A globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható szélsőséges időjárás időről-időre pusztító természeti katasztrófákhoz – aszályokhoz, hurrikánokhoz, árvizekhez, egymást érő hőhullámokhoz – vezet. A Christian Aid brit keresztény jótékonysági szervezet legfrissebb jelentése egyebek mellett arra is rámutatott, hogy 2024-ben a tíz legnagyobb anyagi kárt okozó természeti csapás közül három Európát sújtotta. A szervezet becslése szerint ezek mindegyike legalább négymilliárd dolláros (átszámolva nagyjából 1600 milliárd forintos) kárt okozhatott a katasztrófasújtotta országok számára – írta témával foglalkozó cikkében az Euronews.
A Közép-Európán végigsöprő Boris vihar több országban, köztük Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is komoly pusztítást végzett: utak semmisültek meg, települések maradtak áram nélkül, a vasúti és szárazföldi közlekedés megbénult, több ember eltűnt és halálos áldozatot is szedtek a viharok, valamint a heves esőzések nyomában járó áradások.
A júniusi németországi árvizek miatt Dél-Bajorország egyes régióiban több körzetben is rendkívüli állapotot hirdettek, míg a Spanyolországban – különösen Valencia tartományban – október végén pusztító Dana nevű jelenség és az azt követő villámárvizek pedig több mint 220 ember halálát okozták. A Boris, valamint a német- és spanyolországi árvizek számlájára írható anyagi károk becslések szerint közel 14 milliárd dollárt tehetzek ki és 258 ember halálához járultak hozzá.
Ahogy azt az Euronews is említette, a tényleges anyagi kár minden országban felülmúlhatja a Christian Aid becslését, az ugyanis a bejelentett és biztosított káreseteken alapul, a természeti katasztrófák tényleges emberéleteket érintő, egészségügyi, társadalmi és pénzügyi vonzata ennél jóval nagyobb lehet. Különösen a fejlődő országokban, ahol az emberek nagy részének nincs biztosítása, az adatok és kimutatások pedig nehezen hozzáférhetők.
Fotó: Depositphotos
Elkeserítő legek
2024 legköltségesebb természeti csapása az Egyesült Államokat érte: az októberben Florida államot letaroló Milton hurrikán – a viharos szél, az özönvízszerű esőzések és az áradások 25 ember életét oltották ki – becslések szerint közel 60 milliárd dolláros anyagi kárral járt. A Christian Aid szerint a második legpusztítóbb természeti csapás tavaly a Helene hurrikán volt, ami szeptemberben csapott le Kubára, Mexikóra és az Egyesült Álllamokra legalább 232 ember halálát okozva. A becsült anyagi kár itt is jelentős volt: körülbelül 55 milliárd dollár.
Az Egyesült Államokban 2024-ben nem csak ez a két nagyerejű vihar tombolt: az összes hasonló típusú természeti jelenség együttesen 88 ember halálát okozta és több mint 60 milliárd dolláros kárt okozott az országnak.
Mindennapi áradások
Ázsiában is komoly problémát jelentettek az áradások: Kínában 315 ember hunyt el ezekkel összefüggésbe hozhatóan, a katasztrófa anyagi vonzata pedig becslések szerint meghaladta a 15 milliárd dollárt. A Délkelet-Ázsián és Dél-Kínán szeptemberben átvonuló Yagi szupertájfun sem kímélte a térséget: mindent vitt, ami az útjába akadt. Ez volt az egyik legerősebb 5-ös kategóriájú tájfun, a Dél-Kínai-tengeren átvonult. Földcsuszamlásokat és árvizeket okozva több mint 800 embert ölt meg a Fülöp-szigeteken, Laoszon, Mianmaron, Vietnámban és Thaiföldön.
A természeti katasztrófák a gazdaságilag elmaradott területeket, országokat sem kímélték: az Afrika és Madagaszkár között fekvő Mayotte-szigeteket decemberben tarolta le a több mint 220 km/ órás széllel járó Chido ciklon ezernél is több ember életét kioltva. Kolumbiában olyan súlyos aszály köszöntött be, ami miatt az Amazonas folyó egyes szakaszai szinte teljesen kiszáradtak, komoly pánikot keltve az őslakosok körében, akik megélhetése nagyban függ a folyó vízhozamától. Afrika déli részén – Zambiában, Namíbiában és Zimbabwéban – pedig 14 millió ember sínylette meg az eddig feljegyzett legsúlyosabb aszályt.
Toplista, amin egyetlen ország sem szeretne szerepelni
A gazdaságilag legpusztítóbb katasztrófák listáját a csernobili atomerőmű-baleset vezeti – amit emberi mulasztás okozott. Második helyre a 2011-es tóhukui földrengés – a Japánban az eddig mért legerősebb, a Richter-skála szerinti 9-0-es rengés – és a nyomában járó utórengések, valamint cunami került. A Fukusimai atomerőmű három reaktorának leolvadását okozó katasztrófában több mint tízezer ember halt meg, 15 ezer pedig eltűnt. Az anyagi kár becslések szerint az inflációt bekalkulálva meghaladhatja a 487 milliárd dollárt. A 2023-as közel 60 ezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengések számlájára írható anyagi kár több mint 158 milliárd dollár, míg a New Orleanst gyakorlatilag romba döntő 2005-ös Katrina hurrikán után maradt „takarítás” több mint 195 milliárd dollárt emésztett fel.
Fontos megemlíteni, hogy a természeti katasztrófák okozta költségek számos tényezőtől függenek a földrajzi elhelyezkedéstől kezdve egy adott terület vagy ország gazdasági fejlettségéig.
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
