Nagy-Britannia és az Európai Unió hétfőn mérföldkőnek számító megállapodást kötött, amelynek célja a biztonsági együttműködés fokozása, valamint a Brexit által bevezetett kereskedelmi akadályok egy részének felszámolása – számol be a The New York Times. A megállapodás célja, hogy segítse a két fél szorosabb együttműködését, mivel az Egyesült Államok jelezte, hogy csökkenti elkötelezettségét az európai biztonság iránt.

Egyúttal tükrözi Keir Starmer brit miniszterelnök ambícióját is, miszerint újra ki kell építeni a kapcsolatokat a 27 tagú Európai Unióval, közel kilenc évvel azután, hogy a britek szűk többséggel megszavazták az EU-ból való kilépést.

Nick Thomas-Symonds, a tárgyalásokon részt vevő brit miniszter „történelmi napnak” nevezte a hétfőt, és a közösségi médiában azt posztolt ki, a kormány „új megállapodást kötött az EU-val”. Ami szerinte egyebek mellett elősegíti a munkahelyek számának növelését, miközben „visszahelyezi Nagy-Britanniát a világ színpadára, egy olyan kormánnyal, amely a dolgozó embereket szolgálja” – tette hozzá.

Más kérdés, hogy az Európai Unióval – Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerével – kötött megállapodás politikailag vitatott belföldön. Nem csoda, hogy az hónapokig tartó kereskedelmi tárgyalásokat vont maga után. Ezek egyik legkényesebb kérdése az európai halászhajók brit felségvizeken való halászati ​​jogának kiterjesztése volt, amiért cserébe az EU felajánlotta, hogy csökkentu a brit élelmiszertermékeknek az EU piacára való belépését akadályozó kereskedelmi korlátozásokat. 

A két fél most megállapodott abban, hogy 2038. június 30-ig engedélyezik az európai hajók számára a hozzáférést az Egyesült Királyság halászható vizeihez – közölte egy névtelenséget kérő európai diplomata, aki előzetesen nyilatkozott a döntésről.

Ez nem az a határozatlan idejű hosszabbítás volt, amit egyesek Európában szerettek volna elérni, de sokkal hosszabb időkeret, mint amit a britek eredetileg javasoltak. Ezért is minősítette az egyik jobboldali, Brexit-párti bulvárlap „megadásnak” a deal-t.

A The New York Times emlékeztet arra, hogy mivel Nagy-Britannia Európa két fő katonai hatalmának egyike, az Európai Unió régóta biztonsági paktumot akart kötni a szigetországgal. Ezt az elképzelést azonban Boris Johnson volt miniszterelnök vezette kormánya elutasította, amikor Nagy-Britannia uniós kilépéséről tárgyalt. Ám az ukrajnai háború és Trump elnök hozzáállása az európai biztonsághoz megváltoztatta a légkört, és növelte a hajlandóságot a megállapodásra. Ugyanakkor Nagy-Britannia arra törekszik, hogy egyes vállalatai részt vehessenek egy 150 milliárd eurós hitelprogramban a közös védelmi beszerzések finanszírozására – írja az amerikai lap.