Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nyilvánosságra hozta, hogy milyen ütemben és milyen szempontokat figyelembe véve vizsgálja az ukrán pénzintézetek ellenálló képességét. Utoljára a 2022-es orosz agresszió előtti évben volt hasonló eljárás.
Az első ütemben független auditorok a bankok eszközállományának 2025. január elsejei értékét veszik górcső alá. A másodikban a bankok összes tevékenységét minősítik, majd a harmadik ütemben a legnagyobb bankokat stressztesztnek vetik alá különféle makrogazdasági forgatókönyvek alapján.
Az utóbbi során a bankrendszer eszközállományának 90 százalékát birtokló 21 bank vagy pénzügyi szolgáltató társaság adatait nézik át. Köztük lesz egyebek mellett a PrivatBank, az Osadbank, az Ukreximbank, az Ukrgazbank, a Sense Bank és a Reiffeisen Bank is. Az összesített értékelést 2025. december 31. előtt közlik.
Fotó: UNN
„Az ilyen jellegű vizsgálat egy lépés előre ahhoz, hogy erősítsük a pénzügyi szektor ellenálló képességét a jelenlegi és a lehetséges kihívásokkal szemben. Természetesen nem öncélú ez az ellenőrzés, hanem szorosan összefügg azzal, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek is meg kell felelni, továbbá része a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodásunknak” – fejtegette az NBU közleménye.
Tavaly november végén az NBU felmérést végzett a legnagyobb bankok körében és arra volt kíváncsi, miként értékelik az egész pénzügyi rendszer stabilitását. A megkérdezettek kicsit több mint fele jónak vagy nagyon jónak mondta, ugyanilyen volt az arány a 2023 novemberében elvégzett felmérésben is. A legtöbben úgy vélték, hogy a következő hat hónapban nem lesz drámai vagy gyökeres változás, ugyanakkor az NBU nem hallgatta el, hogy nőtt az ellenálló képességben és stabilitásban visszaesésre számítók aránya.
Rengeteg kockázat van
A borúlátóak (közel 40 százalék) szerint a szektor kockázatai magasak vagy nagyon magasak, értelemszerűen a háború a legnagyobb kockázat. Szerintük a jogbiztonsággal és az igazságszolgáltatással, a korrupcióval, az adózás minőségével és a munkaerőgondokkal összefüggő kockázatok is jelentősnek számítottak és számítanak a jövőben is.
Túlzás lenne azt álltani tehát, hogy minden rendben van és persze a szakértők kíváncsian várják az idei átfogó vizsgálatokat. Addig is azonban megjegyzik, hogy igenis van fejlődő pénzügyi élet a háború ellenére is. Sok példát lehetne felhozni, az egyik ilyen egy tavaly nyári megállapodás: 17 ukrán pénzintézet memorandumot írt alá arról, hogy hajlandók beszállni az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítását és fejlesztését szolgáló projektekbe. Ez stratégiai jelentőségű, hiszen az oroszok rengeteg objektumot leromboltak vagy használhatatlanná tettek az ukránok által ellenőrzött területeken is, ezeket pótolni kell.
A bankok vállalták, hogy egyaránt hiteleznek kis, közepes és nagyobb vállalatoknak is. Napelem parkok, szélerőművek és biogázzal működő erőművek építéséhez is kaphatnak kölcsönt. Ezen kívül gázturbinák építését, valamint ipari áramforrások tárolására alkalmas szerkezetek és eszközök megvásárlását is fedezhetik a felvett hitelből. Az NBU azt vállalata, hogy a rendkívüli állapot alatt, továbbá annak jövőbeni megszüntetése utáni egy évig átmeneti tartalékot képez az ilyen jellegű beruházások kereskedelmi banki finanszírozásának zökkenőmentessége érdekében.
Könnyíti a bankok helyzetét, hogy csökkenőben van a nem teljesítő hitelek aránya. Egyelőre 2024-re vonatkozóan csak az első kilenc hónapról vannak végleges adatok, ezek szerint januárhoz képest szeptember végére 5 százalékkal, 32,3 százalékra mérséklődött ezek aránya. Ha kivesszük a PrivatBank régi, még a 2017-es banki konszolidáció előtt fennállt hitelállományát (ezt megtette az NBU is), akkor a mutató csupán 20,9 százalék. Ezzel együtt a 32,3 százalék magasabb, mint 2023-ban volt, amikor kerek 30 százalékon állt. Összegszerűen az első háromnegyed év alatt 6,9 milliárd hrivnyával (1 hrivnya= 9,46 forint) 415,5 milliárd hrivnyára apadt. Egyébként a nem teljesítő hitelek terén egyfajta erős javulás már az orosz invázió előtt is volt, 2018 óta az akkori 55 százalékról 2022 márciusának elejére 27 százalékra esett az arány.
Az NBU szerint 2024-ben azért javulhatott az arány, mert tovább nőtt a bankok által kihelyezett jó hitelek összege és lassan, de folyamatosan emelkedett a hitelkereslet. Ezt ösztönözte, hogy csökkenő pályára álltak a hitelkamatok, csaknem elérték a 2019-es szinteket. A bankok az időszak végén 154 milliárd hrivnyával több kölcsönt adtak 2024 januárjához képest, ez 13,6 százalékos bővülés.
Döntött az illetékes bíróság.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
