Nagy-Britannia és az Európai Unió hétfőn mérföldkőnek számító megállapodást kötött, amelynek célja a biztonsági együttműködés fokozása, valamint a Brexit által bevezetett kereskedelmi akadályok egy részének felszámolása – számol be a The New York Times. A megállapodás célja, hogy segítse a két fél szorosabb együttműködését, mivel az Egyesült Államok jelezte, hogy csökkenti elkötelezettségét az európai biztonság iránt.
Egyúttal tükrözi Keir Starmer brit miniszterelnök ambícióját is, miszerint újra ki kell építeni a kapcsolatokat a 27 tagú Európai Unióval, közel kilenc évvel azután, hogy a britek szűk többséggel megszavazták az EU-ból való kilépést.
Nick Thomas-Symonds, a tárgyalásokon részt vevő brit miniszter „történelmi napnak” nevezte a hétfőt, és a közösségi médiában azt posztolt ki, a kormány „új megállapodást kötött az EU-val”. Ami szerinte egyebek mellett elősegíti a munkahelyek számának növelését, miközben „visszahelyezi Nagy-Britanniát a világ színpadára, egy olyan kormánnyal, amely a dolgozó embereket szolgálja” – tette hozzá.
Más kérdés, hogy az Európai Unióval – Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerével – kötött megállapodás politikailag vitatott belföldön. Nem csoda, hogy az hónapokig tartó kereskedelmi tárgyalásokat vont maga után. Ezek egyik legkényesebb kérdése az európai halászhajók brit felségvizeken való halászati jogának kiterjesztése volt, amiért cserébe az EU felajánlotta, hogy csökkentu a brit élelmiszertermékeknek az EU piacára való belépését akadályozó kereskedelmi korlátozásokat.
A két fél most megállapodott abban, hogy 2038. június 30-ig engedélyezik az európai hajók számára a hozzáférést az Egyesült Királyság halászható vizeihez – közölte egy névtelenséget kérő európai diplomata, aki előzetesen nyilatkozott a döntésről.
Ez nem az a határozatlan idejű hosszabbítás volt, amit egyesek Európában szerettek volna elérni, de sokkal hosszabb időkeret, mint amit a britek eredetileg javasoltak. Ezért is minősítette az egyik jobboldali, Brexit-párti bulvárlap „megadásnak” a deal-t.
A The New York Times emlékeztet arra, hogy mivel Nagy-Britannia Európa két fő katonai hatalmának egyike, az Európai Unió régóta biztonsági paktumot akart kötni a szigetországgal. Ezt az elképzelést azonban Boris Johnson volt miniszterelnök vezette kormánya elutasította, amikor Nagy-Britannia uniós kilépéséről tárgyalt. Ám az ukrajnai háború és Trump elnök hozzáállása az európai biztonsághoz megváltoztatta a légkört, és növelte a hajlandóságot a megállapodásra. Ugyanakkor Nagy-Britannia arra törekszik, hogy egyes vállalatai részt vehessenek egy 150 milliárd eurós hitelprogramban a közös védelmi beszerzések finanszírozására – írja az amerikai lap.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 4,73 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
