Putyin elhamarkodottan döntött, de az idő neki dolgozik?

Amíg az ukrán oldalon kevés a légvédelmi eszköz, addig az oroszok megtalálják azokat a réseket a légvédelmen, ahol bevethetik légi erejüket átmeneti helyi légi fölényt létrehozva. Erre támaszkodva folytathatják kicsi, de folyamatos területnyereségeiket – közölte Jack Watling, brit Royal Unites Services Institute (RUSI) katonai kutatóintézet vezető kutatója friss elemzésében.

A szakértő nem ért egyet az ukrán hadsereg vezetésének azzal a megállapításával, hogy az idő az ukrán félnek dolgozik, mert az oroszok a húsdarálószerű támadásaikban felőrlik az erejüket. Szerinte az idő jelenleg az oroszoknak dolgozik. Az ukránoknál több embert és fegyvert tudnak harcba vetni. A fegyverutánpótlás az idei év végén érheti el a csúcsát és ezt egy ideig még fenn tudják tartani.

Lényegében osztja ezt az értékelést George Barros, az Institute for the Study of War (ISW) Oroszországgal foglalkozó csoportjának vezetője, aki a Times Radiónak adott interjút. A szovjet időkben konzervált eszközöket tartalmazó katonai raktárak műholdakról megfigyelhetők. Ezek készletét élik fel az oroszok. Várakozások szerint eltarthat mire odajutnak, hogy már nem tudják olyan ütemben pótolni technikai veszteségeiket, mint most.

Az oroszok lerázták magukról eddigi veszteségeiket?

Az orosz veszteségek nem akkorák, amekkorának látszanak – mondta a RUSI elemzője. Egyrészt az ezzel kapcsolatos becslések nem pontosak, másrészt ha megkapargatjuk a felszínt, akkor kiderülhet, hogy a veszteség nem olyan súlyos, amilyennek látszik. A Bahmutért folyatott csatában például az elesett oroszok 85 százaléka a börtönökből besorozott, rosszul felkészített katona volt. Így elvesztésük nem rontotta érezhetően az orosz hadsereg harci képességét.

Az orosz katonák létszáma nő. A háborút 150 ezer emberrel kezdték, amit kiegészítettek a megszállt ukrán területekről érkezettekkel. Ezzel összesen 220 ezer lehetett a létszám. Aztán jött a 2022 szeptemberi mozgósítás. Így 2023 nyarára már 420 ezer emberrel számolhattak. Ez fokozatosan nőtt és 2024 nyarának közepén 510 ezernél tartanak. A bővülés meghaladja a veszteségeket és több embert tudnak besorozni, mint amennyit megcéloznak. Gondjuk a tisztek terén elszenvedett veszteséggel van.

Az ukrán hadsereg 10–14 dandár felállításán dolgozik, ám a nyugati szövetségesek nagyjából négyhez tudnak kellő mennyiségű fegyvert szállítani – mondta az ISW elemzője. Ezért ha Ukrajna teljesíti a rá háruló feladatot, azaz mozgósítással növeli hadserege létszámát, hiába lesz több katonai egysége, kellő technika híján ezek nem lesznek hadra foghatók.

Az ukránok egyelőre nem tudják miről tárgyalhatnának

Az ukránok a hosszú távú békében érdekeltek, mert a lerombolt országuk újjáépítéséhez szükséges befektetésekre csak akkor számíthatnak, ha azok, akik odaviszik a pénzüket, úgy gondolják, hogy nem kezdődik újra a háború – mondta Watling. Ehhez megbízható nemzetközi biztonsági garancia kell, ám a Nyugat eddig nem tette egyértelművé mit hajlandó ezen a téren vállalni.

Eközben az orosz vezetés csak tűzszünetet akar, hogy az időhúzással szétzilálja Ukrajna és a támogatói kapcsolatát. (Ehhez hozzátesszük, hogy a magyar kormány is a tűzszünetet részesíti előnyben, ami egyet jelent az ukránok számára a megszállt területek feladásával -  a szerk.)

Nyugati nézőpontból a háború legnehezebben megérthető eleme az orosz társadalom nézőpontja. Az utca embere Oroszországban általában azt gondolja, hogy a háború ugyan borzalmas, de úgy kerülhetnek ki  belőle, ha az orosz hadsereg győz. Ezért a nehézségekért, amit el kell viselnie a mindennapi életben, nem a háborút, hanem a Nyugatot okolja, amely móresre akarja tanítani Oroszországot. Vlagyimir Putyin a szentpétervári gazdasági fórumon világossá tette, hogy úgy gondolja, Oroszország megnyerheti a háborút – mondta Barros. Ezt arra alapozza, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei vagy magára hagyják a megtámadott országot, vagy nem adják meg neki a kellő támogatást a háború megvívásához.

A következő időszakban az oroszok fokozhatják az európai hadiipari létesítmények elleni szabotázsakciókat annak érdekében, hogy akadályozzák a fegyverszállításokat és gyengítsék a közvélemény ukránokkal vállalt szolidaritását. Így a konfliktus eszkalálódhat anélkül, hogy újabb országok keverednének bele a fegyveres harcba.

Putyin valószínűleg nem hallgatott a titkosszolgálatokra

Watling tett egy megjegyzést a háború kirobbanásával kapcsolatban is, ami szembe megy a nyugati megfigyelők általános véleményével, miszerint az orosz hírszerzés kudarcot vallott az ukránok megítélésében. Nevezetesen azt jelentették a moszkvai vezetésnek, hogy a bevonuló orosz hadsereget felszabadítóként fogják fogadni a szomszédos ország lakói. Létezhet ennél egy valószínűbb forgatókönyv.

Ukrajnában kevesen gondolták, hogy háború lesz, mielőtt megindult az agresszió. Rengeteg ember volt az ukrán kormány környékén, aki jó pénzért kész volt szolgálatokat nyújtani az orosz titkosszolgálatnak. Az oroszok azt gondolták, nem fognak változtatni ezen a hozzáállásukon, ha kirobban a háború. Ezzel szemben sokan kiszálltak a kémkedésből, mert nem tetszett nekik, hogy lebombázzák a nagymamájuk házát a szülőfalujukban.

Watling szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az orosz hírszerzők ne lettek volna tisztában a valódi ukrán közhangulattal. Azt jelenthették a Kremlnek, hogy még nem értek meg a feltételek a támadásra. Időre van szükség ahhoz, hogy politikai válságot idézzenek elő Ukrajnában, megosszák a társadalmat egy az egyre népszerűtlenebb kormányt támogató és vele szembe forduló részre.

Vlagyimir Putyin azonban úgy gondolta, hogy belevág a nagy kalandba. Ő, Valerij Geraszimov vezérkari főnök, a Krím furfangos 2014-es megszerzésében kulcsszerepet játszó parancsnok, és még néhányan döntöttek az agresszióról. Ezért az orosz hadsereg túl korán támadott a szakértő szerint.