Mit ígér a skót kormány régi-új vezetője?

A Skót Nemzeti Párt (SNP) hétfőn John Swinney-t választotta meg vezetőjéül, aki Skócia új első minisztere lesz. Skóciában azért nem használják a miniszterelnöki címet, mert az ország nem független és a miniszterelnöki címet fenntartják az Egyesült Királyság vezetőjének. Swinney eddig a skót kabinet helyettes vezetőjeként dolgozott.

A régi-új első miniszter

John Swinney 1964-ben született Edinburghban, ahol a helyi egyetemen politikatudományokból szerzett MA fokozatot. Már fiatalon csatlakozott az SNP ifjúsági tagozatához, és karrierje gyorsan emelkedett. A párt helyettes vezetője volt 1998 és 2000 között. 1997-től Swinney a brit alsóházban dolgozott Tayside North parlamenti képviselőjeként. 1999-ben beválasztották az alakuló skót parlamentbe. Miután Alex Salmond 2000-ben lemondott a párt éléről, Swinney-t a Skót Nemzeti Párt vezetőjévé választották. Ő lett így az ellenzék vezetője a skót parlamentben. Swinney azonban a 2004-es európai parlamenti választás csalódást keltő eredményeit követően lemondott a párt vezetéséről, és Salmond visszatért a párt élére.

A 2007-es harmadik skót parlamenti választáson az SNP lett a legnagyobb párt, egy mandátummal többet szerzett, mint az addig kormányzó kormányzó skót Munkáspárt. A Yes Scotland kampány 2014-es függetlenségi népszavazáson elszenvedett veresége után Salmond lemondott az SNP vezetői posztjáról, és Swinney-t esélyes jelöltnek tartották a pártvezetésért folyó versenyben, azonban kiszállt a vetélkedésből, és Nicola Sturgeont támogatta, akit meg is választották a párt vezetőjének, majd Skócia első miniszterévé nevezték ki. Sturgeon pedig Swinney-t nevezete ki saját helyettesének. 2023 márciusában Swinney is bejelentette lemondását az első miniszterhelyettesi posztról, miután Sturgeon lemondott Skócia kormányának vezetéséről.

Swinney kisebbségi kormány élén, egységesítő vezető lenne

A Politico megjegyzi, hogy Swinney nem tartozik a skót függetlenség keményvonalas hívei közé. Az SNP mérsékelt irányvonalát követi, és a 90-es években Salmonddal együtt dolgozott azon, hogy a pártot kevésbé erőszakos alapokra helyezze az Egyesült Királyság szétválása és Skócia függetlenségének kérdésében. Ez az irányzat inkább arra fókuszál, hogy Skócia egyre több önállóságot szerezzen Londontól és nem az azonnali függetlenségért kampányol, de ezzel - szerintük - a függetlenség végső célját is fokozatosan eléri. Ez szöges ellentétben van az SNP függetlenségi „fundamentalistáinak” nézeteivel.

Az új vezető „új fejezetet nyitna” az SNP történetében, ahogy a BBC is beszámolt róla. Támogatóinak kijelentette:  „A mai nappal egy új fejezet kezdődik pártunk történetében - egy fejezet, amely az egyesülésről, az összefogásról és Skócia szolgálatáról fog szólni."

Swinney olyan országot képzel el, ahol „az embereknek jó munkahelyük van, az éghajlatváltozás ellen küzdenek, a kiszolgáltatottakat felemelik, és mindenki számára elérhetőek a lehetőségek”.

Elmondta, hogy a politika pályafutásának „legrosszabb állapotában” van, és személyesen is szerepet játszott a polarizációban, de megfogadta, hogy ha első miniszternek választják, megpróbálja áthidalni a megosztottságot, és „közös pontot” keres az ellenzéki pártokkal. Hozzátette: „Mindig tisztelettel és udvariassággal igyekszem majd meggyőzni az embereket a függetlenség ügyéről. Csak annyit kérek azoktól, akik ellenzik ezt az elképzelést, hogy ők is ugyanolyan udvariassággal és tisztelettel viselkedjenek.”

„Ez azt jelenti, hogy a függetlenség nem ok arra, hogy megtagadják a velünk való együttműködést a gazdaság felépítésében, a munkahelyek támogatásában és az egészségügyi szolgáltatások javításában."

A The Telegraph is kiemelte, hogy az új vezető a brit egységet képviselő unionistákkal is együttműködésre készül, hogy fenntarthassa kisebbségi kormányát. Kijelentette, hogy nem áll szándékában visszaállítani a skót zöldekkel kötött hatalommegosztási Bute House-megállapodást – amelynek felmondása Jusaf lemondásához vezetett –, és egy „mérsékelt balközép” kisebbségi kormány vezetése lesz a célja. Hozzátette, hogy első miniszterként prioritása a gyermekszegénység „átkának” felszámolása lenne, ha megválasztják.

Hogyan nevezik ki az új skót kormányfőt?

Miután a király elfogadta Humza Yousaf lemondását az első miniszteri posztról, a parlamentnek 28 napja van arra, hogy helyette új jelöltet állítson. Amikor Yousafot tavaly jelölték, a toryk vezetője, Douglas Ross, a Munkáspárt vezetője, Anas Sarwar és a Liberális Demokraták vezetője, Alex Cole-Hamilton sikertelenül próbálkozott ellene. Ha a többiek ezúttal is úgy döntenek, hogy indulnak, Swinney-nek egyszerű szavazattöbbségre van szüksége a győzelemhez – azaz több szavazatra, mint az összes többi jelöltnek együttvéve.

Ha senki sem éri el ezt a küszöböt, a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik. Ezt a folyamatot addig ismétik, amíg már csak két jelölt marad. Ezután Swinney-nek már csak több szavazatot kell nyernie, mint legutolsó ellenfelének. Az SNP-nek 63 mandátuma van a parlamentben – ez kevés a többséghez. Swinney azonban várhatóan megnyeri a szavazást mivel a zöld képviselők valószínűleg vagy támogatják, vagy tartózkodnak majd.

Az SNP kilátásai nem rózsásak

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az SNP mind a skót parlamenti, mind a westminsteri választási szándék szintjén veszít népszerűségéből, „a következő SNP-vezér rendkívül nehéz problémákat fog örökölni” – mondta James Mitchell, az Edinburgh-i Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Karának professzora az Aljazeerának. „A párt fokozatos, de egyre gyorsuló hanyatláson ment keresztül, mivel nem sikerült továbblépni a 2014-es sikertelen függetlenségi népszavazáson” – állítja a politikatudós.

„Nem sikerült meggyőznie a közvéleményt kormányzási kompetenciájáról. Egyértelmű, hogy egy újabb függetlenségi népszavazás lekerült a napirendről, és a Skót Munkáspárt lendületet kapott. Hacsak az új vezető nem tud sokkal többet elérni, mint Humza Yousaf vagy (elődje) Nicola Sturgeon, akkor a közvetlen jövő (a párt számára) kilátástalannak tűnik” - jósolja a professzor.

Gerry Hassan politikai elemző szerint Yousaf lemondása tükrözte az SNP politikai erőként, a 2007-es skót parlamenti választásokon aratott első győzelme utáni, jelenleg lefelé tartó pályáját. Azonban a párt sikeres a volt a skót függetlenségi gondolat megerősítésében és azt a politikai gondolkozás főáramába emelte annak ellenére, hogy 2014-ben 55-45 százalékkal elveszítették a skót függetlenségről szóló népszavazást.

„Yousaf béna kacsa volt attól a pillanattól kezdve, hogy megválasztották, és az SNP 17 éves kormányzati ideje alatt elhasználódott. Az SNP sokáig dacolt a politikai gravitációval, de nem képesek örökké ellenállni neki” - tette hozzá Hassan.

A Munkáspárt Skóciában is előretört

A YouGov áprilisi eleji felmérése szerint a 2014-es elbukott függetlenségi népszavazás óta először előzte meg a Munkáspárt a Skót Nemzeti Pártot az országos választásokra vonatkozó szavazási szándékokban. Ha áprilisban tartották volna a londoni Westminsterbe küldendő képviselők választását, akkor a Munkáspárt 33 százalékot ért volna el, míg a skót nacionalista párt csak 31 százalékot. Az április végi számok szerint a Munkáspárt egy pontot tudott javítani 34 százalékra, míg az SNP két pontot 33 százalékra.  A közvélemény-kutató előző felmérésében, amit októberben készítettek, az SNP még 33 százalékot ért el, épp hogy megelőzve a Munkáspárt 32 százalékát.

2019 óta április elejére az SNP szavazóinak ötödét, azaz 20 százalékát, elveszítette a Munkáspárt ellen, és jelenleg a korábban őket támogatóknak csak 66 százalékát tartotta meg.

A konzervatívok szavazati aránya Skóciában még ennél is jobban megváltozott október óta, hat százalékponttal 14 százalékra esett vissza. Akárcsak az egész országra kiterjedő közvélemény-kutatások esetében, a toryk hanyatlása részben a Reform UK vonzerejének növekedése miatt következett be, jobboldali riválisaik Skóciában 2 százalékról 7 százalékra növelték szavazati arányukat április elején.

A toryk a 2019-es szavazóiknak csak 54 százalékát tudták megtartani, 19 százalékot veszítettek a Munkáspárt javára és 22 százalékot a Reform UK-nak adtak át. A Liberális Demokraták  két százalékpontot nyerve 7 százalékon, a Zöldek pedig 5 százalékon álltak, ez utóbbi nem változott.

Ami a holyroodi skót törvényhozásba való választási szándékokat illeti, az SNP továbbra is az élen tartotta magát, igaz csak épphogy. A nemzeti párt, amely 34 százalékot ért el, mindössze két százalékponttal előzte meg a Munkáspártot, amely 32 százalékon állt. Ez az előny októberben még nyolcpontos volt. A Konzervatívok 16 százalékot értek volna el, míg a Zöldek 9, a Liberális Demokraták 8, a Reform UK 5 százalékon állt.

A függetlenség megítélése nem változott

A közvélemény megítélése statikus, ha Skócia függetlenségéről van szó. Jelenleg a skótok 53 százaléka mondja azt, hogy nemmel szavazna a 2014-es függetlenségi népszavazás megismétlésekor, míg 47 százalékuk igennel szavazna – ez ugyanaz a megoszlás, mint amit az előző 2023 szeptemberében végzett felmérés mutat.