Sokként érte a világot, amikor Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban alázta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és hogy megszólalásaiban Putyin orosz elnök szavait visszhangozta, miközben Amerika európai szövetségeseit és Ukrajnát szapulta. Egy ideig úgy tűnhetett, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben az orosz feltételek és követelések mentén tervezi elhozni az ígért békét az orosz-ukrán háborúba.
A béke, de még a tűzszünet persze azóta sem jött el, és a legtöbb elemző szerint Oroszország az, amely – érezve a lehetőséget további területek meghódítására, és Ukrajna tárgyalási pozíciójának gyengítésére – halogatja a tűzszüneti megállapodás megkötését. A nyugati világban sokan attól tartottak, hogy a Putyin, illetve az orosz dezinformáció által könnyen befolyásolhatónak tartott Trump ennek ellenére Ukrajna hibájának fogja tartani a tűzszünet késlekedését, és még nagyobb nyomást fog helyezni Zelenszkijékre, hogy még előnytelenebb feltételekbe is hajlandók legyenek belemenni.
Vasárnap aztán némileg váratlan fordulat történt: Trump arről beszélt, hogy amennyiben nem fejeződik be a vérontás Ukrajnában Oroszország hibájából, akkor minden eddiginél keményebb szankciókat léptethet életbe Oroszország ellen.
„Ha Oroszország és én nem tudunk megállapodni a vérontás befejezéséről Ukrajnában, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája… másodlagos vámokat vetek ki minden orosz olajra”
– fogalmazott az amerikai elnök.
Nyertek egy kupát, megoldották a világbéke kérdését?
Ez egy nagyon nagy lépés abba az irányba, amelybe Zelenszkij, illetve az uniós vagy európai NATO-tagállamok (vagy legalábbis azok nagy többsége, leginkább Magyarországon és Szlovákián kívül) tolni szerették volna az amerikai álláspontot korábban is – nagyon kevés sikerrel. De mi történhetett, ami ilyen látványosan megváltoztatta, hogyan látja Donald Trump ezt a kérdést?
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy néhány óra golfozás. Szombaton ugyanis Trump híres, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök és mások által is meglátogatott floridai Mar-a-lagói birtokán járt Alexander Stubb finn elnök, aki hét órán keresztül golfozott az e sportért köztudomásúan rajongó amerikai elnökkel.
Trump egyébként maga nem beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború is szóba került két ütés között.
„Épp most játszottam egy menet golfot Alexander Stubb-bal, Finnország elnökével. Ő nagyon jó játékos, és megnyertük a férfiak Tag-Vendég Golftornáját a Trump Nemzetközi Golfklubban Palm Beach megyében”
– foglalkozott a találkozó utáni Truth Social-bejegyzésében az igazán fontos dolgokkal a világ legerősebb hatalmának vezetője, aki aztán azért még kitért néhány részletkérdésre is:
„Stubb elnök úr és én várakozásokkal tekintünk az Egyesült Államok és Finnország közötti partnerség megerősítésére, beleértve nagy számú jégtörő megvásárlását és fejlesztését az Egyesült Államok számára.”
Fotó: Truth Social/Donald Trump
A finn elnök viszont a találkozó után arról beszélt, hogy Trump egyre türelmetlenebbül figyeli Putyin halogató taktikáját az ukrajnai tűzszünettel kapcsolatban. Stubb néhány nappal korábban egyébként Helsinkiben Zelenszkijjel is találkozott, és utána egy április 20-ai határidőről beszélt, amelynek lejártáig Putyinnak egy teljes körű tűzszüneti megállapodást kéne elfogadnia – és persze lehetőleg be is tartania.
Stubb sem osztott meg részleteket a Mar-a-lagói találkozó után arról, hogy miben is nyilvánulna meg pontosan Trump fokozódó türelmetlensége, de néhány elég érdekes megjegyzést azért elejtett. Először is közölte hogy
„ha valakivel eltöltesz hét órát, akár legalábbis kialakul benned valamilyen elképzelés arról, milyen irányban is halad”.
Majd hozzátette, hogy Lindsey Graham republikánus szenátor, aki szintén a két elnökkel golfozott, már be is nyújtott a szenátusnak egy Oroszország „csonttörő” szankciókat tartalmazó javaslatcsomagot, amelyet abban az esetben élesíthetnének, ha az oroszok nem fogadják el a feltétel nélküli tűzszünetet.
„Szerintem elég hasznos kombináció lenne ebben a pillanatban az, ha az amerikai elnök szabna egy határidőt, a szenátus felől pedig érkezne egy szankciós csomag”
– nyilatkozta már Londonba érkezve Stubbs, aki elmondta, hogy ő azt az üzenetet vitte Amerikába, hogy „kell tűzszünet, és kell egy határidő a tűzszünetre, és következményekkel kell járnia, ha valaki megszegi a tűzszünetet”. Ezután még annyiban pontosított, hogy a dátumnak ő a húsvétot, azaz április 20-át javasolja, és ha ezt az oroszok nem fogadják el, akkor a következménynek szankcióknak, méghozzá „maximális szankcióknak” kellene lenniük.
Stubb úgy véli, sikerült némileg tisztábban megvilágítania a helyzetet amerikai tárgyalópartnerei számára:
„Azt gondolom, abba az irányba mozdultunk el, hogy az amerikaiak jobban látják Oroszország valódi arcát. Más szavakkal: az általános tűzszünetbe beleegyezett az Egyesült Államok, Ukrajna és Európa, de Oroszország nem.”
A finn elnök odaszúrt egyet Steve Witkoffnak, az amerikai elnök közel-keleti (de Oroszországgal és Ukrajnával tárgyaló) különmegbízottjának is, aki nemrég arról beszélt, hogy az oroszok által elcsatolt ukrán területeken népszavazás erősítette meg a fennálló helyzetet.
„Akárki, aki szerint a krími félszigeten lezajlott népszavazás valamiféleképpen érvényes lehet, nem tudja, mik azok a nemzetközi kapcsolatok. Teljes mértékben ellenezük ezt a megközelítést. Én személyesen soha, soha nem fogom elismerni semmilyen ukrán terület orosz megszerzését.”
Világos beszéd. Kérdés, Trumpban mennyi ideig tarthat ki az elhatározás, hogy keményebben lép fel Oroszország irányába.
A következő hetek mindenesetre sorsdöntőek lehetnek mind a tűzszüneti megállapodás, mind Ukrajna, mind a nyugati szövetségi rendszer további sorsa szempontjából. Nyikolaj Mitrohin orosz külpolitikai szakértő szerint május elején, Trump Szaúd-Arábiába tervezett első nemzetközi útja lehet a vízválasztó pillanat.
„Ott vagy találkozik Putyinnal, tárgyalásokra készen, vagy a szaúdi uralkodócsaláddal fog egyeztetni arról, hogy az OPEC miképpen fogja pótolni a világpiacról az amerikai szankciók miatt kieső orosz olajat”
– írta egy bejegyzésében.
Az mindenesetre tény, hogy Stubb a „golfdiplomáciával” látszólag többet ért el, mint más, papíron jóval erősebb nyugat-európai vezetők a Trump felé intézett fenyegetéseikkel, intelmeikkel és kioktatásaikkal.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
