A pénteken kiadott rendelet nem határozza meg pontosan az alkalmazható vám mértékét, de példaként 25 százalékot említ. A dokumentum szerint a vám vonatkozhat azokra az árukra, amelyeket az Egyesült Államokba exportálnak olyan országokból, amelyek „közvetlenül vagy közvetve vásárolnak, importálnak, illetve bármilyen módon árukat vagy szolgáltatásokat szereznek be Irántól” – számol be róla a BBC.
Trump közvetlenül nem kommentálta a rendeletet, de péntek este az Air Force One fedélzetéről nyilatkozva ismét hangsúlyozta: „Iránnak nem lehetnek nukleáris fegyverei.”
Eközben Ománban folytatódnak a tárgyalások magas rangú amerikai és iráni tisztviselők között, többhetes kölcsönös fenyegetések után. Erről bővebben itt olvashatnak:
Trump már korábban, január 12-én is írt a vámokról. Akkor így fogalmazott:
„Azonnali hatállyal minden ország, amely üzleti kapcsolatban áll az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet minden, az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott üzleti tevékenység után.”
Akkor nem közöltek további részleteket arról, hogy a vámok a gyakorlatban miként működnének. A Fehér Ház közölte, hogy ez a legutóbbi végrehajtási rendelet megerősíti az Iránnal kapcsolatos „folyamatos nemzeti vészhelyzetet”, és megjegyezte, hogy az elnök módosíthatja az intézkedést, ha a körülmények megváltoznak.
Ettől függetlenül az amerikai külügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy 15 olyan szervezetet szankcionál, „amelyek iráni eredetű nyersolajjal, kőolajtermékekkel vagy petrolkémiai termékekkel kereskedtek”.
Irán részéről egyik bejelentésre sem érkezett azonnali reakció. Az országot már eddig is kiterjedt amerikai és nyugati szankciók sújtják nukleáris programja miatt.
A Fehér Ház közleménye szerint:
„Az elnök felelősségre vonja Iránt nukleáris képességeinek fejlesztése, a terrorizmus támogatása, a ballisztikusrakéta-fejlesztés és a regionális destabilizáció miatt, amelyek veszélyeztetik az amerikai biztonságot, a szövetségeseket és az Egyesült Államok érdekeit.”
A vérbe fojtott iráni tüntetésekre az Európai Unió válasza is megérkezett. Erről itt olvashatnak:
Az iráni helyzet hátteréről pedig N. Rózsa Erzsébetet kérdeztük a Klasszis Podcastban:
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
