A megszállt Ciszjordániában található Hebronban állomásozó izraeli katonák növekvő számban vettek önkényesen őrizetbe ás bántalmaztak palesztinokat tavaly október 7-e óta, derül ki a brit The Guardian által készített interjúkból, valamint a B’Tselem nevű izraeli jogvédő csoport kutatásából.
A brit lap szerint három palesztin is arról beszélt nekik, hogy az izraeli katonák a nyílt utcán vették őket őrizetbe valamilyen ürüggyel, megbilincselték őket, bekötötték a szemüket, egy közeli katonai objektumba vitték őket, ahol órákon keresztül fizikailag és verbálisan bántalmazták őket.
A beszámolók összhangban vannak a B’Tselem új jelentésével, amely több mint húsz hasonló tartalmú vallomáson alapszik. Ezek az esetek idén május és augusztus között történtek Hebronban, ahol nagy erőkkel van jelen az izraeli hadsereg.
Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Egy 19 éves palesztin például arról számolt be, hogy 50 éves édesapjával együtt ismételten őrizetbe vették és megverték őket az izraeli katonák, miután interjút adtak a brit lapnak és a német ARD televíziónak. A 19 éves fiatalt elmondása szerint a katonák puskatussal verték, vizet öntöttek rá, miközben a lehető leghidegebbre állították a légkondicionálót, és arra kényszerítették, hogy szidja a saját anyját.
Egy 53 éves palesztin pedig azt mondta, hogy azután verték meg, miután interjút adott az Al Jazeerának. A katonák az erőszakot több esetben is felvették vagy élőben közvetítették, és a jelek szerint nem tartottak a következményektől.
A jogvédő szervezet szerint az izraeli hadsereg által elkövetett erőszak erősödött a palesztin Hamász tavaly október 7-én elkövetett terrortámadása óta.
Juli Novak, a szervezet igazgatója úgy véli, hogy a jelentés „sokkoló képet ad az izraeli katonák erőszakos viselkedési normáiról.” A palesztin járókelők elleni erőszak gyakorlattá vált, és nem elszigetelt esetekről van szó. Szerinte ez a palesztinok dehumanizációjára vezethető vissza, amiért az izraeli kormány a felelős.
Az izraeli hadsereg mindezzel kapcsolatban azt közölte, hogy „nem tudja megfelelően kivizsgálni az ügyet vagy választ adni arra specifikus részletek nélkül.”
A The Guardian emlékeztet, hogy tavaly október 7-e óta az izraeli erők (kisebb részben az izraeli telepesek) Ciszjordániában csaknem 800 palesztint öltek meg helyi közlések szerint, köztük 160 gyereket. Az izraeli hadsereg folyamatosan razziázik a városközpontokban és a menekülttáborokban arra hivatkozva, hogy így kívánja meggátolni az izraeliek elleni palesztin támadások számának jelentős növekedését.
Mindezzel összhangban a B’Tselem egy idén augusztusban megjelent, Isten hozott a pokolban című jelentésében arról írt volt rabok beszámolói alapján, hogy az izraeli börtönökben szisztematikusan verik és kínozzák a palesztin rabokat. Az izraeli hatóságok visszautasították a vádakat.
November végén pedig elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint a közelmúltban leváltott Joáv Galant védelmi miniszter ellen.
A szervezet azért tett ilyen lépést, mert a bírók szerint „alapos okkal” állítható, hogy „bűnügyi felelősség” terheli őket „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” elkövetéséért a gázai háborúban. Ezek között említették például az éheztetést és a civil lakossággal szembeni háborús bűnöket.
Izrael ezeket a vádakat is visszautasította.
Digitalizációval, kényelmesebb adminisztrációs csatornákkal, a vizsgálatok szigorításával és a taxisokkal egyeztetve szigorítanak. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
