A módosítás új rendszert vezet be az ukránok lakhatásának biztosítására a szociális és vállalati lakhatási mechanizmusokon, a megfizethető jelzáloghitelezésen és a speciális lakásalapok létrehozásán keresztül, ami felváltja majd az elavult 1984-es lakásügyi törvényt és az állami lakásalap privatizációjáról szóló 1992-es törvényt — írja az Ukrinform.
Fotó: Wikipédia
A törvényjavaslat négy fő eszközt vezet be a polgárok lakhatásának biztosítására:
- szociális lakhatás a több mint 4,6 millió főt meghaladó belső menekültek számára, valamint kedvezményes bérleti feltételek a közszférában alkalmazottaknak;
- vállalati lakhatás azon alkalmazottak számára, akiknek a munkahelyük közelében kell lakniuk;
- megfizethető jelzáloghitelezés a gazdaságilag aktív polgárok számára;
- valamint lakásalapok létrehozása állami és magántőke bevonásával.
A törvénytervezet szociális lakásalapot is létrehoz, amelyből lehetőség lesz ideiglenes használatra lakáshoz jutni, például szociális lakásként. Az ilyen lakásokat nem lehet privatizálni. A lakásprivatizáció Ukrajnában egy évvel az új lakásügyi jogszabályok elfogadása után megszűnik, mivel e nélkül lehetetlen lenne a szociális lakásalap feltöltése — teszi hozzá a Babel.
A dokumentum a lakásminőségi minimumkövetelmények megállapításával, a régi épületek korszerűsítési programjainak bevezetésével és kísérleti felújítási projektek elindításával fekteti le a lakásállomány korszerűsítésének jogszabályi kereteit.
Emellett a törvényjavaslat előirányozza a lakásszektor digitalizálását egy egységes információs és elemző rendszer, valamint a megfizethető lakhatási igények és alapok elektronikus nyilvántartásának létrehozásával együtt.
Fotó: MTI/AP
A törvényjavaslat tervezete figyelembe veszi az Európai Bizottság ajánlásait és az uniós országok legjobb gyakorlatait, különös tekintettel a minimális lakásminőségi előírásokra. Elfogadása Ukrajna európai integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségeinek részét képezi. A törvénytervezetet az Ukrán Közösségek és Területek Fejlesztési Minisztériuma dolgozta ki az Európai Bizottsággal, a Világbankkal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával (UNECE), az Egyesült Nemzetek Szervezetének Irodájával együttműködve. Menekültügyi biztos (UNHCR), a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és más neves nemzetközi szervezetek.
A dokumentumot benyújtották az ukrán parlamentnek a Verhovna Radának, amely jóváhagyását követően várhatóan 2025 negyedik negyedévében léphet hatályba.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
