Érdemes felkészülni: nem várt helyeken támadhat a húsevő baktérium

A Floridát és több más amerikai államot – Georgiát, Észak-Karolinát, Dél-Karolinát, Virginiát és Tennessee-t – hetekkel ezelőtt letaroló két hurrikán, a Helene és a Milton a szemmel látható károkon kívül kellemetlen “meglepetést” is hagyott maga után. Amint arról a CNN is beszámolt, Floridában kimutathatóan megugrott a húsevő baktérium-fertőzéses esetek száma. Míg az államban a Helene hurrikán szeptember végi érkezése előtt hat embert kezeltek húsevő baktérium okozta fertőzéssel, a napokban ez a szám 38-ra emelkedett. Két Tampa Bay környéki megyéből, Hillsborough-ból és Pinellasból jelentették a legtöbb esetet. Előbbiben a Helene partot érése előtt egyetlen fertőzöttet sem regisztráltak, utóbbiban mindössze egyet. Hillsborough-ban eddig hét, Pinellas megyében pedig 13 betegről érkezett jelentés. 

Hogyan járulhat hozzá egy hurrikán a húsevő baktérium-fertőzéses esetszám emelkedéséhez?

A tengerparti területeken a meleg, sós vízben élő patogén, vagyis megbetegedést okozó Vibrio vulnificus baktérium koncentrációja heves esőzések és áradások után emelkedhet. Az emberek többféleképpen is megfertőződhetnek: például nyers tengeri kagylófélék fogyasztásával – amennyiben ezekben megtelepedett a Vibrio vulnificus baktérium –, de a kórokozó nyílt sebeken keresztül is bejuthat szervezetbe. Nem érdemes pánikolni, de jó tudni, hogy egyesek fogékonyabbak a húsevő baktériumok okozta fertőzésre: így a májbetegek, és azok, akiknek legyengült az immunrendszerük. De a veszélyeztetettek közé tartoznak azok is, akiknek nyílt sebük van: ezen keresztül ugyanis a kórokozók könnyedén jutnak be a szervezetbe. 

A floridai egészségügyi minisztérium már a Helene átvonulása után figyelmeztette a hurrikán által érintett területek lakóit, hogy a megnövekedett fertőzésveszély miatt – nem kizárólag a Vibrio vulnificus baktérium szaporodott el – lehetőleg kerüljék az árvízzel elöntött részeken a vízben gázolást. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központba (CDC) évente 150-200 Vibrio vulnificusos esetről érkezik jelentés. Nagyjából minden ötödik fertőzött hal bele a szövődményekbe - akár a megbetegedést követő egy-két napon belül. Ami azt jelenti, hogy a halálozási arány viszonylag magas.

A Vibrio nemzetségbe számos baktériumfaj tartozik: a már említett, köznyelvben csak húsevő baktériumként meghonosodott Vibrio vulnificus-on kívül a kolerát okozó Vibrio cholerae is, ami az Egészségügyi Világszervezet oldalán feltüntetett becslés szerint évente  21 ezer - 143 ezer ember halálát okozhatja világszerte.

A figyelmeztető tünetek 

A Vibrio-fertőzés, más néven vibriózis jellemző tünetei közé tartozik a vizes hasmenés, a láz, a hányinger, a hányás, a hidegrázás és a heves hasi görcsök. A veszélyesen alacsony vérnyomás és a hólyagos bőrelváltozások azt jelzik, hogy a kórokozó bekerülhetett a véráramba, míg sebfertőzésre a duzzadt, fájdalmas és elszíneződött bőrfelszín és a gennyes váladék távozása utal. A betegeknek állapotuktól függően antibiotikumkúrát ajánlhatnak az orvosok: a tüneti kezelés mielőbbi megkezdése a fertőzés lefolyásának szempontjából különösen fontos.

2022-ben, az Ian hurrikán átvonulása után nagyjából hasonló arányban emelkedett a húsevő baktériumos esetek száma Floridában, mint most. Az egyik témát alaposan körüljáró 2023-as tanulmány szerzői az elsők között hívták fel a figyelmet arra, hogy 

a hurrikánok által felkorbácsolt meleg tengervízzel és üledékkel elöntött területeken megnő a Vibrio-baktériumok által terjesztett vibriózisos – lágyszöveti fertőzést okozó – esetek száma. 

Ugyanezt a problémát járták körül a Nature folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmány készítői, hangsúlyozva, hogy a globális felmelegedés hatására – ami az óceánok felszíni hőmérsékletét is egyre feljebb tornázza – az Atlanti Óceánban emelkedik a Vibrio baktérium koncentrációja. Amit aztán a térségben gyakori hurrikánok villámgyorsan szét is terítenek. Ezt tükrözi, hogy az Egyesült Államok keleti részén harminc év alatt, vagyis 1988 és 2018 között a Vibrio vulnificus okozta sebfertőzések aránya nyolcszorosára nőtt.

A fertőzés jövőbeli terjedésének előrejelzésére a kutatók egy ökológiai résmodellt fejlesztettek, ami hét globális éghajlati modell által szimulált adatokat értékelt és használt fel. Számos egyéb tényezőt is figyelembe véve, beleértve a lehetséges demográfiai változásokat, az egyes területeken megfigyelhető gazdasági fejlődés ütemét, és az üvegházhatású gázok kibocsátását, arra jutottak, hogy 2041-2060-ra Vibrio vulnificus-fertőzés esethatára elérheti a New York körüli nagy népességközpontokat, 2081-2100-ra pedig minden keleti államban jelen lehet.

Több irányból jöhet a támadás

Húsevő baktérium-fertőzést nem egyetlen kórokozó, a Vibrio vulnificus okozhat, hanem a Streptococcus A csoportba tartozó Streptococcus pyogenes is, ami évente körülbelül 700 millió embert fertőz meg, közülük félmillióan bele is halnak a szövődményekbe. Utóbbi egy testszerte megtelepedni képes baktérium, amivel gyakorlatilag folyamatosan együtt élünk. A gyerekeknél gyakran okoz lázat és torokfájást, ám ezek a legtöbb esetben antibiotikumkúrával néhány nap alatt elmúlnak. Súlyos állapotot: nekrotizáló lágyrészfertőzést akkor idézhet elő a Streptococcus baktérium, hogyha bakteriofággal, vagyis gyors szövetpusztulást elősegítő enzimet termelő vírussal fertőződik meg. Ilyenkor a bőr alatti kötőszövet, a lágyrész és az izomszövet villámgyorsan elhal, ami többszervi elégtelenséghez, szepszishez, végül pedig halálhoz vezethet. 

A hurrikánok több fertőző betegség kialakulásának kockázatát is növelik

A hurrikánokat kísérő viharos szél és hatalmas víztömeg mikroorganizmusok tömegét szállítja akár kontinenseken át is. Ezek egy része káros az egészségre: szennyezi az ivóvizet és az élelmiszereket, növelve a különböző fertőző betegségeknek való kitettség kockázatát. Egy, az American Society for Microbiology oldalán közzétett tanulmány az Egyesült Államok partjainál korábban tomboló Harvey, Rita és Katrina hurrikán egészségügyi hatásait összegezte. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy

az utcákat, utakat és földeket elöntő vízben, üledékben és hulladékban felgyűlnek olyan, emberi és állati székletből származó kórokozók, úgynevezett enteropatogének is, amelyek akut gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket, például gasztroenteritiszt okozhatnak. 

A jellemzően lázzal, fejfájással és általános testi fájdalommal járó leptospirózis szintén bakteriális eredetű infekció, ami a Leptospira interrogans baktériummal fertőzött vízzel vagy földdel, élelmiszerrel vagy állatok vizeletével terjed. Kezelés nélkül a súlyos állapotú betegek 10-20 százaléka meghalhat.  

A vízzel tartósan elöntött területek ideális élő és szaporodási helyet biztosítanak a szúnyogok számára, olyan vírusos megbetegedések kockázatát növelve, mint a Dengue-láz, a Nyugat-nílusi láz vagy a chikungunya-láz.