Több mint 90 ország vett részt az Ukrajna békéjéről szóló csúcstalálkozón, és a túlnyomó többségük aláírta a közleményt. Szaúd-Arábia, India, Dél-Afrika, Thaiföld, Indonézia, Mexikó és az Egyesült Arab Emírségek azonban - bár részt vettek rendezvényen, de - nem írták alá a záróközleményt. Brazília, amely "megfigyelő" országként vett részt a csúcstalálkozón, nem írta alá, de Törökország - amely közvetítő szerepet keresett Oroszország és Ukrajna között - igen. Moszkva nem kapott meghívást, és "abszurdnak" és értelmetlennek minősítette a csúcstalálkozót.
A csúcstalálkozó hivatalos weboldalán megjelent kommüniké alján a támogató országok között megtalálható Magyarország is.
Területi integritás, fogolycsere, élelmezésbiztonság, nukleáris biztonság
A közlemény újfent megismételte, hogy Ukrajna "területi integritását" tiszteletben kell tartani a háborút lezáró bármilyen békemegállapodásban, és "minden fél közötti párbeszédre" lenne szükség a tartós rendezéshez. Az országok túlnyomó többsége támogatta a fogságba esett katonák teljes körű cseréjére és a deportált ukrán gyermekek hazatérésére vonatkozó felhívást is.
Fotó: MTI/EPA/EDA pool/Pascal Lauener
Hozzátették: "Megerősítjük elkötelezettségünket ... valamennyi állam, köztük Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának elvei mellett, nemzetközileg elismert határain belül".
A záródokumentum felszólított arra is, hogy minden hadifoglyot teljeskörű csere keretében engedjenek szabadon, és minden deportált és jogtalanul kitelepített ukrán gyermeket küldjenek vissza Ukrajnába.
A csúcstalálkozó munkacsoportjai a globális élelmezésbiztonság és a nukleáris biztonság kérdésével is foglalkoztak. Az országok azt is szorgalmazták, hogy Ukrajna teljes szuverén ellenőrzést gyakorolhasson a zaporizzsjai atomerőmű felett.
Oroszország javaslatairól és az arra adott nyugati válaszokról itt írtunk:
Zelenszkij üdvözölte az első lépéseket
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a találkozón tett "első lépéseket a béke felé", és kijelentette, hogy a közös közleményhez "mindenki csatlakozhat, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát".
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a konferenciát joggal nevezték el "Út a békéhez" konferenciának, mert a békét nem lehet egyetlen lépésben elérni. "Ez nem béketárgyalás volt, mert Putyin nem gondolja komolyan a háború befejezését. Ő ragaszkodik Ukrajna kapitulációjához. Ragaszkodik az ukrán területek átengedéséhez - még olyan területekhez is, amelyeket ma nem tart megszállva" - mondta. "Ragaszkodik Ukrajna lefegyverzéséhez, ami kiszolgáltatottá teszi a jövőbeni agressziónak. Ezeket a felháborító feltételeket egyetlen ország sem fogadná el".
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
