A Trump-kormányzat a Harvard Egyetem kínai kapcsolatait veszi célba, ami a kormányzat azon szélesebb körű törekvésének nyitólövése lehet, hogy az amerikai egyetemeket arra kényszerítse, hogy szakítsák meg kapcsolataikat kínai szervezetekkel. A Belbiztonsági Minisztérium (DHS) múlt csütörtökön számos indokot adott meg a Harvard külföldi diákok beiratkozási jogának megszüntetésére, többek között az elterjedt antiszemitizmus és a faji megkülönböztetés vádját.
Fotó: Depositphotos
Az indoklásban azonban Kína kiemelten szerepelt. Az ügynökség azt állítja, hogy a prominens egyetem kapcsolatban állt egy Hszincsiangban működő félkatonai erővel, valamint kínai egyetemekkel és „a kínai védelmi-ipari bázishoz kapcsolódó” személyekkel. A közlemény a Harvard honlapjait és tudományos folyóirat-cikkeit sorolta forrásokként.
Peking is megszólalt
A Harvard pénteken meggyőzött egy szövetségi bírót, hogy ideiglenesen blokkolja a DHS rendeletét. A DHS lépése a Harvarddal kapcsolatban „az oktatási együttműködés politizálása” – mondta ugyanazon a napon a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Az amerikai külügyminisztérium nem vesztegette az időt és azonnal lépett. Egy múlt pénteken kiadott belső külügyminisztériumi távirat „azonnali hatállyal” utasította az összes konzuli részleget, hogy utasítsák el a vízumot a Harvarddal kapcsolatban álló külföldi diákoktól.
„A konzuli részlegeknek az érintett diákok vagy vízumtulajdonosok minden megkeresését a DHS-hez kell irányítaniuk további információkért” – áll a táviratban.
A DHS a lépés indoklásához segítséget kapott John Moolenaar republikánus képviselőtől, a képviselőház Kína-bizottságának elnökétől. Moolenaar, valamint két másik republikánus képviselő „komoly nemzetbiztonsági és etikai aggályokat” vetettek fel a Harvard kínai kapcsolataival kapcsolatban az iskolának írt múlt hétfői levelükben. A DHS múlt csütörtöki közleményében hivatkozott erre a levélre, amelyben indokolta a lépést.
És valószínűleg ez csak a kezdet. Moolenaar márciusban kérdőíveket küldött hat amerikai egyetemnek a kínai hallgatói létszámukról és a fejlett műszaki programokban való részvételükről. Moolenaar nem válaszolt arra a megkeresésre, hogy hogyan fogja felhasználni ezeket az adatokat. Amerikai egyetemi körökben aggodalomra ad okot, hogy az amerikai egyetemeket most a nemzetbiztonság megsértésének vádja fenyegeti külföldi hallgatói összetételük, vagy a kínai hadsereggel való érintőleges kapcsolataik miatt.
Trump háborúja
A Harvard Egyetem az Egyesült Államok legrégebbi és leggazdagabb egyeteme. A Boston melletti Cambridge-ben 1636-ban alapították, 52 Nobel-díjast nevelt ki. Valóban, aki a Harvardon szerzett diplomát, úgy érezheti magát, mint egy focista, aki megnyerte a Bajnokok Ligáját.
De a Harvard nagy bajban van, mióta Trump visszatért a Fehér Házba. Az amerikai elnök egyik bombát dobja a másik után a tiszteletre méltó egyetemre: először több milliárd dollárnyi szövetségi támogatást csökkentett, majd bejelentette, hogy meg akarja vonni a kiváltságos státuszát adóügyekben, legutóbb pedig meg akarja tiltani, hogy külföldi diákokat fogadjon.
A Harvardnak jelenleg mintegy 25 ezer hallgatója van, akiknek egynegyede külföldről érkezik. Ők nemcsak fontos bevételi forrást jelentenek, hanem az egyetem kultúrájának is meghatározó részét képezik.
Jason Furman, egykori hallgató és jelenlegi közgazdászprofesszor ezért a Financial Timesban így nyilatkozik: „A Harvardon töltött első éveimben két legközelebbi barátommal éltem együtt. Az egyik kanadai volt, a másik dél-afrikai. Nekik és sok más külföldi diáknak köszönhetően új ötletekkel találkoztam – és egyszerűen jól éreztem magam. Sokan közülük az Egyesült Államokban maradtak, és orvosok, tudósok, újságírók és üzletemberek lettek. Mások hazatértek, de életre szóló kapcsolatot tartottak fenn az Egyesült Államokkal és mindazzal, amit az ország nyújtani tud”.
Trump és a MAGA-tömeg számára ez nem számít. Számukra a Harvard mindent képvisel, amit ők megvetnek. „Nemzeti szégyennek”, „woke Korán-iskolának”, „maoista indoktrinációs tábornak” és „szélsőségesek pöcegödrének” nevezik. Trump még a Harvardot is „a demokráciára leselkedő veszélynek” nevezi, ahol gyakorlatilag csak „woke, radikális baloldaliak és idióták” tanulnak.
A MAGA-tömeg az elit egyetemeket, például a Harvardot hibáztatja az éghajlat-változás „hazugságának” terjesztéséért és azért, hogy a világjárvány idején az embereket oltásra kényszerítették. J. D. Vance alelnök több mint három évvel ezelőtt egy konzervatívok számára rendezett országos konferencián dióhéjban fogalmazta meg: „Az egyetemek az ellenség”.
Pinker panasza
Steven Pinker világhírű pszichológiaprofesszor. Már 22 éve tanít a Harvardon, és nem tagadja, hogy – ami a társadalomtudományokat illeti – a baloldali liberálisok vannak többségben. Egy az oktatók körében végzett felmérés szerint mindössze három százalékuk nevezi magát „konzervatívnak”, vagy „nagyon konzervatívnak”.
Mindazonáltal Pinker a „New York Times”-ban megjelent vendégkommentárjában kijelenti:
„Bár a Harvard kétségtelenül profitálna a nagyobb politikai és intellektuális sokszínűségből, messze nem egy „radikálisan baloldali intézmény”. (...) Évek óta például a bevezető közgazdasági kurzusokat konzervatívok és neoliberálisok tartják, a bevezető informatikai és élettudományi kurzusok pedig szigorúan apolitikusak”.
A konzervatívok által „Trump Derangement-szindrómának” nevezett jelenségre – az elnökkel szembeni irracionális dühre – utalva Pinker ezért „Harvard Derangement-szindrómáról” beszél.
Az antiszemitizmus ürügyként szolgál Trumpnak és a konzervatívoknak a Harvard elleni kampányukhoz. Azt állítják, hogy a zsidókat tömegesen fenyegetik a Palesztináért szervezett tüntetések során, és hogy az egyetem vezetése semmit sem tesz a védelmük érdekében.
De a Harvard nagyon nagy: a már említett 25 ezer diák mellett 2400 oktató is van, akik 13 különböző tanszéken oszlanak meg.
„Ilyen sokszínűség mellett elkerülhetetlen, hogy legyen köztük néhány különc és bajkeverő” – jegyzi meg Pinker.
Az antiszemitizmus vádja azonban nagyon ingatag lábakon áll. A jelenlegi elnök, Alan Garber zsidó származású, és a Harvardon nem kevesebb, mint 60 kurzust kínálnak zsidó témákban.
„A Harvardon töltött évtizedeim alatt egyetlen antiszemita incidenst sem tapasztaltam” – mondja Steven Pinker – „és ugyanez igaz a kar többi prominens tagjára is”.
A neves pszichológus azt is joggal jegyzi meg, hogy a zsidók iránti hirtelen aggodalom furcsa, „különösen, hogy Trump szimpátiája a holokauszttagadók és Hitler-rajongók iránt” közismert. Végül Pinker azt is írja:
„Trump fojtogatása nagyobb kárt fog okozni a zsidóknak, mint amit bármelyik másik elnök tett az én életemben. Sok gyakorló és feltörekvő tudós zsidó, és ők elborzadva tekintenek a kormányzati finanszírozásra vonatkozó embargójára. Mert kirúgják őket, bezárják a laboratóriumaikat, és életre szóló álmaik füstbe mennek”.
Brutális károkozás
Valójában a Trump kampánya által a Harvard és a többi elit egyetem ellen okozott kár óriási. Nem csak anyagiakban: mintegy egymillió külföldi diák évente mintegy 50 milliárd dollárt hoz Észak-Amerikába.
Az elbizonytalanodott akadémikusok most külföldre menekülnek, a nyugtalan külföldi hallgatók pedig más egyetemekre költöznek. „Az Egyesült Államok tehetségeket befogadó országként való hírneve nem fog egyhamar helyreállni” – jegyzi meg a The Economist.
A Wall Street Journal rádupláz:
„Mindez súlyosan károsítja Amerika azon képességét, hogy vonzza a fiatal tehetségeket. A 2022-ben megszerzett PhD-fokozatok több mint felét nem amerikai állampolgárok adták. Sokan közülük most olyan cégeknél dolgoznak, mint az Nvidia, vagy saját céget alapítottak”.
A nemrégiben elhunyt politológus, Joseph Nye, aki szintén a Harvard professzora volt, alkotta meg a „soft power” kifejezést. Ez arra a képességre utal, hogy erő alkalmazása nélkül tudunk befolyást gyakorolni. Mostanáig a Harvard afféle repülőgép-hordozó volt, ha a puha hatalomról volt szó. Most Trump és a MAGA csőcseléke ezt akarja szándékosan és szükségtelenül lerombolni.
A nevető harmadik ismét Peking. „A kínai Politbüro tagjai bizonyára halálra nevetik magukat, és alig hisznek a szerencséjüknek” – jegyzi meg a Wall Street Journal. „Legnagyobb ellenfelük lábon lövi magát – először a vámokkal, amelyek kevésbé versenyképessé teszik a vállalataikat, most pedig a külföldi tehetségek elleni támadással”.
A svájci frankkal szemben viszont gyengült. 
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
