek 2021-től napjainkig, „kereskedelmi lobbitevékenységnek álcázva.”

Az ügy emlékeztet a 2022-ben kirobbant Katargate botrányra, amelyben Katart és Marokkót azzal vádolták, hogy európai parlamenti képviselőket vesztegettek meg. A belga hatóságok akkor több rajtaütést is végrehajtottak, és több mint 1,5 millió eurónyi készpénzt foglaltak le, amelyet bőröndökben és táskákban rejtettek el. A nyomozás során kiderült, hogy katari és marokkói tisztviselők illegális eszközökkel próbálták befolyásolni országaik megítélését, valamint előnyös kereskedelmi és munkaügyi megállapodásokat szerezni. Az ügyben több magas rangú személyt is őrizetbe vettek, köztük Eva Kailit, görög EP-képviselőt és az Európai Parlament akkori alelnökét.

Belgium szövetségi ügyészsége a múlt héten egyértelművé tette, hogy a vizsgálatuk a korrupcióra összpontosít – ami arra utal, hogy a kínai kormány közvetlen érintettsége nem bizonyított.

A holland Follow The Money és a belga Le Soir, valamint a Knack értesülései szerint a rendőrség 21 helyszínen tartott házkutatást Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában, és több személyt őrizetbe vettek.

A vizsgálat 15 jelenlegi és korábbi EP-képviselő tevékenységére is kiterjed. A jelentések szerint a Huawei brüsszeli irodájának egyik magas rangú lobbistája kulcsfigurának számít a botrányban.

Az ügyészség lezáratta két európai parlamenti asszisztens irodáját, akik érintettek lehetnek az ügyben. Az egyik iroda az Európai Néppárt (EPP) olasz delegációjához tartozik, ahol a parlamenti nyilvántartások szerint Fulvio Martusciello veterán olasz konzervatív EP-képviselő és párttársa, Marco Falcone asszisztensei dolgoztak.

A másik lezárt iroda az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) frakció bolgár delegációjához tartozik, és Adam Mouchtar, az újonnan megválasztott EP-képviselő, Nikola Mincsev asszisztense használta. Mouchtar az EU40 nevű csoport társalapítója volt, amelynek elnöke korábban a görög politikus, a Katargateben érintett Eva Kaili volt. Mincsev pénteken bejelentette, hogy felfüggeszti Mouchtart a munkavégzés alól.

A Le Monde információi szerint  értesülései szerint a belga nyomozók legalább tíz jelenlegi vagy korábbi EP-képviselőt vizsgálnak, akik négy országból érkeztek és három politikai csoporthoz tartoznak: az Európai Néppárthoz, a Szocialisták és Demokratákhoz, valamint a Konzervatívok és Reformerekhez. Rajtuk kívül több jelenlegi és volt parlamenti asszisztens is érintett lehet az ügyben.

Eközben az Európai Parlament és az Európai Bizottság pénteken kitiltotta az EU átláthatósági nyilvántartásában szereplő Huawei-lobbistákat. A tilalom a brüsszeli, strasbourgi és luxemburgi épületeken túl az EU-tagállamokban működő kapcsolattartó irodákra is kiterjed.

A Huawei 2023 októberi bejelentése szerint akkor 11 teljes munkaidős uniós lobbistával rendelkezett, közülük kilencnek volt akkreditációja az Európai Parlamentbe. A csúcspontján ez a szám 21 volt.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy utasítja a biztosok kabinetjeit és az összes főigazgatóságot, hogy „azonnal függesszék fel a Huawei-jel való kapcsolattartást és találkozókat, amíg további értesítés nem érkezik” – közölte Olof Gill, a Bizottság átláthatósági szóvivője.

A kínai vállalat még csütörtökön reagált a fejleményekre: „A Huawei komolyan veszi ezeket a vádakat, és sürgősen felveszi a kapcsolatot a vizsgálatot végző hatóságokkal, hogy jobban megértse a helyzetet. A Huawei zéró toleranciát hirdet a korrupcióval vagy bármilyen egyéb szabálytalansággal szemben, és elkötelezett amellett, hogy minden vonatkozó jogszabálynak és előírásnak maradéktalanul megfeleljen.”

A Huawei és Brüsszel, a régmúlt

A 2010-es évek nagy részében a Huawei jelentős összegeket fordított lobbi-tevékenységre és PR-kampányokra Európában, igyekezve „barátságos szereplőként” megnyerni a döntéshozókat. A vállalat exkluzív helyszíneken rendezett fényűző partikat bőséges büfékkel és táncos előadásokkal, például a kínai újévet ünneplő fogadást a brüsszeli Concert Noble központban. Emellett a Huawei nagylelkű ajándékcsomagokkal is igyekezett erősíteni kapcsolatait, amelyek között olykor egy saját márkájú telefon is helyet kapott.

A helyzet azonban 2019-től feszültebbé vált. A vállalat minden eszközzel próbálta megakadályozni, hogy a nyugati országok visszaszorítsák szerepét az 5G-hálózatok kiépítésében, miután egyre több aggály merült fel a biztonsági és kémkedési kockázatokkal kapcsolatban.

A Huawei jelentős, hat számjegyű fizetéseket kínált volt nyugati újságíróknak és politikusoknak, akik közvetlen kapcsolatokkal rendelkeztek a hatalom központjaival, például az Élysée-palotával és Westminsterrel. A vállalat ezzel is igyekezett befolyást szerezni a döntéshozók körében és enyhíteni az egyre növekvő biztonsági aggályokat, amelyek miatt több nyugati ország a Huawei szerepének csökkentésére törekedett az 5G-hálózatok kiépítésében.

Az elmúlt két évben a Huawei jelentősen veszített brüsszeli befolyásából, mivel az európai politikai légkör egyre inkább szembe fordult a kínai technológiai cégekkel. Az európai kormányok fokozott óvatossággal kezelik a Huawei 5G-berendezéseinek alkalmazását hálózataikban, ami tovább gyengítette a vállalat pozícióját a régióban.

Az Európai Bizottság 2023-ban bejelentette, hogy kizárja a Huawei-t és a ZTE-t az uniós kutatási finanszírozásból, valamint megszünteti a szerződéseket azokkal a szolgáltatókkal, amelyek kínai eszközöket használnak. A döntés nyomán a Huawei brüsszeli irodájában több lobbista és kommunikációs szakember is távozott.

Az EU átláthatósági nyilvántartásának adatai szerint a Huawei Technologies 2021 és 2023 között évente 2 és 2,25 millió euró közötti összeget költött uniós lobbitevékenységre. Bár ez jelentős összeg, elmarad a korábbi évek kiadásaitól: 2018 és 2020 között a vállalat becslések szerint évente 3 millió eurót fordított lobbizásra. A Huawei világszerte több botrány és vizsgálat középpontjába került, köztük Franciaországban is, ahol egy volt miniszter és EP-képviselő ügyében merült fel a neve.

Az Európai Parlament tervei, a jövő

Az EP-képviselők gyorsan reagáltak és reformokat követeltek az intézmény átláthatóságának növelése érdekében.

A Parlament elnökének, Roberta Metsolának politikai csoportjába tartozó jobboldali képviselők egy része eddig akadályozta egy közös etikai testület létrehozását, amely egységes etikai normákat határozna meg az uniós intézmények számára.

„Azt szeretném, hogy a Parlament továbbra is nyitott maradjon, de meg akarok bizonyosodni arról, hogy vannak szabályok” – mondta Metsola az Euractivnak.