Tiltott technológia jutott el Oroszországba egy uniós cégen keresztül

Egy uniós szankciók által tiltott technológia került Oroszországba egy német központú vállalat szlovéniai leányvállalatán keresztül 2023 második felében a Politico értesülései szerint. Ez azért is különösen problémás, mert az Európai Unió szigorúan tiltja a kettős felhasználású technológiák exportját Oroszországba, még meglévő szerződések esetén is, hacsak nincs rá egyértelmű és kivételes engedély a tagállami hatóságoktól. A lap szerint a  Kontron nevű technológiai cég több mint 3,5 millió euró értékben szállított kommunikációs eszközöket orosz leányvállalatának, hónapokkal azután, hogy az Európai Unió életbe léptette a kettős felhasználású technológiák kivitelét is korlátozó 11. szankciós csomagot.

Oknyomozásuk arra jutott, hogy a Kontron szlovéniai leányvállalata, a Kontron d.o.o. 2023 júliusa és novembere között tizenegy alkalommal szállított SI3000 típusú távközlési eszközöket az Iskra Technologies nevű oroszországi cégnek. Ez a rendszer alkalmas kommunikációs forgalom megfigyelésére és lehallgatásra is, vagyis tipikusan kettős felhasználású technológiának minősül.

A cég közleménye szerint a szállításokat a szlovén kormány által korábban kiadott exportengedélyek tették lehetővé, a 11. szankciós csomag óta pedig nem indítottak új szállításokat, csupán a korábban engedélyezett megrendeléseket teljesítették.

Csakhogy az uniós szankciók a technológiai export tilalmát a már meglévő szerződésekre is kiterjesztik, még ha azokat a korábbi szankciós csomagok hatályba lépése előtt írták is alá. Bizonyos esetekben külön engedély alapján lehetséges mentesség, de ennek feltétele az érintett tagállam hozzájárulása, a Kontron azonban nem részletezte, pontosan milyen kiviteli engedélyek alapján szállítottak. 

Vannak gyanús körülmények, például hogy a cég két éve ugyan jelezte, hogy fokozatosan kivonul az orosz piacról, társasági jelentése szerint azonban még mindig 48,4 százalékos tulajdonosa az Iskra Technologies nevű oroszországi leányvállalatban, melyet a Kontron szlovén leánya birtokol. A fennmaradó tulajdoni hányadról csupán annyit közöltek, hogy egy orosz entitás birtokolja, amely nem köthető az orosz államhoz. A Kontron ugyan kisebbségi részesedéssel rendelkezik, de opciós jogával gyakorlatilag ellenőrzi a céget.

Az OTP miatt állt a bál 

Az EU 2023. június 23-án fogadta el az Oroszország elleni 11. szankciós csomagot, amely az addigi intézkedések kijátszásának megakadályozását célozta, lehetővé téve bizonyos áruk exportjának korlátozását harmadik országokba, ha azok segítik az orosz szankciók elkerülését. A csomag  újabb személyeket és vállalatokat vett fel a szankciós listára. Magyarország a döntés előtt tiltakozott, miután Ukrajna a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta az OTP Bankot. A lista miatt Budapest kezdetben blokkolta az uniós csomagot, de végül megszavazta, jelezve, hogy az OTP ügyét napirenden tartja. Az ukrán korrupcióellenes hatóság 2023 októberében levette az OTP-t a listáról.

Az Iskra Technologies 2023 decembere óta szerepel az EU szankciós listáján. A Kontron azonban már ezt megelőzően, 2022-ben elengedett 6,39 millió eurónyi tartozást orosz leányvállalatának, és jelenleg is fennáll egy 3,5 millió eurós hitele az Iskra Technologies felé, amely 2026 és 2027 között válik esedékessé.

Ezek a manőverek kifejezetten aggályosak, mivel az uniós jogszabályok szigorúan tiltják, hogy szankcionált szervezetek pénzügyi támogatásban részesüljenek, vagy számukra bármilyen forrást biztosítsanak – még akkor is, ha a támogatás formailag korábban keletkezett kölcsönhöz kapcsolódik.

A Politico beszámolója szerint a Kontron kazahsztáni leányvállalatához is legalább 49 szállítmány érkezett a SI3000 technológiából és annak alkatrészeiből. A cég szerint ezek kizárólag helyi projektekhez kapcsolódó szállítások voltak, a vállalat nem exportált tovább oroszországi célra. A Kontron hangsúlyozta: Kazahsztánban két évtizede jelen van, és minden szállítása az ottani piac kiszolgálására irányul.

Mi az az SI3000?

A Kontron honalpja szerint egy olyan központi hálózati berendezésről van szó, amelyet internetszolgáltatók használnak arra, hogy különböző vezetékes technológiákon – például optikai kábelen vagy rézvezetéken – keresztül eljuttassák az internetet, telefont vagy más digitális szolgáltatásokat a felhasználókhoz. Ez az eszköz köti össze a szolgáltató gerinchálózatát az előfizetők otthoni hálózatával, és egyszerre többféle technológiát is képes kezelni.

Az Iskra Technologies aktív szerepet vállal az orosz telekommunikációs importhelyettesítési stratégiában. A cég 2023 nyarán állami ipari díjat nyert „importfüggetlenség” témában, majd félmilló dollárt fektetett be routergyártásba az állami Rosztelekom számára. A Kontron szerint a gyártott eszközök 2022 után már teljes mértékben orosz termékek, a szlovén leánycég nem biztosított hozzájuk technológiát.

A Kontron orosz érdekeltsége 2023 augusztusában egyesült az RTSoft nevű céggel, amely 2016 óta rendelkezett a néhai KGB egyik utódszervezetének számító Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) szerzett engedéllyel érzékeny állami adatok kezelésére. Ez a jogosultság a cég szerint 2022 áprilisában megszűnt. Az RTSoft korábban a védelmi minisztérium egyik kutatóintézetével is szerződésben állt, de a Kontron tagadja, hogy jelenleg bármilyen kapcsolatban állna az orosz hadüggyel.

Az ügy nemzetközi politikai visszhangot is kiváltott: Roderich Kiesewetter CDU-s német parlamenti képviselő szerint az ilyen technológiák oroszországi jelenléte gyengíti Európa biztonságát. Konstantin von Notz, a Bundestag zöldpárti tagja szerint haladéktalanul vizsgálni kell minden ilyen esetet, és le kell zárni a szankciós rendszer jogi kiskapuit. Bill Browder amerikai-brit befektető szerint a szankciók csak akkor hatékonyak, ha betartatják őket.

Az Európai Bizottság közleménye szerint a szankciók végrehajtása a tagállami hatóságok feladata, egyedi ügyekről nem nyilatkoznak.