„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő” – így nézne ki Magyarország Alaptörvénye, ha a parlament elfogadja a kormánypártok módosító javaslatát.
De vajon Magyarországon kívül még mely országoknak a kormánya ismeri el családként kizárólag a férfi és nő házasságát, s mely országokban ismer el csak két nemet: a férfiét és a nőét? Hogy minél hamarabb választ kapjunk, a chat gpt-t kérdeztük. Az első keresésnél kisebbfajta klubba került Magyarország, míg a másodiknál csak három országot találtunk hazánkon kívül, aki az embert kizárólag nőként és férfiként rögzíti. Mindegyikük európai, kivétel nélkül volt szocialista ország, öten pedig az Európai Unió tagjai.
Az országok, ahol a házasság alapját csak férfi és nő kapcsolatának ismeri el:
- Lettország
- Lengyelország
- Horvátország
- Szlovákia
- Bulgária
- Szerbia
- Montenegró
- Örményország
- Oroszország
- Fehéroroszország
Fotó: Depositphotos
egy nő lehet. A módosítás válasz volt egy alkotmánybírósági döntésre, amely elismerte volna egy azonos nemű párt családként – az ügy akkor nagy társadalmi vitát gerjesztett, az LMBTQ-szervezetek is tiltakoztak.
Lengyelországban az 1997-es alkotmány a házasságot heteroszexuális intézményként definiálta. A 18. cikk kimondja: „A házasság, mint egy férfi és egy nő közötti unión alapuló intézmény, valamint a család, az anyaság és az apaság a Lengyel Köztársaság védelme alatt áll.” E rendelkezés alapján Lengyelországban alkotmányos védelem csak a férfi-nő házaspároknak jár. Bár a lengyel bíróságok 2022-ben kimondták, hogy ez önmagában nem zárja ki az azonos nemű párok külföldön kötött házasságának anyakönyvezését, a törvényhozás eddig nem teremtett lehetőséget az ilyen kapcsolatok elismerésére.
Horvátországban 2013-ban népszavazással módosították az alkotmányt, belefoglalva, hogy a házasság „egy nő és egy férfi életközössége”. A referendum eredményeként a horvát alkotmány rögzíti, hogy a házasság definíciója a „férfi és nő közötti unión” alapul. Bár ez kizárja az azonos neműek házasságát, a módosítás után Horvátország külön törvénnyel bevezette az élettársi kapcsolat intézményét azonos nemű párok számára.
Szlovákiában 2014-ben az akkori kormánykoalíció kezdeményezésére bekerült az alkotmányba, hogy a házasság „egy férfi és egy nő közötti egyedi kötelék”. Az alkotmánymódosítást nagy többséggel fogadták el, és kimondták, hogy a házassághoz fűződő jogok és kötelességek csak férfi és nő között, törvényesen megkötött házasság útján keletkezhetnek. Ez gyakorlatilag tiltja az azonos neműek házasságának vagy hasonló jogállású kapcsolatának elismerését.
Bulgáriában az 1991-es bolgár alkotmány óta érvényben van a rendelkezés, mely szerint „a házasság férfi és nő közötti szabad kapcsolat”. A 46. cikk kimondja: „A házasság szabadon létrejött uniónak minősül egy férfi és egy nő között”, ami kizárja az azonos nemű házasságot.
Szerbiában az alkotmány kimondja: „A házasság egy férfi és egy nő szabad beleegyezésén alapuló kapcsolat.”
Montenegróban is alkotmány rögzíti, hogy a házasság csak férfi és nő között létezhet, ahogy Örményországban a család szintén egy férfi és egy nő kapcsolatán alapulhat.
Oroszországban 2020-ban alkotmánymódosítással rögzítették, hogy a házasság egy férfi és egy nő közötti intézmény, és Fehéroroszországban is alkotmány írja elő, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre.
Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát arról is, hogy mely országokban létezik már olyan törvény, amely csak a férfi és a női nemet ismeri el?
Ez a pár ország – amelyek közé immár Magyarország is bekerül majd –, szigorú bináris nemi besorolást tart fenn jogrendszerében, ezzel ellentétben olyan nemzetekkel, amelyek elismerik a nem bináris vagy harmadik nemi identitást. A következő országokban érvényes ez a kitétel:
Japánban a nemek elismerése szigorúan bináris, a jogi dokumentumok megkövetelik az egyénektől, hogy férfiként vagy nőként azonosítsák magukat. A nem bináris identitásokat jogilag nem ismerik el, bár a 2003. évi, nemi identitászavarral élőkről szóló törvény megváltoztatását folyamatosan kritikák érik.
Svájcban – ki gondolta volna – a törvények nem teszik lehetővé a nem bináris vagy harmadik nemű jelzőket. A kormány 2022-ben ismét kijelentette, hogy csak a férfi és a női nemek törvényesek az országban. Ugyanakkor itt elismerik az azonos neműek házasságát és örökbefogadását.
Oroszországban a nemek elismerése szintén kizárólag bináris, és a nem bináris identitást törvényileg tiltja, ahogy most már Magyarország is. Sőt, 2023-ban az orosz legfelsőbb bíróság az LMBT+ közösséget „szélsőséges szervezetté” nyilvánította Oroszországban, a nemváltó műtéteket pedig betiltotta.
Bár 2021-ben az Egyesült Államok kiadta az első nem bináris útlevelét, Donald Trump újraválasztásával új szelek fújnak. Trump felszámolja a Biden-kormányzat lépéseit a nem bináris identitások elismerésére az útlevelekben és más kormányzati dokumentumokban. Az új szabályozás szerint a szövetségi kormány csak két nemet – férfit és nőt – fog hivatalosan elismerni. Tehát Magyarország annyira sietett a bináris nemi meghatározásánál, hogy meg is előzte az USÁ-t ebben.
A Háttér Társaság szerdai közleményében azt írja, az, hogy az ember férfi vagy nő – a társadalom nagy részére igaz is. Azonban vannak olyan emberek, akik olyan nemi jellegekkel (kromoszómák, hormonok, külső és belső nemi szervek, testfelépítés) rendelkeznek, ami mindkét nemre jellemző. Az interszex állapotnak számos különböző formája van, és az egészségi állapotok széles körét öleli fel. A javaslat tehát még tudományosan is megalapozatlan, ezzel pont annak a biológiai realitásnak mond ellent, amelyet oly harciasan szeretne megvédeni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 378,98 pontos, 0,44 százalékos csökkenéssel, 86 674,79 ponton zárt csütörtökön. 
