Egy uniós szankciók által tiltott technológia került Oroszországba egy német központú vállalat szlovéniai leányvállalatán keresztül 2023 második felében a Politico értesülései szerint. Ez azért is különösen problémás, mert az Európai Unió szigorúan tiltja a kettős felhasználású technológiák exportját Oroszországba, még meglévő szerződések esetén is, hacsak nincs rá egyértelmű és kivételes engedély a tagállami hatóságoktól. A lap szerint a Kontron nevű technológiai cég több mint 3,5 millió euró értékben szállított kommunikációs eszközöket orosz leányvállalatának, hónapokkal azután, hogy az Európai Unió életbe léptette a kettős felhasználású technológiák kivitelét is korlátozó 11. szankciós csomagot.
Oknyomozásuk arra jutott, hogy a Kontron szlovéniai leányvállalata, a Kontron d.o.o. 2023 júliusa és novembere között tizenegy alkalommal szállított SI3000 típusú távközlési eszközöket az Iskra Technologies nevű oroszországi cégnek. Ez a rendszer alkalmas kommunikációs forgalom megfigyelésére és lehallgatásra is, vagyis tipikusan kettős felhasználású technológiának minősül.
A cég közleménye szerint a szállításokat a szlovén kormány által korábban kiadott exportengedélyek tették lehetővé, a 11. szankciós csomag óta pedig nem indítottak új szállításokat, csupán a korábban engedélyezett megrendeléseket teljesítették.
Csakhogy az uniós szankciók a technológiai export tilalmát a már meglévő szerződésekre is kiterjesztik, még ha azokat a korábbi szankciós csomagok hatályba lépése előtt írták is alá. Bizonyos esetekben külön engedély alapján lehetséges mentesség, de ennek feltétele az érintett tagállam hozzájárulása, a Kontron azonban nem részletezte, pontosan milyen kiviteli engedélyek alapján szállítottak.
Vannak gyanús körülmények, például hogy a cég két éve ugyan jelezte, hogy fokozatosan kivonul az orosz piacról, társasági jelentése szerint azonban még mindig 48,4 százalékos tulajdonosa az Iskra Technologies nevű oroszországi leányvállalatban, melyet a Kontron szlovén leánya birtokol. A fennmaradó tulajdoni hányadról csupán annyit közöltek, hogy egy orosz entitás birtokolja, amely nem köthető az orosz államhoz. A Kontron ugyan kisebbségi részesedéssel rendelkezik, de opciós jogával gyakorlatilag ellenőrzi a céget.
Az OTP miatt állt a bál
Az EU 2023. június 23-án fogadta el az Oroszország elleni 11. szankciós csomagot, amely az addigi intézkedések kijátszásának megakadályozását célozta, lehetővé téve bizonyos áruk exportjának korlátozását harmadik országokba, ha azok segítik az orosz szankciók elkerülését. A csomag újabb személyeket és vállalatokat vett fel a szankciós listára. Magyarország a döntés előtt tiltakozott, miután Ukrajna a háború nemzetközi szponzorai közé sorolta az OTP Bankot. A lista miatt Budapest kezdetben blokkolta az uniós csomagot, de végül megszavazta, jelezve, hogy az OTP ügyét napirenden tartja. Az ukrán korrupcióellenes hatóság 2023 októberében levette az OTP-t a listáról.
Az Iskra Technologies 2023 decembere óta szerepel az EU szankciós listáján. A Kontron azonban már ezt megelőzően, 2022-ben elengedett 6,39 millió eurónyi tartozást orosz leányvállalatának, és jelenleg is fennáll egy 3,5 millió eurós hitele az Iskra Technologies felé, amely 2026 és 2027 között válik esedékessé.
Ezek a manőverek kifejezetten aggályosak, mivel az uniós jogszabályok szigorúan tiltják, hogy szankcionált szervezetek pénzügyi támogatásban részesüljenek, vagy számukra bármilyen forrást biztosítsanak – még akkor is, ha a támogatás formailag korábban keletkezett kölcsönhöz kapcsolódik.
A Politico beszámolója szerint a Kontron kazahsztáni leányvállalatához is legalább 49 szállítmány érkezett a SI3000 technológiából és annak alkatrészeiből. A cég szerint ezek kizárólag helyi projektekhez kapcsolódó szállítások voltak, a vállalat nem exportált tovább oroszországi célra. A Kontron hangsúlyozta: Kazahsztánban két évtizede jelen van, és minden szállítása az ottani piac kiszolgálására irányul.
Fotó: kontron-slovenia.com
Mi az az SI3000?
A Kontron honalpja szerint egy olyan központi hálózati berendezésről van szó, amelyet internetszolgáltatók használnak arra, hogy különböző vezetékes technológiákon – például optikai kábelen vagy rézvezetéken – keresztül eljuttassák az internetet, telefont vagy más digitális szolgáltatásokat a felhasználókhoz. Ez az eszköz köti össze a szolgáltató gerinchálózatát az előfizetők otthoni hálózatával, és egyszerre többféle technológiát is képes kezelni.
Az Iskra Technologies aktív szerepet vállal az orosz telekommunikációs importhelyettesítési stratégiában. A cég 2023 nyarán állami ipari díjat nyert „importfüggetlenség” témában, majd félmilló dollárt fektetett be routergyártásba az állami Rosztelekom számára. A Kontron szerint a gyártott eszközök 2022 után már teljes mértékben orosz termékek, a szlovén leánycég nem biztosított hozzájuk technológiát.
A Kontron orosz érdekeltsége 2023 augusztusában egyesült az RTSoft nevű céggel, amely 2016 óta rendelkezett a néhai KGB egyik utódszervezetének számító Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) szerzett engedéllyel érzékeny állami adatok kezelésére. Ez a jogosultság a cég szerint 2022 áprilisában megszűnt. Az RTSoft korábban a védelmi minisztérium egyik kutatóintézetével is szerződésben állt, de a Kontron tagadja, hogy jelenleg bármilyen kapcsolatban állna az orosz hadüggyel.
Az ügy nemzetközi politikai visszhangot is kiváltott: Roderich Kiesewetter CDU-s német parlamenti képviselő szerint az ilyen technológiák oroszországi jelenléte gyengíti Európa biztonságát. Konstantin von Notz, a Bundestag zöldpárti tagja szerint haladéktalanul vizsgálni kell minden ilyen esetet, és le kell zárni a szankciós rendszer jogi kiskapuit. Bill Browder amerikai-brit befektető szerint a szankciók csak akkor hatékonyak, ha betartatják őket.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a szankciók végrehajtása a tagállami hatóságok feladata, egyedi ügyekről nem nyilatkoznak.
Az előzetesen várthoz képest korábban megismerhetők lesznek majd. 
