Közzétette gondolatait Rácz András Oroszország-szakértő a hétvégén lezajlott orosz elnökválasztásról, azaz "elnökválasztásról", szerirnte ugyanis

"ez a folyamat csak külsőségeiben emlékeztetett bármiféle szabad vagy demokratikus választásra".

Mint tudjuk, Vlagyimir Putyin mind a szavazatok százalékában, mind a részvételi arányban csúcsot döntött: 74 százalékos részvétel mellett a szavazatok 87,29 százalékával nyert a regnáló elnök (a legutóbbi, még nem teljesen végleges hivatalos adatok szerint).

Rácz sorra veszi, hogy milyen módokon manipulálták a választásokat: a jogi környezet testreszabásával, a jelölési folyamattal (az egyetlen komolyan vehető háborúellenes jelöltet, Borisz Nagyezsdint kizárták az inulók köréből, a maradék "ellenjelöltek" a rezsim által jóváhagyott "őfelsége ellenzéke" soraiból kerültek ki). A média is teljesen a kormányzat kontrollja alatt működött, a szavazást a részvételi arány növelés érdekében háromnaposra nyújtották, bevezették az ellenőrizhetetlen elektronikus szavazás lehetőségét is. Az is feltételezhető, hogy a szavazatok számolása során is történtek manipulációk, de ezek nyomait majd csak a későbbi, részletes adatok alapján lehet felfedezni.

Abszurd eredmények

Három érdekességet azért ennek fényében is kiemel a szakértő.

"Van néhány egészen abszurd eredmény is: a nagyléptékű háború első évében irtózatos veszteségeket elszenvedő Burjátföld lakosai 87 százalékkal támogatták Putyint, és még a mindig nyugatosabb Szentpéterváron is 81 százalékkal nyert az elnök. Csecsenföldön a Ramzan Kadirov-féle vezetés fegyelmezetten hozta a legmagasabb eredményt, ott Putyin 98,99 százalékkal nyert"

- mutat rá Rácz András, de van a spektrumnak másik vége is.

"Van azonban (mostani állás szerint) öt olyan megye , ahol 80 százalék alatt maradt Putyin hivatalos eredménye: Vologda, Jaroszlav, Arhangelszk, Karélia és a Nyenyec Autonóm Körzet. Ezek mind az észak-nyugati részeken fekvő régiók. Érdekesség, hogy a nyenyecek voltak az egyetlenek az akkor 85 orosz régió közül, akik leszavazták a fent említett, 2020-as alkotmánymódosítást (és nemet mondtak arra is, hogy összevonják őket az arhangelszki régióval)"

- írja, hozzátéve hogy ha minden manipuláció ellenére sem sikerül itt 80 százalék fölé menni, akkor ez azt jelzi, e régiókban azért lehetnek még gondjai a rezsimnek.

Érdekes lehet majd az is, a megszállt és törvénytelenül Oroszországhoz csatolt ukrán régiókban hány orosz állampolgárt "kreáltak" az orosz hatóságok, illetve az is, hogy hogyan használták az elektronikus szavazás rendszerét a manipulálásra.

A jövőre vonatkozóan két kérdést tesz fel Rácz András: elsőként azt, lesz-e kormányátalakítás (Szergej Lavro külügyminiszter például állítólag már többször is le akart mondani, de Putyin ezt nem fogadta el).

"Lesz-e újabb mozgósítási hullám. Technikai részlet, de azért írjuk ide: a mozgósítást elrendelő, 2022 őszi elnöki rendelet továbbra is hatályos, tehát nem teljesen új mozgósítás lesz, ha lesz, hanem a meglévő, érvényes rendelet alapján hívnak majd be újabb embereket. A tavalyi év tapasztalata az, hogy egyelőre működik a toborzás is: az orosz haderő havi 25-30.000 embert képest volt toborozni a magas fizetések ígéretével, ami elegendő volt a veszteségek hozzávetőleges pótlására (számszerűleg, nem minőségben, nyilván), szóval egyelőre nem látszik, hogy kényszer lenne az újabb mozgósításra. Ha azonban Moszkva nemcsak szinten akarja tartani a létszámot, hanem nagyobb léptékű támadó műveletet is akar indítani - legkorábban valamikor tavasz végén, nyár elején - , akkor ahhoz mozgósítani is kell majd"

- fogalmazza meg másik kérdését a szakértő.