Sötét napokat él át Los Angeles, az ikonikus amerikai városban egyre inkább elszabadulnak az indulatok, miután egymásnak feszül a rendkívül sokszínű, több generációs bevándorlókat is nagy arányban magába foglaló, jelentős részben latinó és spanyolajkú lakosság, és a Donald Trump deportálási kampányígéreteit végrehajtó Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei. Miközben a helyzet rendkívül feszült, a háttérben egy politikai csatározás szálai is meghúzódnak – Trump már a 2026-os előválasztásokra is gondol.
Los Angeles a nemzetközi tudatban az amerikai álmot megtestesítő városként szerepel, a nagy „olvasztótégely”, ahol valóra válnak az álmok, és sztárok születnek. A közel 4 milliós lakosságú nagyváros demográfiai eloszlását azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a legfrissebb népszámlálási adatok szerint 47,2 százalék latinónak vagy spanyolajkúnak mondta magát, és nagyjából 10 százalék azok aránya, akik papírok nélkül tartózkodnak a régióban – az ICE razziái pedig pont őket célozzák.
Fotó: MTI/AP/John Locher
Mi történt az elmúlt napokban?
Június 6-án az ICE ügynökei, több más szövetségi ügynökséggel közösen nagyszabású razziát tartottak Los Angelesben. A hatóságok a divatnegyedben (ezen a környéken főleg kisvállalkozások és családi tulajdonú textilüzletek állnak) és más ipari területeken, valamint egy Home Depot áruházban jelentek meg – azaz hagyományosan olyan munkahelyeken, ahol nagyobb az esélye annak, hogy illegális bevándorlókat foglalkoztathatnak.
A razzia ellenállásba ütközött, a bevándorlási ügynökség emberei kisebb összetűzésekbe keveredtek a tiltakozókkal, végül 45 embert vettek őrizetbe, 44 esetben a bevándorlási szabályok megsértése miatt. Estére több száz tüntető gyűlt össze a belvárosban a Metropolitan Detention Center fogda előtt, és többek közt graffitiket fújtak fel az épület falára, a városi rendőrség azonban este 7-kor jogellenesnek nyilvánította a gyülekezést, és elkezdte oszlatni a tömeget. Egyes tüntetők a helyszíni beszámolók szerint üvegekkel és betontörmelékkel dobálták meg a hivatalos járműveket, így a rendőrség az oszlatás során rendkívül erőteljesen lépett fel, könnygázt, villanógránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek.
Szombatra a tiltakozások átterjedtek Los Angeles déli részére, miután újabb idegenrendészeti letartóztatások történtek, a demonstrálók kukákat gyújtottak fel, és forgalmas csomópontokat zártak le, ami újabb összecsapásokhoz vezetett a rendőrökkel és a szövetségi ügynökökkel. Egyes hírforrások arról számoltak be, hogy újságírókat is értek támadások, az ICE ügynökei több médiamunkást is megcéloztak gumilövedékekkel. Egy ezt bizonyító videó a közösségi médiában is terjed, itt egy ausztrál riportert ért lövés:
The police fired rubber bullets at Australian reporter Lauren Tomasi while she was reporting live from Los Angeles today.
— Republicans against Trump (@RpsAgainstTrump) June 9, 2025
Appalling and unjustified.
pic.twitter.com/QLixvXawDg
Donald Trump először hivatalosan szombaton avatkozott be a kialakult helyzetbe. Tom Homan, az amerikai határőrizet megerősítéséért felelős kormányzati illetékes, a deportációk kormányzati felelőse a Fox News műsorában bejelentette, hogy kivezénylik a nemzeti gárdát a kaliforniai nagyvárosba, elsősorban a szövetségi épületek védelmére – az erről vonatkozó rendeletet még aznap aláírta az elnök, és 2000 gárdista érkezett a városba.
A következő napokban a kivezényelt gárdisták száma 4 ezerre emelkedett, valamint az amerikai védelmi minisztérium 700 tengerészgyalogost is Los Angelesbe rendelt – a városi és az állami vezetés tiltakozása ellenére, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció egyáltalán nem egyeztetett a helyi hatóságokkal. A demokrata politikus közösségi oldalán arról is beszámolt, hogy a kivezényelt gárdatagok és tengerészgyalogosok elhelyezése nem megoldott:
Pete sent 4,700 troops here (when they weren’t needed) without adequate fuel, food, water or a place to sleep.
— Gavin Newsom (@GavinNewsom) June 12, 2025
But don’t worry, he’s at a baseball game. https://t.co/C6g0327GCF pic.twitter.com/2L1G9qN3LT
Karen Bass, Los Angeles polgármestere kedden hivatalosan is elrendelte a kijárási tilalmat a leginkább érintett, nagyjából 2,6 négyzetkilométeres területen, ahol este 8 és reggel 6 óra közt a tiltott zónában tartózkodókat letartóztatják. Az intézkedés bevezetését a zajló összecsapások mellett az indokolta, hogy egyre gyakoribbak lettek a szándékos rongálások, valamint üzleteket is kifosztottak, a közösségi médiában keringő felvételen a boltosok pallókkal védekeznek a fosztogatók ellen:
JUST IN: Small business owners are now BOARDING UP across Los Angeles, as more looting is expected tonight
— Nick Sortor (@nicksortor) June 11, 2025
Keep in mind, many of these business are owned by LEGAL immigrants.
And they’re being destroyed by the illegals. pic.twitter.com/aJawsYAdUL
Bass ugyanakkor ismételten felszólította a Trump-adminisztrációt a deportálások és az ICE razziáinak leállítására, hasonlóan a Gavin Newsom által képviselt állásponthoz.
Szerdára a helyzet valamelyest enyhült a városban, a tüntetések légköre feszült maradt, ám nem voltak széleskörű összecsapások, egyes tiltakozók vizet és egészségügyi felszereléseket osztottak, utcai önkéntesek pedig kisebb sérüléseket láttak el. A probléma azonban biztosan nem maradt Los Angeles sajátja, hiszen jelentősebb tüntetések voltak Denverben, Chicagóban, Atlantában és New Yorkban is, az Independent térképe szerint összesen 37 amerikai városban robbantak ki tiltakozások.
Teljesíteni a tervet
A Los Angeles-i zavargások kirobbanásához vezető úton a nyilvánvaló demográfiai adottságok mellett kulcstényező volt a Trump-adminisztráció rendkívül drasztikus „kvótarendszere”, amelynek keretében Tom Homan irányításával szigorúan megszabták az elvárt letartóztatások számát. Január 20. után még csak naponta 1200-1500 illegális bevándorlót kellett lefülelnie a rendészetnek, május-júniusra azonban az egyébként is csak a legritkább esetekben teljesülő kvótát még tovább emelték, és az elvárás már napi 3000 letartóztatás lett.
Az elvárások növekedésével egyre gyakoribbá vált, hogy az ICE bűnözők és a társadalomra valóban veszélyes elemek helyett gyakorlatilag bárkit letartóztat papírok nélkül, akit csak tud, és a mennyiségre fókuszál – ez magyarázza azt is, hogy Los Angelesben miért a nem dokumentált bevándorlók munkahelyeire szervezték a razziákat. A Syracuse Egyetem kutatója, Austin Kocher az ICE által június elsejével fogvatartott 51 ezer bevándorló esetében arra jutott, hogy 40 százalékuknak a bevándorlási vétségeken kívül nem volt priusza – azaz a Trump-adminisztráció azon állítása, hogy a letartóztatottak döntő többsége veszélyes bűnöző, nem tűnik igaznak.
Politikai csata
Miközben Donald Trumpék nem hajlandóak engedni a deportálások üteméből, a horizonton már feltűnik egy politikai megmérettetés: az Egyesült Államokban nagyjából másfél év múlva választásokat tartanak.
A félidős szavazáson az elnöki szék sorsa nincsen veszélyben (Trump mandátuma 2028-ig tart), ugyanakkor a 220-213-as képviselőházi, valamint a szenátusi 53-47-es republikánus többség elvesztése megnyirbálná az elnök lehetőségeit tervei végrehajtásában.
Kalifornia tehát nem véletlenül került az adminisztráció célkeresztjébe: amellett, hogy az egyik legtöbb kongresszusi helyet adó államról van szó, egy hagyományos demokrata fellegvár, amelyben legutoljára csak Arnold Schwarzenegger tudott nyerni republikánus színekben, azóta viszont demokrata kormányzók váltják egymást a poszton.
Trump oldalában a legnagyobb tüskét azonban Gavin Newsom jelentheti, a jelenlegi kormányzó ugyanis 2028-ban a demokrata elnökjelöltség várományosa, aki Joe Bidennel és Kamala Harrissel szemben az elnök számára ismerős agresszióval áll bele minden csetepatéba Trumppal – a napokban például nyíltan hazugnak nevezte a republikánus vezetőt.
Amennyiben az ICE razziáiból sikerül valódi politikai tőkét kovácsolnia a Trump-adminisztrációnak a konzervatív, főleg fehér választók körében, és egyúttal jól lejáratja Newsomot azzal, hogy úgy tünteti fel, mintha nem lenne ura a helyzetnek saját államában, Donald Trump elégedetten dörzsölheti a tenyerét – azt már korábban megmutatta, hogy politikája nem a bevándorlók jólétére, hanem a politikai haszonszerzésre koncentrál.
Egyik a látogatók száma, másik a bevétel terén. 
