A globalista Wall Street Journalnak fogalma sincs, miről beszél. Ez része az EU piszkos gondolkodásának, amelyet azzal a céllal alapítottak, hogy alácsesszen az Egyesült Államoknak."
Bárki, aki ilyesmit állít, valószínűleg pszichiátriai szakember segítségére szorul. Ám – nehéz elhinni – ez annak a csütörtöki posztnak a szó szerinti fordítása, amelyet a hivatalban lévő amerikai elnök írt az EU bejelentésére, miszerint ellenintézkedésekkel válaszolna az amerikai büntetővámokra, valamint büntetővámokat vetne ki az amerikai whiskykre és a Harley-Davidson motorkerékpárokra is.
Visszaüt az átgondolatlan vámháború
Trump nemcsak dührohamot dobott, hanem olajat is öntött az amúgy is lángoló kereskedelmi háború tüzére, és kijelentette, hogy 200 százalékos büntetővámot vet ki az EU-ból származó összes alkoholos italra – pezsgőre, borra és proseccora. Ez azt jelenti, hogy például egy üveg francia Moët & Chandon, az USA-ban népszerű pezsgő hamarosan 100 dollár körüli összegbe kerülne, ami megfizethetetlenné teszi az átlagfogyasztó számára.
Márpedig ez értelmetlen akár kereskedelem-politikailag, akár gazdaságilag. „Ezek a tarifák aligha változtatják meg a hazai boripart, mert az európai borok az USA-ban értékesített boroknak csak kis hányadát teszik ki” – magyarázza a Wall Street Journal. Apropó a „Wall Street Journal”: Trump állításaival ellentétben Rupert Murdoch konzervatív kiadóé Ausztráliából, aki mára az USA-ban honosított, és az EU eltökélt ellenfele.
Fotó: MTI/AP/Getty Images pool/Chip Somodevilla
Az idő az amerikai elnök ellen dolgozik – írja a luxemburgi Tageblatt: „A recesszió miatti aggodalmak már most is nőnek az Egyesült Államokban Trump ingadozó politikája miatt. Az Egyesült Államok tőzsdéje lefelé tartó spirálban van, és sok amerikai függ a magas részvényárfolyamoktól, különösen nyugdíjaik biztonsága miatt. ... Trumpnak tartania kell a politikájával szembeni növekvő ellenállástól.
Az EU-nak viszont több ideje van, mert az európai acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámok kezdetben csekély negatív hatással lesznek az EU gazdasági teljesítményére, a mínusz ezrelékes tartományba esik. ... Az amerikai vámtarifák azonban Európába irányuló volumen-elterelésekhez vezetnek, ami középtávon lefelé fogja nyomni az acélárakat. Az EU-nak ezt az időt arra kell felhasználnia, hogy gyorsan új kereskedelmi megállapodásokat kössön más régiókkal.”
Lemondják az F-35-ös megrendeléseket
Amúgy Trump nyilvános dührohama az Ovális Irodában és Mark Rutte, az új NATO-főtitkár társaságában nem csak az EU-ra vonatkozott. Kanada és Grönland is célkeresztjébe került. Az amerikai elnök ismét kijelentette, hogy büntetővámokkal akarja rákényszeríteni szomszédos országát, hogy az USA 51. szövetségi államává váljon. Fenntartotta igényét Grönlanddal szemben is, bár a sziget újonnan megválasztott kormánya ezt kifejezetten elutasítja, és végső soron háborút jelentene Dániával – a NATO-partnerrel –, ha Trump valóban végrehajtaná követelését.
Az amerikai elnök fokozatosan rájön, hogy hibát követett el. Büntető tarifái nem teszik kereskedelmi partnereit készségesebbé. Republikánus Pártjának megfélemlítette tagjaitól eltérően a szövetséges országok erőt mutatnak föl és visszavágnak.
Kanada szombaton kiszivárogtatta, hogy fontolóra vette a tervezett 88 darab F-35-ös amerikai lopakodó vadászgép vásárlásának visszamondását. Portugália két nappal korábban ugyanezt már be is jelentette.
Az USA úgynevezett puha hatalma („soft power”), egy ország presztízsére épülő erő jelenleg összeomlóban van. „Nem csak Trumpról van szó” – panaszkodik David Brooks, a New York Times rovatvezetője. „Amerika egész hírneve romokban hever.”
És ez nem csak az öreg kontinensre hivatkozik. „Ázsia nemzetei ugyanarra a következtetésre jutnak, mint amit az európaiak már levontak: Amerika Júdás.”
Kanada őrjöng
Az USA iránti harag napról napra nő. Az alapvetően békés kanadaiak kitiltják boltjaik polcairól az amerikai whiskyt, és fújolnak, amikor az Egyesült Államok himnuszát játsszák egy jégkorongmeccsen. (A kanadai és az amerikai csapatok ugyanabban a ligában játszanak.)
Doug Ford, Ontario miniszterelnöke még az áramot is le akarja kapcsolni, amit a kanadai tartomány szállít az USA-nak. Márpedig Ford minden, csak nem baloldali, eddig Trump egyfajta kanadai tükörképének tekintették.
Amerika új ellenségképének köszönhetően Európában kialakulóban van az, ami korábban lehetetlennek tűnt: az egység. Még az olyan konzervatív politikusok is, mint a leendő német kancellár, a velejéig atlantista Friedrich Merz, ma már Amerika-ellenes hangnemeket alkalmaznak. A The Economist még aktív ellenállásra is felszólít: „Amerika bajba jutott szövetségeseinek védekezniük kell” – írja a neves magazin legutóbbi címlapsztorijában.
Trump azonban belföldön okozza a legnagyobb kárt abszurd tarifáival. Mára több, mint tíz százalékot zuhantak az indexek az értéktőzsdéken.
Az amerikai befektetők nemcsak sok pénzt veszítenek, hanem fokozatosan a türelmüket is. A fent említett Wall Street Journal véleményoldalán naponta jelennek meg olyan cikkek, amelyek keményen kritizálják Trumpot, és „minden idők legostobább kereskedelmi háborújáról” beszélnek.
A legutóbbi példa Phil Gramm – egykor rendkívül konzervatív szenátor – és Donald Boudreaux cikke. Emlékeztetik Trumpot arra, hogy első hivatali ideje alatt a büntetővámok csődöt mondtak. „Emlékeznünk kell arra, hogy Trump első ciklusának protekcionista politikája során nőtt a kereskedelmi hiány és csökkent a foglalkoztatás. (…) Mindez még a járvány kitörése előtt történt.”
A Wall Street és az üzleti közösség siralmai azonban egyelőre üresen csengenek. Trump vámpolitikája nem az égből esett le, az amerikai elnök választási kampánya során minden elképzelhető változatban már előrejelezte. A Wall Street ezt egyszerűen nem akarta elhinni – és most megkapta a számlát.
Te is fiam, Tesla?
Hogy mára mennyire abszurd lett a helyzet, azt mutatja, hogy még a Tesla is levélben figyelmezteti az elnököt vámpolitikájának negatív kihatásaira. A „Financial Times” a következő részletet idézi ebből a levélből: „A korábbi kereskedelempolitikai intézkedések például azt eredményezték, hogy az érintett országok azonnal reagáltak, többek között büntetővámok kivetésével az importált elektromos autókra.”
Az említett levél azonban nincs név szerint aláírva. „Senki sem akarta, hogy emiatt kirúgják” – magyarázza egy magát megnevezni nem akaró személy a pénzügyi lapnak.
